Párkeresés az online térben

Régen a lakhely, az iskola és a munkahely számított az elsődleges házasodási piacnak, mivel főleg ezeken a helyeken ismerkedhettek a fiatalok és találhattak rá életük párjára. Talán ezért nem véletlen, hogy sok hasonló történetet hallhattunk nagyszüleink, szüleink megismerkedéséről. Ma ez már nem feltétlenül van így, mivel a fiatalok, ha ugyanazon a településen is laknak, előfordul, hogy nem is ismerik a kortársaikat, mert nem oda járnak iskolába, edzésre.

Az iskola még mindig jelentős szerepet játszik a pártalálásban, viszont részben a kitolódott házasságkötési átlagéletkornak betudhatóan, egyre kevésbé meghatározó. Másrészt ma már a felsőoktatási intézményekben jóval több lány tanul, főleg a humán szakokon, és ez az egyenlőtlen nemi megoszlás háttérbe szorítja az ismerkedést. (Már a 2000-es években, kolozsvári egyetemista koromban hacsak az Obsiba nem mentünk nyomtatni, vagy nem a 14-es koedukált bentlakásban lakott valaki, fiúkkal ritkán találkoztunk össze.) 

A munkahely pedig ma már egyrészt nem évtizedekre szól, másrészt home office-ból is végezhető, tehát a szobanövényünk mellett kávézva kevésbé sikerülhet társra találni. Így egy társkereső oldal vagy egy online applikáció használatával sokkal több esély nyílik erre, mint a korábbi, hagyományos közegekben. 

De miért választják a fiatalok az ismerkedés ezen módját? Miért nem mennek el egy-egy buliba, egy rendezvényre, egy koncertre, egy táborba, és keresnek valakit ott maguknak? 2020-ban ez nyilván nem jó kérdés. Viszont a Z és Alfa generációnak – covidmentes időszakban is – ez nem választás kérdése volt, hanem magától értetődő, egyértelmű. Világszinten a Skype-olás mellett az egyik legnépszerűbb cyber tevékenység az online párkeresés lett, a kilencvenes évek közepétől a digitális élet szerves részévé vált. Egy világszintű kérdőíves felmérés szerint 2018-ban tíz egyedülálló személyből négy a kérdezést megelőző egy hónapban tett kísérletet online párkeresésre. 

Az online párkeresés sokkal népszerűbb a férfiak körében: a társkereső oldalak és applikációk használóinak kétharmada férfi, háromnegyede pedig legfeljebb 30 éves. 

Bár még kevesen vállalják fel nálunk, hogy így találtak volna rá férjükre, feleségükre,

az internetes ismerkedéshez való össztársadalmi viszonyulás folyamatosan alakul, és egyre elfogadóbbnak mutatkozik iránta.

Például míg 15 éve az Amerikai Egyesült Államokban a válaszadók 44 százaléka mondta azt, hogy az interneten való ismerkedés egy jó lehetőség, addig 7 éve már 60 százalékra nőtt ez az arány. És míg minden harmadik személy vélekedett úgy, hogy „csak a legelkeseredettebbek folyamodnak ehhez a megoldáshoz”, addig ma csak minden ötödik személy gondolja így. 

Csak szórakozás, semmi komoly

A számok azt mutatják, hogy mind a férfiak (38%), mind a nők (44%) elsősorban tartós párkapcsolatra vágyva hoznak létre felhasználói profilt egy társkereső oldalon vagy kezdenek használni egy applikációt. 

Hirdetés

Meg lehet találni az igazit? 

Világszinten,

2018-ban minden negyedik online párkereső állította azt, hogy élete társát így ismerte meg, akivel azóta tartós párkapcsolatban él vagy már össze is házasodtak.

Ahol gyakoribb volt a 16–34 évesek körében az online társkeresési gyakorlat, ott alacsonyabb az első házasságkötéskori átlagéletkor. Persze, csak keveseknek sikerül ez: egy 2017-es amerikai vizsgálat azt mutatja, hogy 15 százalék az, akinek már 1 évnél hosszabban működött a párkapcsolata, és 14 százalék az, aki úgymond örökre megtalálta a társát, és azóta is együtt él vele. 

Jó fotó, jó duma? 

A felhasználók körében végzett felmérések eredményei azt mutatják, hogy a jó fotó, az érdeklődési körök feltüntetése, no meg egy bemutatkozó szöveg és az életkor a legmeghatározóbb a társkeresési sikerességben. A nők egyharmadának az nyom leginkább a latban, hogy mit mesél magáról a profiljában a potenciális partner, illetve minden ötödik nő számára a fénykép volt a döntő. A férfiaknál sokkal inkább meghatározó a fotó, de a hasonló érdeklődés beazonosítása is. Az életkor úgy tűnik mindkét nem esetében kevésbé fontos: 

Igen, igen, mi is láttuk a Csak szex és más semmi film, vagy az Apatigris sorozat főszereplőjének szerencsétlenül alakuló randevúit, melyek arra mutatnak rá, hogy az online térből szerzett infók nem minden esetben felelnek meg teljes mértékben a valóságnak. Cserébe viszont több száz, akár több ezer emberből lehet válogatni, sok-sok infót gyűjteni, benyomást szerezni róluk még az első találkozás előtt. És az online térben pártkeresők több mint fele szerint pont annyira lehet sikeres egy olyan párkapcsolat, amelyben a felek interneten keresztül ismerkedtek meg, mint egy „hagyományosabb” módon köttetett ismertség és párkapcsolat. 

Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock

Friss lapszámunkat alább kérheted: