Védőoltás: ellene, vagy mellette?

Vitathatatlan tény, hogy a családunk egészsége mindennél fontosabb. Másként gondolunk erre gyermekként, és másként szülőként, amikor mi döntünk gyermekeink fejlődéséről, egészségéről, jólétük megteremtéséről, védelmükről. Az elmúlt években többször találkoztam olyan szülőkkel, akik úgy döntöttek: nem adatják be gyermekeiknek a kötelező védőoltásokat. Megpróbáltuk feltérképezni a helyzetet: mennyire számítanak ezek az esetek jelenségnek, és milyen következményekkel jár egyik vagy másik lépés.

Vitathatatlan tény, hogy a családunk egészsége mindennél fontosabb. Másként gondolunk erre gyermekként, és másként szülőként, amikor mi döntünk gyermekeink fejlődéséről, egészségéről, jólétük megteremtéséről, védelmükről. Az elmúlt években többször találkoztam olyan szülőkkel, akik úgy döntöttek: nem adatják be gyermekeiknek a kötelező védőoltásokat. Megpróbáltuk feltérképezni a helyzetet: mennyire számítanak ezek az esetek jelenségnek, és milyen következményekkel jár egyik vagy másik lépés.

Annamária két kisgyermek édesanyja. Mint mondja, nem divatból határozott úgy, hogy nem adatja be gyermekének a kötelező védőoltásokat: szakemberekkel beszélgetve, hiteles forrásból származó tudományos kutatásokkal igyekezett megalapozni döntését. „Külföldön dolgozott a testvérem kutatásban résztvevő orvosokkal, akikkel így nekem is sikerült beszélnem a védőoltásokról. Ők a vakcinák ellen voltak. Általában kritikus vagyok a gyógyszerekkel és orvosokkal kapcsolatban, ezerszer utánanézek mindennek – gyógypedagógus a végzettségem –, és azt látom, hogy egyre több szülő gyanakszik, hogy a gyermekei különféle betegségei kapcsolatban állhatnak a védőoltásokkal” – meséli. Első gyermeke megkapta a kötelező védőoltásokat, de a második már nem. Feltűnt neki az is, hogy vannak olyan orvosok, akik, miközben felírják a gyógyszereket a hozzájuk forduló betegeknek, saját magukat és családjukat homeopátiás készítményekkel gyógyítják.

 

Nekünk három gyermekünk van: az első egyéves koráig megkapta az oltásokat, a másik kettő kapcsán úgy döntöttünk, hogy nem oltatjuk be őket” – meséli Emma, aki ápolónőként dolgozik. Először akkor merült fel benne kétely az oltásokkal kapcsolatban, amikor szakmájából kifolyólag kötelezték, hogy beadassák az influenza elleni – alapvetően nem kötelező – védőoltást. „Én addig sem és azután sem voltam betegeskedő típus, de abban a szezonban négy alkalommal voltam influenzás. Több kolléganőm is ugyanezt tapasztalta. Az első gyermekemnél nem gondoltam, hogy az oltásoknak lehetnek mellékhatásai, a közvetlen közelemben viszont több olyan eset is történt, amely az oltásokra vezethető vissza. Voltak apróbb dolgok is, de előfordult a gyermekbénulás elleni oltás beadás után jelentkező, deréktól lefelé történő teljes bénulás is” – meséli. Emma gyermeke 2 hónapos volt, amikor megjelent az ekcéma. A 4. és 6. hónapos oltás után mindig egy fokkal rosszabb lett, a féléves oltás után a gyermek tüdőgyulladást kapott, ami kéthavonta visszatért. „Ekkor ismerkedtem meg a homeopátiával, a homeopátiás oltáskivezetéssel. A kivezetés folyamatában fél úton tarthattunk, amikor az ekcéma teljesen megszűnt, és minimalizálódtak, majd teljesen eltűntek az asztmás krízisek és a tüdőgyulladások is. Ekkor született meg bennem a döntés, hogy a többi gyermekemet nem fogom beoltatni. Azt tapasztalom, hogy a be nem oltott gyerekeim immunrendszere sokkal erősebb. Persze, ők is elkapnak ezt-azt, de könnyebben és rövidebb idő alatt birkózik meg az immunrendszerük a betegségekkel”. Emma azt is hozzáteszi, hogy ő nem szeretné senkinek megmondani, melyik a jó vagy rossz út, inkább azt tartja fontosnak, hogy a szülők tudjanak megnyugodni a döntésükben, ha beadatják a védőoltásokat, ha nem. 

A döntés: jog vagy kötelezettség?

A jelenlegi romániai törvénykezés szerint a szülő nem viheti addig közösségbe gyermekét, amíg az nem kapta meg az oltásnaptár szerinti kötelező vakcinákat – amennyiben ez nem történik meg, az orvost, illetve a pedagógust büntetik. Pontosan emiatt, Annamária szerint például Magyarországon már piaca van annak, hogy az orvosok pénzért lepecsételik az igazolást, hogy a nebulót óvodába, iskolába írathassák szülei. Édesanyaként azzal értene egyet, ha a törvény egyértelműen kimondaná: senki, semmilyen orvosi beavatkozást nem hajthat végre a szülő vagy a gyám jóváhagyása nélkül. 

A védőoltások átrajzolták az elhalálozási statisztikák térképét

A védőoltások általában fertőző betegségek ellen védő, a saját immunrendszerünket aktív immunitásra felkészítő szerek – magyarázza Tar Gyöngyi belgyógyász, nefrológus,a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. „Az oltóanyagok felkészítik a szervezetünket arra, hogy felismerje a vírusokat, és megtanuljon védekezni ellenük.” Rámutatott: a múlt századig az elhalálozások többsége világviszonylatban fertőző betegségek miatt, gyermek- vagy fiatalkorban következett be.

Az oltóanyagok világszintű elterjedésének köszönhetően epidemiológiai paradigmaváltás következett be: már a múlt században látszott, hogy nem gyermek- és fiatalkorban, hanem idős korban hunynak el a legtöbben, és nem fertőző betegségekben, hanem degeneratív betegségekben. A szakember szerint az elhalálozási listát ma már a szív- és érrendszeri megbetegedések, a rák, illetve a diabétesz vezetik. 

Ellene? Mellette?

Mindenki azt mondja, hogy vannak orvosok, akik a védőoltások ellen szólnak, de senki sem mond neveket. Ha jön egy laikus, és felül akarja bírálni az orvosok szakvéleményét, azokét, akik ezt tanulták egy fél életen keresztül, az nem mond igazat. Amikor az internetről informálódunk, el kell tudnunk különíteni a hiteles információt az áltudományos információtól. Az internetre bárki bármit beírhat, és sokan elhitetik a kezdő szülőkkel, hogy ártanak a gyermeküknek. De kérdem én: ha ártatnának a védőoltások, hogyan történhetne meg, hogy az évtizedek óta, programszerűen zajló oltások révén átalakultak az elhalálozási ráták? A mostani fiatal szülőknek már csak irodalmi élményük van arról, hogy miként fullad meg egy gyermek torokgyíkban a karjaik között. Az oltás jótékony hatása nélkül a szervezet nem tud megtanulni védekezni, hiszen a gyermekek évszázadokon keresztül haltak meg ezekben a betegségekben” – magyarázza Tar Gyöngyi, aki maga is három gyermek édesanyja, és éppen ezért hangsúlyozza: nem nevelhetjük gyermekeinket üvegbúra alatt. 

Ha eltűnnének a vírusok…

Vannak olyan szülők, akiknek az a véleménye, hogy meg kell tanítani a szervezetet együtt élni a piszokkal, hiszen egyesek szerint az ősember azért nem volt beteg, mert mocsokban élt. Azt vallják, hogy az immunrendszerünket a fertőzések, a környezetünkben lévő ártalmas dolgok tanítják meg védekezni. „Csak egy kérdés: az ősember hány évet élt? Negyvenet? És ő akkor már idős volt. Most nyolcvan évet élünk. Nyilván alakul a környezetünk, de mi is alakulunk hozzá. Az oltóanyagok még nem értek meg arra, hogy elhagyjuk őket. Lehet, ha végérvényesen eltűnnének bizonyos vírusok a földkerekségről – erre vannak is kísérletek –, akkor már nem lenne rájuk szükség. Vannak például nyugati országok, ahol nem oltanak TBC ellen, mert már nincs náluk ez a betegség. De ha eljön hozzánk egy beoltatlan személy, itt elkaphatja a TBC-t, mert az ő szervezete nincs felkészülve erre a betegségre. Tehát amíg létezik a kockázata annak, hogy elkapja a gyermekünk a halálos, fertőző betegséget, addig szükség van a védőoltásra” – szögezi le.

