Vannak olyan élmények, amelyek sokkal erőteljesebben hatnak ránk, ha megoszthatjuk másokkal, még akkor is, ha több száz ismeretlenről van szó. A Fuss NEKI! számomra pontosan ilyen. Nem szeretek szaladni, sosem volt az én sportom. Noha többször is próbálkoztam, az első alkalomnál mindig elfogyott a lendület, a kedvemmel együtt, nem találtam meg benne sosem, amit oly sokan: sem kikapcsolódást, sem megnyugvást nem éreztem szaladás közben, éppen ellenkezőleg. Idén aztán mégis
futásra adtam a fejem, hogy támogassak egy nagyszerű kezdeményezést.
Az általam vállalt szerény 3 kilométertől is tartottam – tekintve, hogy nekem már az iskolában is megterhelő volt lefutni az ezer métert. Most azonban volt egy óriási különbség az eddigi alkalmakhoz képest: a meggyőződés, hogy olyasmi miatt teszem ezt, ami hasznos a közösségnek. A motiváció, a jó ügy támogatása felülírta minden kételyemet.
A Fuss NEKI! egy sporteseményre, futásra épülő adománygyűjtő program, amely a civil szervezetek közösségi kezdeményezéseit karolja fel, és ezek megvalósulásához segít előteremteni a szükséges pénzalapot. Udvarhelyi mintára tavaly óta Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson is megszervezik.
Adni készülsz, de kapni fogsz
Futó nagykövetként - 926 társamhoz hasonlóan - a feladatom az volt, hogy az általam képviselt egyesületnek minél több adományt gyűjtsek. Mégis, végül én kaptam a legtöbbet. A vasárnapi futáson több százan futottunk hasonló meggyőződéssel: hogy
az általunk képviselt kezdeményezés javát szolgálja a közösségnek.
Mosolyogva teljesítette mindenki a saját vállalt távját, sétálva, szaladva, biciklin. Felemelő érzés volt azt a vibrálást érezni, ami áthatotta az egész teret a város szívében, a rengeteg jó embert látni, akik önzetlen, segítő szándékkal érkeztek, és vetették bele magukat a vállalt körök teljesítésébe. Miközben egy újabb háború kegyetlensége zúdul ránk a médiából, az ember szíve csordultig telik, ha testközelből látja, a tenni akarás, a JÓ cselekedet is tud mozgatórugója lenni egy közösségnek.
Szívből szaladni
Az én szívem legalábbis biztosan csordultig telik, ha arra gondolok, hányan álltak ki egy-egy jó ügy mellett, hányan bíztak a nagykövetek értékítéletében, és támogatták őket. Csordultig van a szívem akkor is, ha arra gondolok, noha a pénzgyűjtés köré összpontosul az esemény, az ember valahogy nem ezt érzi a mozgatórugójának. Valójában nem erről szól elsősorban számomra a Fuss NEKI!, hiszen maga az élmény, a kapcsolódások, s az ebből származó öröm adja az alapját az egésznek. Ez pedig megfizethetetlen.
Az idei Fuss NEKI!-n megtanultam szívből szaladni.
Megtapasztaltam a közösségi élmény nyújtotta felemelő erőt, és néhány órára elfelejtettem, hogy mennyi borzalom történik a világban. Öröm és hála van a szívemben, ha arra gondolok, hogy vasárnap mennyire jó volt udvarhelyinek lenni.
Kiemelt kép: Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány Facebook oldala
korábban írtuk
Tudtam, hogy vannak mások is, csak nem láttam őket sehol
Életünk legtöbb időszakában van bár egy olyan közösség, amely nagyon erősen hat ránk, amely meghatározza azt, hogy miként és milyen irányba fejlődünk, a család és barátok mellett jó megtapasztalni más társaságokat is. Egy új közösség tagja lenni olyan, mintha mindent tiszta lappal kezdenél, ahol önmagad lehetsz, ahol tudod már, hogy mit tudsz adni, hol vannak a határaid, csak azt nem tudod még - és ez lehet a nagy meglepetés! -, hogy mit tanulhatsz, és mit kaphatsz te egy ilyen közösségtől.
