Tokos zenekar: Otthon lenni a zenében

A Fölszállott a páva tehetségkutató műsor révén Kárpát-medence-szerte ismertté vált Tokos zenekar az erdélyi zenés mulatságok közkedvelt fellépője. A fiúk a magyar népzene széles körű ismertetését missziójuknak tartják. De lássuk, kik is ők a reflektorfényeken túl, és honnan hozzák a népzene szeretetét!

A Tokos zenakar 2011-ben alakult, 2012 nyarán pedig már az Erdélyben hagyományos nyári népzene- és néptánctáborokban mutatkoztak be Válaszúton, illetve Kalotaszentkirályon, ahol a fiúk zenét oktattak, vagy éppen a táncházban húzták a talpalávalót. Négy éve döntött úgy a csapat, hogy a Duna Tv Fölszállott a páva című műsorában is megcsillogtatja tehetségét.

A kicsiny erdélyi településről, a Kis-Küküllő menti, muzsikájáról, táncairól és zenészeiről híres Szászcsávásról hozták a döntős összeállítást. Előtte viszont mindenki meglepetésére egy kuruc dalt adtak elő, az ugyancsak Szászcsávásra jellemző magyaros több szólamban. Mindenki nekik drukkolt a televízió képernyői előtt, barátok, rokonok és a kalotaszegi prímások. A szó szoros értelmében taroltak, és a hangszeres szólisták és zenekarok kategória győzteseiként zárták a műsort.

A sikerrel együtt járó hírnevet a fiúk azóta sem igazán tudták feldolgozni, de nem is akarnak ezzel különösebben foglalkozni. A Fölszállott a pávában elért győzelemre csak kiindulópontként tekintettek. Díjukat hangszerek vásárlásába és lemezkiadásba fektették.

A zenekar megalakulásának ötödik évfordulóját telt házas lemezbemutatóval ünnepelték a Kolozsvári Állami Magyar Operában. A Hallgassátok meg, magyarim című album a magyar népművészet leggazdagabb tájegységeinek muzsikáit gyűjtötte csokorba.

A gálán így nyilatkozott mentoruk, Porteleki László, a Muzsikás együttes hegedűse: „Nagyon-nagyon komoly tudás és lélek van a fiúkban. Én csak abban segítettem nekik, hogy ezt a bizonyos dobbantót jobban lépjék meg, jobban járják körül, sokkal íveltebb és mélyebb lelkű legyen minden fellépésük.”

A zenekar nem érte be ennyivel: tavaly Kolozsvári Népzenei Estek néven elindított egy sorozatot, amelynek célja, hogy érdekes történeteken és zenei példákon keresztül, tapasztalt előadók segítségével mutassák be az erdélyi népzenei hagyományokat.

„Büszke vagyok rájuk, egy teljesen friss szemlélettel jönnek és használnak minden médiumot, amely a népzenét népszerűsíti: otthon vannak az interneten, a Youtube-on, az Instagramon, mint ahogyan magában a zenében is otthon vannak” – nyilatkozta róluk Kelemen László népzenész, a Hagyományok Háza főigazgatója.

 

Mivel a zenekarból ketten is a Kolozsvári Állami Magyar Opera alkalmazottai, gyakran próbálnak az épület férfikari öltözőjében. A Tokos zenekar legfiatalabb tagja, Vajas Albert a próbák megszervezéséért felel. Már gyerekkorában eldöntötte, hogy hegedülni fog. „A szüleimmel mindenhova elmentem, esküvőkre, bálokba, és akkor már megfigyeltem a zenészeket. Mindig irigyeltem őket, főleg a prímásokat, hogy milyen jó lehet nekik, és milyen ügyesen húzzák, milyen laza ez az egész, és már nagyon kicsi koromban eldöntöttem, hogy én is hegedülni fogok.”

Szép Gyula Bálintnak, a zenekar brácsásának a Kolozsvári Állami Magyar Opera zenekarának tagjaként jut ideje a Tokos fellépéseire is. A zene szeretetét édesapjától, Szép Gyulától örökölte. A Kolozsvári Állami Magyar Opera igazgatója és egyben az erdélyi táncházmozgalom egyik kulcsfigurája egyszerre nevelte fiát a klasszikus és a népzene szeretetére:

„Én komolyan vettem Kodály Zoltánnak azt a mondását, mely szerint a gyerekek zenei nevelését kilenc hónappal a megszületése előtt is késő elkezdeni.

Folyamatosan hangsúlyoztam a fiamnak, hogy nem kötelező ezt csinálni, de azt is elmondtam neki, hogy ha zenei pályára szeretne állni, nem ér rá azt majd 18 évesen eldönteni. Legalábbis akkor nem, ha egy komoly hangszeren akar játszani, mint a hegedű, zongora vagy cselló.”

Hirdetés

Szép Bálint megfogadta édesapja tanácsát: „Hivatásként fogom fel a dolgot, én úgy érzem, ha az ember nem hivatásként csinálja, ha nem mániákusa a szakmának, akkor nem is érdemes csinálni egyáltalán. Úgy érzem, hogy a zenészélet ettől szép, hogy bármilyen lelkiállapotban vagyok, a zene mindenben tud segíteni, örömömben, bánatomban, bármiben.”

Van a csapatban hangadó, aki a mulatságokon viszi a prímet, de van visszahúzódóbb természetű is, nagyon különböző egyéniségek a fiúk. Az együttes prímása, a sepsiszentgyörgyi Tókos Csongor, művésznevén Czuba, zseniális hegedűs, aki sziporkázó technikájával általában két perc alatt lenyűgözi a vájtfülű hallgatót. „Szeretem, ebben nevelkedtem fel és ez egy olyan dolog, hogyha egyszer az ember belefog, akkor nem tud kiszállni belőle, ez egy életstílus.”

A zenekar nagybőgőse, Toth Adorján Márton a zenekar repertoárjába avat be, amely nagyon színes: játszanak mezőségit, kalotaszegit, illetve Nyárád menti népzenét is, Kallós Zoltán- és Martin György-gyűjtések alapján tanulnak. „Én adom az alapot, a lüktetést, ezért nagyon fontos, mint ahogy a házakat is az alap tartja fenn, én tartom fenn az egész zenekart azzal, hogy pontos vagyok, és a hangsúlyokat oda adom, ahova kell, mert az adja meg a jellegét a zenének. A kalotaszegi áll a legközelebb hozzám, komplex zene, harmóniailag is, meg a dallamok is bonyolultabbak, tényleg a saját kreativitásod a határ abban, hogy hogyan kíséred a kalotaszegit.”

A zenekar harmonikása, Gergely Elek a sepsiszentgyörgyi táncházakban szerette meg a népzenét, a kolozsvári zeneakadémián pedig már tudatosan választott műfajt. Jelenleg a kolozsvári opera zenekarának tagja, és az ő kedvence szintén a kalotaszegi.

„A kalotaszegi muzsika ad némi harmóniai szabadságot bizonyos keretek között, de nagyon szívesen játszom mezőségit, bármilyen tájegységet, minden egyes zenei stílus kihívást jelent, és ha kellőképpen tudod játszani, akkor fel tudsz szabadulni benne, és tudod szeretni.”

Tokosék – ahogy viccesen nevezik őket Kolozsváron – gyakran lépnek fel külföldön, a magyar közösségek táncházaiban. Ezekre a fellépésekre úgy tekintenek, mint újabb lehetőségre, hogy a népzene szeretetét és a mulatás örömét eljuttassák a legtávolabbi magyarokhoz is.

Szép Bálint

A zenekar összetétele alapjában nem változott a kezdetektől. A bőgős, Toth Adorján Márton rövid külföldi kitérő után hazatért. Távollétében a bőgősfeladatokat több zenész látta el: Kisfaludi Attila, Szakács Kristóf, Réti Zoltán, Fülöp Lóránd. Bálint Zsombor személyében, aki cimbalmosként csatlakozott hozzájuk, új tagra lelt a csapat.

Október 26-án indult a Duna Televízióban a Fölszállott a páva különleges évada a Döntők Döntője címmel. Az MTVA és a Hagyományok Háza népzenei és néptáncos tehetségkutatójában most az előző évadok legjobbjai mérik össze tudásukat. Szép Gyula Bálint az új projektről mesél:

„A Fölszállott a páva szervezői egy összefoglaló, de egyben rendhagyó műsort terveztek az idei évadra. A koncepció szerint az előző műsorok részvevőit – többek között győzteseket is – hívták meg »mérkőzni« egymással. Idén is kategóriákba sorolják majd a versenyzőket (énekesek, hangszeresek, páros táncosok, táncegyüttesek). A nagydöntő december 21-én lesz. Az előző kiadásokkal ellentétben a zsűri méltatja a produkciókat, de nem osztanak jegyeket, a versenyzők kizárólag a közönség sms-szavazatai alapján jutnak tovább, úgyhogy nagy szükségünk lesz majd az egész Kárpát-medence és főleg az erdélyi szurkolók szavazataira. A döntő kategóriagyőztesei nyereményüket karitatív célokra használják majd fel. Látványban és dinamikájában mozgékonyabb, sziporkázóbb, szemet-fület gyönyörködtetőbb műsorra számíthat majd a közönség. A Tokossal is erre törekszünk. A produkcióink elkészültek. Próbálunk, gyakorolunk, csiszoljuk, hogy a lehető legjobban adhassuk vissza azon vidékek muzsikáját, amit előkészítettünk, és nem mellesleg a lehető legjobban érezhessük magunkat a stúdióban.”

„A zenekar fennállásának közel hét évében igyekeztünk az ünnepek idején is találkozni. Ez alól a karácsony sem kivétel. A szentestét mindenki családi körben tölti, majd a következő napokban a kialakuló eseményektől függően találkozunk.

Gyakran hívnak István- vagy János-napi mulatságokra. A Kolozsvár környéki falvakban gyakoriak a karácsonyi bálok, ahol élő zenére szeretnek mulatni a helyiek. Itt is gyakori fellépők, mulattatók vagyunk. Egy dolog biztos: aktív zenekarok az ünnepek alatt sem unatkoznak. Ráadásul a magyar operában dolgozó tagok – Gergely Elek és jómagam – karácsony és az év utolsó hetében is dolgoznak, de szenteste, illetve szilveszter éjszakáján is előadásunk van – avatott be Bálint az ünnepi programjaikba.

A cikk nyomtatott változata a Nőileg magazin 2018. decemberi lapszámában jelent meg.