„Románia Európai Uniós integrációjának egyik fontos feltétele volt, hogy a fertőző betegségek kontrollja megvalósuljon: a nyugati országoknak az az érdekük, hogy tőlünk ne kerüljön hozzájuk fertőző betegség..."

A mellékhatások kapcsán, amelyek minden gyógyszer esetében jelentkezhetnek, kifejti, noha léteznek, minimálisak, a jótékony hatás tükrében. „Egy gyógyszernél, egy oltóanyagnál mindig hosszas kísérletek előzik meg a forgalomba kerülést: nagyon alaposan vizsgálják a hatás és mellékhatás profilt, csak utána engedik közösségi használatra. Minimális mellékhatások vannak, például megpirosodik az oltás helye. Na és? A pirulás elmúlik, de a gyermekem védve van a gyermekbénulás, a torokgyík vagy épp a fekete himlő ellen”. 

A vírusok is repülőn utaznak

Azt gondolnánk, hogy azok a betegségek, amelyekről gyermekkorunkban a szépirodalmi könyvekben olvastunk, manapság már nem léteznek. Tar Gyöngyi megcáfol. Mint meséli, nemrég fedeztek fel gyermekbénulást a Közel-Keleten: a csatornarendszerben élő vírusokat mutattak ki. „Eljön egy olyan ember, aki üríti ezt a vírust, találkozik egy beoltatlan gyermekkel, aki belehal a fertőzésbe. Megéri? Ma már, amióta az utazás ilyen könnyűvé vált, a karantén is egész másképp működik”. A szakember érvei között a gazdasági tényezők is szerepelnek, hiszen úgy véli, egyetlen állam sem költene milliókat védőoltásokra attól kezdve, hogy egy-egy vírus már nem létezik. „Románia Európai Uniós integrációjának egyik fontos feltétele volt, hogy a fertőző betegségek kontrollja megvalósuljon: a nyugati országoknak az az érdekük, hogy tőlünk ne kerüljön hozzájuk fertőző betegség. Azért áldoznak ezekre a programokra, hogy saját magukat megóvják. Mi is ezt tesszük.” 

A biznisz

Engem mindig az botránkoztat meg, hogy az alkohol, amit önként vásárolunk meg, és viszünk be a szervezetünkbe, senkit nem indít összeesküvés-elméletek gyártására. Az alkoholgyártókat sosem vádolják nyerészkedéssel. A legtöbb gyógyszergyártó nyilván magán- és profitorientált, de miért lenne az egész világ korrupt? Persze, vannak bőven korrupciós ügyek az egészségügyben, de miért pont az oltás a legnagyobb gerenda, ami egyszerűen igazolható, nagyszerű eredményekkel járt?” – kérdezi, rámutatva arra is, mennyivel nagyobb a gazdasági hasznuk azoknak a gyártóknak, akik televíziós reklámok keretében kínálják a csodaorvosságokat, amelyeket szedve – a szlogen szerint – a nagymamák ízületei hirtelen rugalmasabbak lesznek, mint fiatal korukban.

Tar Gyöngyinek meggyőződése, hogy ezekre a reklámkampányokra sokszorosát költik annak az összegnek, amit az állam a védőoltások kifizetésére fordít.    

Figyeljünk egymásra!

Tar Gyöngyi megdöbbentő adatot közöl: az emberek 80 százaléka nem mos kezet, miután elhagyja a mellékhelyiséget. Négy fontos szempontot sorakoztat fel: neveljük rá gyermekeinket a rendszeres kézmosásra, hiszen így rengeteg baktériumot kerülhetünk el, a beteg gyermekeket ne vigyük közösségbe, és mi magunk is kerüljük azokat a helyeket, ahol betegségeket kaphatunk el, illetve figyeljünk a rágcsálók, élősködők kiirtására, hiszen ők is hordozhatnak vírusokat.

Fotók: Mihály László

A cikk nyomtatott változata a Nőileg magazin 2015. júniusi lapszámában jelent meg. 

Előfizetésért látogasson el webáruházunkba >>>