Világtalan valóság – Erdélyben ez is magyar ügy

Tetemes munka van mögöttük, de eltörpül amellett, hogy mi vár rájuk – az Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesület magyar nyelvű iskolát hoz létre a látássérült gyermekek számára. Megkeresik a járható utat, ha nincsen, akkor maguk tapossák ki.

Két évvel ezelőtt beszéltünk először a magyar nyelvű iskola ügyéről Butu Arnold Csabával: a paralimpikon a szegregált, anyanyelvi oktatás erdélyi zászlóvivője, az Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesület projektmenedzsere.  Fejlemény van, meséli, hiszen a magyar kormány jóvoltából finanszírozást nyertek a projektnek, ám ők maguk sem ülnek tétlenül, hiszen a központ létrehozásához hazai támogatásra is szükség van. De pörgessük vissza a képkockákat 2018 nyaráig – mint sokunkat, akiket korábban elkerült a látássérültek helyzetének ismerete, akkor még döbbenten hallgattam, hogy Erdélyben milyen a világtalan valóság.

Románia megfeledkezett a látássérültekről

Európában Ciprus és Málta mellett Románia az egyetlen ország, ahol nincsen látássérültek számára rehabilitációs központ, sőt, itthon látássérültekre szakosodott gyógypedagógus-képzés sem létezik. Szegregált, azaz speciális,

a látássérültek igényeit kiszolgáló oktatási intézmény összesen hét van az országban, az oktatás nyelve mindenikben a román. Egyedül a kolozsvári iskolában van lehetőség magyar nyelvű, opcionális foglalkozásokra:

egy lelkes magyar tanárnő mesékkel, versekkel, irodalmi művekkel ismerteti meg a gyerekeket. A helyzet azért is abszurd, mert az anyanyelven való tanulás alkotmányos jog – ezt a 2006/448-os fogyatékosügyi törvény is hangsúlyozza –, de ezzel Romániában senki nem foglalkozott: pontosan száz éve nincsen magyar iskola látássérültek számára. (…)

A probléma nagysága

A legégetőbb probléma nem itt van: sok érintett gyermek egyáltalán nem jár iskolába, de magas az iskolaelhagyás aránya is.

Butu Arnold Csaba
Hirdetés

„Nem elég csak infrastruktúrát létrehozni, épületeket felhúzni, törvénymódosításra is szükség van. Például az a látássérült gyermek, aki speciális, állami finanszírozású iskolába jár és bentlakó, nem jogosult a fogyatékosságáért járó szociális juttatásra. Ezért, bár erősen hat ez, de azt szoktuk mondani, hogy sok látássérült azért nem jár szegregált iskolába, mert ő a családfenntartó: a szülők több juttatást kapnak, ha a gyermeket otthon tartják” – meséli a projektvezető. (…)

Miért kell a speciális iskola?

Az integrált oktatásról megoszlanak a vélemények, megtudtuk: akik az elméleti érveket ismerik, azok az előbbit, a gyakorlati speciális oktatás terén tapasztalt pedagógusok pedig a szegregációt szorgalmazzák. Az egyesület álláspontja az arany középút lenne, azaz a fokozott integráció. Egészen pontosan az elemi oktatást szegregáltan, az általánost félintegráltan, míg a gimnáziumi oktatást kizárólag teljesen integráltan kívánják megvalósítani.

Butu beszélt a tervekről, és arról is, hol tart most a projekt – részletekről a januári lapszámunkban bővebben olvashatsz.

Kiemelt kép: Erdély Bálint Előd

Friss lapszámunkat alább kérheted: