Virtuális viszonyok

Manapság mi sem természetesebb, mint naponta több párbeszédet is folytatni a virtuális térben: a Skype, a Facebook és a különböző chat-szobák lassan a telefonálást is elavulttá teszik. Átültethető-e viszont a flört, az udvarlás, esetleg a szex a cyber-világba? Szokás Erdélyben online pajzánkodni?

Manapság mi sem természetesebb, mint naponta több párbeszédet is folytatni a virtuális térben: a Skype, a Facebook és a különböző chat-szobák lassan a telefonálást is elavulttá teszik. Átültethető-e viszont a flört, az udvarlás, esetleg a szex a cyber-világba? Szokás Erdélyben online pajzánkodni?

Anikó és Elek egy számítógépes játék révén ismerkedtek meg: az ott futó fórumon kezdtek először beszélgetni. Természetesen, akkor még csak a közös témáról, a játékstratégiáról. Néhány hétbe telt, míg rájöttek, hogy mindketten erdélyi magyarok, így Facebook-on is bejelölték egymást, és ott folytatódtak a beszélgetések. „Nagyon könnyedén, gyakorlatilag észrevétlenül váltottunk át sikamlósabb témákra: viccesen megkérdezte, hogy mi van rajtam, én meg azt mondtam, hogy semmi, holott farmerben és pulóverben ültem a számítógép előtt” – meséli Anikó. Teltek a hosszú, téli hónapok, és megszokottá vált, hogy a régió két szegletében élő Anikó és Elek hetente néhány alkalommal „online szexszel”.

Gátlások nélkül

Túlzás lenne azt állítani, hogy kielégítő volt az élmény, teszi hozzá Elek, hisz a pajzán, vérpezsdítő chatelés után mindenkinek önmagán kellett segíteni. „Kissé zsúfolt időszak volt mindkettőnk életében, én éppen mesteriztem, Elek pedig akkor került új céghez” – emlékszik vissza Anikó. Nemegyszer fordult elő, hogy kocsmázásokat, koncerteket vagy bulikat hagytak ki egy-egy virtuális szexpartiért. Mindkettejüknek az tetszett leginkább a chates kalandjukban, hogy fantáziájukat szabadjára engedhették, nem feszélyezte őket semmi. „Olyan dolgokat írtam le, hogy visszaolvasásukkor elpirultam. Aztán mégis elküldtem. Számtalan olyan vágyálmomat írtam meg Eleknek, amit szemtől-szembe soha nem vallottam volna be” – árulja el Anikó.

Kitavaszodott, és az új évszakkal tisztává vált az is: lesz, ami lesz, találkozniuk kell. „A közösségi oldalon manapság az ember egész élete lekövethető, viszont a viselkedést, a gesztusokat, a hanglejtést nem adják vissza a fotók vagy a chatelés” – hangsúlyozza Elek. Mindkettejük értékelése szerint az első randi kissé félénkre sikerült, aztán jött a második és a harmadik, majd a mesterképzés után Anikó felköltözött Elekhez Kolozsvárra.

Jobb híján?

Kinga teljesen átlagos, keresztény-konzervatív beállítottságú, harmincas évei közepén járó nő. Szexuális igényei és tapasztalata is szegényesnek voltak mondhatók, egészen a harmincas évei beálltáig: már jó néhány éve egyedül élt, amikor megismerkedett egy férfival – mindkettőjük nagy bánatára azonban több ezer kilométer választotta el őket egymástól. Mivel személyesen találkozni csak évente egyszer-kétszer tudtak, a kapcsolattartást a chat, a Skype és az okostelefonról elérhető Viber biztosította.

Ha megmutatod a tiedet…

Először csak sikamlós chatelések biztosították az izgalom fenntartását a következő találkozásig hátralévő fél évig, aztán a férfi fotókat kezdett kérni Kingától. Bár eleinte furcsállta a kérést, izgalmas játék indult – természetesen régi ismeretség lévén már kellőképpen bíztak egymásban. És ez nagyon fontos volt a nő számára, másként nem ment volna bele az egyre izgalmasabb játékokba. Hosszas felkészülés, kérés után aztán a Skype-szex is beindult, bár abban mindketten szégyenlősebbek voltak. Aztán lassan-lassan hónapokon át ez lett a kedvenc kikapcsolódásuk a csendes, magányos estéken.

