Csinálj sok-sok gyermeket! De mikor?

Egyre később szülnek a nők és egyre kevesebb gyermeket. És gyakori az a nézőpont, hogy mindezért az oktatás, a női emancipáció okolható. Pedig ez csak egy a lehetséges okok közül.

Valóban, emelkedett az anyák első szüléskori átlagéletkora, vagyis egyre későbbi életkorban válnak a nők anyává. Az Egyesült Államokban, valamint Nyugat- és Észak-Európában az 1940-es években született nők körében már tapasztalható volt az első gyermek vállalásának halogatása, míg Dél-Európában ez a jelenség csak egy évtizeddel később kezdődött. Közép- és Kelet-Európában ez a folyamat az 1960-as években született nőknél indult el. Évtizedenként körülbelül egy évvel tolódott minden európai országban és az Egyesült Államokban.

A negyven az új húsz?

Napjainkban Bulgáriában 27, Romániában 28 az első gyermek születésekor a nők átlagéletkora, Olaszországban és Svájcban 31 év felett van.

Míg a ‘80-as években még csupán 1,6 százalék volt az EU-ban a 40 év felett először szülő nők aránya, 2020-ra 6 százalékra nőtt ez az arány. 

Ugyanakkor 4 százalék a 20 évnél fiatalabban anyává váló nők aránya az EU-s átlagot tekintve, Románia és Bulgária az élen van e tekintetben: két évvel ezelőtt 16 000-nél több 20 évnél fiatalabb nő vált anyává, többségük pedig kiskorú. Szintén két évvel ezelőtti adat, hogy az Európában 20 éves koruk betöltése előtt gyermeket szülő nők egyharmada Romániában él.

Az első szülés kitolódásának demográfiai, biológiai és orvosi következményei vannak, és a gyermekvállalás halogatása nem kívánt gyermektelenséghez vezethet. Az egyre későbbre tolódó szülés okai közt leggyakrabban a lányok tömeges közép- és felsőfokú oktatásban való részvételét, valamint a nők karrierépítését említik, holott egy sor más tényező is közrejátszott az elmúlt évtizedek során ahhoz a trendhez, hogy a nők később vállalnak gyermeket, és ezáltal meglehet, kevesebb gyermeket fognak szülni, mint tervezték. Ugyanakkor a megfelelő partner megtalálásának nehézségei is nagyban hozzájárulnak a gyermekvállalás késleltetéséhez.

Minél tovább tart a megfelelő partner megtalálása, annál valószínűbb, hogy a késleltetett gyermekvállalás nem kívánt gyermektelenséghez vezet.

Ugyanakkor a gyakran évekig elhúzódó partnerkeresés mellett a párkapcsolatokban bekövetkezett változások is közvetlenül befolyásolják a gyermekvállalás halogatását. A nem házastársi együttélés elterjedtsége későbbi házasságkötést, valamint a házasságkötés elmaradását is jelenti. Emellett az élettársi- és házassági kapcsolatok egyre kevésbé stabilak, ezért egyre többen élnek át több élettársi kapcsolatot, mielőtt egy partnerrel megállapodnak és gyermeket vállalnak.

A szülővé válás elhalasztásában a gazdasági bizonytalanság is jelentős akadályként jelenik meg, 

mivel a gyermekvállalás alternatív költségei egyre nagyobbak. Emellett a hatékony fogamzásgátlás bevezetése, az értékváltozások, a nemek közötti egyenlőség, a lakhatási körülmények, a támogató családpolitika hiánya és a párkapcsolatok változása is megemlíthető magyarázatként az elsőszülések elhalasztására.

A társadalom megfogalmazhatja ugyan az elvárásait a gyermekvállalás sürgetésére, és bombázhatja a fiatal nőket, családokat olyan kérdésekkel, hogy: „mikor lesz már unokám?” „kinek építjük az új óvodát?”, vagy lehet hangoztatni olyan sommás dolgokat, mint „az ország azé, aki teleszüli”, de

ha valóban változásra vágyik egy közösség, térség, ország, akkor sok szinten és sokféle erőfeszítést kell tenni:

szociális támogatás, adókedvezmény, lakástámogatás, nagyszülői támogatás, és számos olyan tényező, ami motiválhatná, bátorítaná a fiatal nőket abban, hogy amennyiben a párkapcsolatukat stabilnak érzik, vállaljanak gyermeket, jövedelmüket, állásukat, munkaerőpiaci helyzetüket, megélhetésüket nem kell félteniük.

Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock

korábban írtuk

A világjárvány a fiatalok mentális egészségén is mély nyomot hagyott
A világjárvány a fiatalok mentális egészségén is mély nyomot hagyott

Egy meghatározó történelmi válság rányomhatja a bélyegét teljes generációkra, és mindig vannak sérülékenyebb korcsoportok. A COVID-19 világjárvány is eltérő módon érintette a különböző korú embereket, ám az eddigi vizsgálatok szerint a fiatalok leginkább a társas kapcsolataikban sérültek, emellett a pandémia a pályaválasztás előtt állók tanulmányaikkal, munkaerőpiaci terveikkel kapcsolatos elképzeléseit is jelentősen átírta.