Szüzesség: erény vagy bélyeg?

Azóta, hogy érdekelni kezdett a szexualitás, rengeteg történetet hallottam a szüzesség elvesztéséről. A történetek a megnyugtatóan természetes és szeretetteljestől a közömbös „itt volt az ideje” típuson át az elgondolkodtató, a felháborító és a bénítóan fájdalmasig terjednek.

Kamaszként az ismeretlen iránti kíváncsisággal hallgattam barátnőim, osztálytársaim történeteit, később a saját élményeimmel való összehasonlításképpen, ma pedig a szexuálterápiás munkám egyik jellemző kérdése, hogy milyen volt a kliens első szexuális élménye, vagy tőlem kérdeznek a témáról a fiatalok, kamaszok, akikkel dolgozom.

A felnőttélet természetes része a szexualitás, a szüzesség elvesztésére a szexuális életen belül pedig egy átmeneti eseményként, úgynevezett határhelyzetként gondolunk.

Voltaképpen a felnőtté válás, elsősorban a férfivá és a nővé válás folyamatának határpontja ez. Az életúthoz tartozó különböző eseményeknek számos kimenetelük van, és ennek folyományaképpen hatásuk lehet az egyén sorsának alakulására. Pozitívan megélt élmények segítik a későbbi hatékony életvezetést, a negatív élmények nehezítik azt. Ez igaz az első szexuális élményre is. Több megfigyelés és tanulmány igazolja, hogy a szexuális élet megkezdése más-más kimenetelű és jelentőségű a férfiaknál és a nőknél.

Egy kis statisztika:

A WHO 2014-es felmérése szerint Magyarországon a tizenöt éves fiúk 29, míg a lányok 27 százaléka volt túl az első szexuális aktuson, Romániában ez az arány 33, illetve 12 százalék volt. Ezzel szemben egy 2019-es magyarországi vizsgálat alapján a lányok 18,1 százaléka tizennégy évesen, 35,5 százalékuk tizenöt évesen, 35,2 százalékuk pedig tizenhat évesen vesztette el a szüzességét. Az átlagéletkor csupán 15,35 év volt. A magyarországi fiatalok 75 százaléka, a romániaiak 55 százaléka használt óvszert a legutóbbi szexuális aktuskor. A fogamzásgátló tabletta egyik országban sem túlzottan elterjedt a tizenöt évesek körében (ennek előnye az lehet, hogy az óvszer a nemi betegségek ellen is védelmet nyújt, és a fejlődő szervezetben sem okoz károkat, ellentétben a tablettával), Romániában 7,5 százalék, Magyarországon 22 százalék az aránya azoknak a kamaszoknak, akik így védekeznek.

Társadalmi és kulturális elvárások, illetve sztereotípiák következtében a nők szüzességét máig sokan értéknek tekintik, amelyet őrizni kell, s a házasság előtti szexuális élet szégyellni való, a szüzesség elvesztése értékvesztettség, míg a férfiaknál a szüzesség maga vagy közömbös, vagy olykor stigmatizált, ezért a fiatal férfiak mielőbb „meg akarnak szabadulni” annak terhétől, hogy nincs szexuális tapasztalatuk. A szexuális életutat tekintve jellemző, hogy a nők szexuális viselkedése passzívabb, befogadóbb és elfogadóbb, mint a férfiaké. A szexuális viselkedést a legnagyobb mértékben nem a biológiai ösztönök, hanem a tanult szociális minták, szociális vágyak határozzák meg. Olyan összetevőknek lehet ebben hatásuk, mint a kulturális forgatókönyvek, melyeket kulturális intézmények (pl. média) is befolyásolnak, és kihathatnak arra, hogy az egyén döntéseket hozzon arról, mikor, kivel, miért, milyen módon él szexuális életet.

Korábban a fiatalokban kortársaik történetei, a felnőttvilágból származó megfigyeléseik és általános kulturális ismereteik alapján körvonalazódott, milyennek is kell lennie az első ilyen élménynek. Ma azonban – főként a média közvetítésével – ennél sokkal szerteágazóbb információáradat zúdul a fiatalokra. A média hatásai figyelhetők meg abban, ahogyan az ideális férfi- és női testről gondolkodnak, továbbá a pornó hatására olyan konkrét képeket, jeleneteket látnak a férfi és a női test működéséről, amelyeket saját, valós tapasztalat hiányában rosszul értelmeznek és követendő példaként állítanak maguk elé.

Hirdetés

Az interperszonális forgatókönyvek is kihatnak az egyénre. Ezek azok a jelenségek, amelyek során mások viselkedését és hozzáállását figyeljük, és ezeket önmagunkra nézve is érvényesnek tartjuk. Ezek következtében fordulhat az elő, hogy sok kamasz előbb vagy utóbb felteszi magának a kérdést: vajon mikor kellene elkezdenem a szexuális életet, mások a kortársaim közül csinálják-e már, miről maradok le, ha nem kezdem el hamarosan stb. A személyek közötti szinthez tartoznak ugyanakkor az elvárások, amelyeket a fiatalok egymás iránt fogalmaznak meg. Többnyire a fiúk a kezdeményezők és a türelmetlenebbek, a lányok sok esetben csupán a nyomás hatására vesznek részt az első alkalomban. Ez pedig azt eredményezi, hogy sokan rossz tapasztalattal, kellemetlen élménnyel kezdik el szexuális életüket.

Többnyire a bizonytalanság, a szüzesség elvesztésétől, a teherbe eséstől való félelem, a partner türelmetlensége, a nem megfelelő helyszín és időpont az oka, hogy az első aktus fájdalommal jár.

Ugyanakkor az érzelmek kuszasága, a párkapcsolat sikertelensége is eredményezheti, hogy több fiatal – többnyire lányok – megbánja az első aktust, sokan a következő alkalomtól is szoronganak (akár a régi, akár új partnerről van szó), és ez az ördögi kör a felnőtt szexuális élet pozitív megélését is veszélyezteti. Végül beszélünk az intrapszichés forgatókönyvek rendszeréről is, ami az egyén vágyait, fantáziáit, akaratát, meggyőződéseit összegzi, és ami kihat a viselkedésére is.

A megfelelő időpont természetesen nem konkrét életkor kérdése, de érdemes a fiatalok figyelmét felhívni arra, hogy mit vegyenek számításba, mit gondoljanak végig, mielőtt belemennek az első együttlétbe: Jó érzéssel tölt el a párommal való intim együttlét? Szeretem-e őt, és ő szeret-e ugyanannyira, amennyire én? Beszéltünk-e már védekezésről, és meg tudtunk-e egyezni, hogy mi lesz ennek a módja? Mondhatok-e nemet az együttlétünk során bármikor, és a partnerem el tudja-e ezt fogadni? Ha minden kérdésre igen a válasz, akkor sem árt néhány további tényezőt figyelembe venni: Érzek-e nyomást bárki (partner, baráti kör) részéről? Megbánhatom-e utólag? Csak azért tenném meg, hogy a barátaim előtt jobb színben tűnjek fel? Csak azért tenném meg, hogy a páromat megtartsam?

Szexuális életutunk kiemelkedő eseménye az első szerelmeskedés, fontos tehát, hogy megfelelő érettséggel, partnerrel és körülmények között vágjunk bele. A szexuális neveléssel, a tabuk feloldásával segíthetjük a fiatalokat jó döntéseket hozni, ami hosszú távon pozitív élményeket, a szexuális énkép erősödését és a szexualitás örömforrásként való megélését teszi lehetővé.

Kiemelt kép: Shutterstock