– Hogyan indul a reggeled?
– Szenvedéssel. Nehezen ébredek, nehezen kelek, nehezen térek magamhoz. Jön egy fél liter víz, aztán a kávé. Nélküle egy tapodtat sem mozdulok, csak ezután indul a készülődés a napra. Ha valami váratlan dolog közbejön ez idő alatt, lehet, hogy kifut a talaj a lábam alól.
– Mi a legjellegzetesebb tulajdonságod?
– Megbízhatóság!
– Miben tartod magad a leginkább különcnek?
– Mi a legnagyobb dolog, amit elértél?
– A közönség szeretete. Halálfélelemmel a nyakamon felmásztam egy magas szikla csúcsára.
– Melyik történelmi személlyel azonosulsz a legszívesebben?
– Sok történelmi személy van, akit csodálok, példaértékűnek tartok, de nem mondanám, hogy azonosulok vele.
– Milyen esetben szoktál hazudni?
– Nem nagyon szoktam, rögtön meglátszik rajtam, meg utána amúgy is felemészt a bűntudat. Szépíteni, kiszínezni, tompítani szoktam, abban az esetben, ha nem akarok bántani, kegyes hazugságokra van szükség, vagy ha a túlérzékenységemből adódóan meg kell védeni magam.
– Mi a mottód?
– Mikor és hol voltál a legboldogabb?
– Amikor együtt és egyben volt az egész nagy családom.
– Mi a legbecsesebb kincsed?
– Az emberi kapcsolataim.
– Hol élnél a legszívesebben?
– Ahol a szeretteim, a barátaim vannak. Jó helyen vagyok. A hegyek között boldog vagyok, de ha itt lenne a tenger is, az maga lenne a paradicsom.
korábban írtuk
Székely Kinga Réka: Alkonyatban – Amikor az egó megszűnik, s csak a „mi” létezik
Kevés olyan európai nő él napjainkban a Földön, aki ne hallott volna Rómeó és Júlia szerelméről. Shakespeare-nek köszönhetően színpadi művé alakult ez az ókorban is ismeretes történet. Örök téma, hisz az életet teremtő szenvedélyről szól. A szerelemről.