Az évek folyamán írásban, chaten megszűnt minden gátlás köztük, bátran, nagyon konkrétan elmondták egymásnak, mi mindent csinálnának egymással, hogy mire vágynak az ágyban. De a legjobb mégis mindig az ezeket követő személyes találkozás volt, amikor be lehetett élőben is váltani az éjszakákon, hónapokon át ígért és vágyott szexuális ábrándokat. Ennyire kitanult, a testét ismerő, nyitott szeretője azóta sem volt soha, mondja mosolyogva Kinga.

Jobb élőben

Ede, bár nem büszke rá – jegyzi meg már a beszélgetés elején –, az egyetemi évek alatt két barátnőt is „tartott” otthon. A lányokkal gyakran chatelt, akkor még a Yahoo Messengeren, s bizony előfordult, hogy a tüzes párbeszédek hevében már nem tudta: kinek mit kell válaszolni. Az egyetemi kalandok azonban rávezették Edét, hogy bizony izgalmasnak találja a cyber-szexet, ezért feliratkozott egy társkereső oldalra. „Felnőtt közösségi oldalaknak nevezik ezeket, a jobbaknál havi vagy féléves tagságdíjat is kell fizetni” – magyarázza. A speciális chat-szobákat tematikusan rendezik: vannak szinglik, párok, melegek, fetisiszták stb., így a „társalogni” vágyó saját zsánere szerint választhatja meg partnereit.

„Eleinte izgalmas volt minden este valaki újjal megismerkedni. Sokszor annyira feltüzeltek, hogy két-három beszélgetés után találkát kértem”

A randik zöme azonban csalódással ért véget: a virtuálisan kínált gyönyörökhöz hasonlítható sem volt a valóság. A hölgyek többségéről ugyanakkor kiderült, hogy egészen másmilyennek írták le magukat, mint amilyenek. „Elég gyorsan kiderült, ha nem működtünk a realitásban. Az egyik csaj például 186 centiméter magas volt, így mikor megjelent magas sarkúban, az orrom a mellével volt egy szinten. Nem mondom, hogy rossz látvány volt ez, de hiú férfiként kissé zavart, hogy fölém tornyosult” – ecseteli derűsen. Mintegy fél év után Ede megvilágosodott: a nők élőben a legjobbak.

Júlia alig huszonéves, harsányan meséli, hallván beszélgetésünket, hogy az egyetemi bentlakásban már bevett szokás volt, hogy mindenki, akinek távol élt az aktuális pasija, laptoppal ment zuhanyozni, aztán indult az online show. „Talán ezért kellett laptopot cserélnem többször is az elmúlt évek alatt” – süti el a poént.

Félénkek előnyben

Barabás Irma több mint négyéves tapasztalattal rendelkezik az online társkeresés terén: egy jelenleg Brassóban felkereshető közvetítő vállalkozás székelyudvarhelyi fiókjának volt munkatársa. „A húszévestől a hetvenévesig minden korosztály felkeresett minket, olyan egyedülálló személyek, akik magányosak voltak, vagy nehezen ismerkedtek” – magyarázza. A tapasztalat az, hogy a visszahúzódó, kevésbé szociális emberek „élesben” nem próbálkoznak az ismerkedéssel, a szexuális témákról is szabadabban „beszélnek” online.

„Meglepően sok tartós párkapcsolat, sőt házasság is született így” – teszi hozzá Barabás Irma. Manapság a számítástechnika és a világháló olyannyira beleépült mindennapi életünkbe, hogy ismerkedni is könnyebb a cyber- térben.

„A közvetítő cégeknél minden klienssel személyesen is találkozunk, mielőtt bevezetnénk a rendszerbe, a különböző fórumokon ez azonban nem lehetséges, így számtalan veszélyforrást is rejt a felelőtlen ismerkedés vagy chatelés” – hívja fel a figyelmet.

Felismerni a jeleket

Rendszerint az első gyanús jel az, ha a partner folyamatosan húzza az időt, és nem szeretne személyesen is találkozni. „Hasonló intő jel, ha a partnerünk nem akar skype-olni, ilyenkor jobb óvatosnak lenni” – hívja fel a figyelmet. Gyakori egyébként az ellenkezője is: amikor a „beszélgetőpartner” rendkívül gyorsan bizalmaskodni kezd, esetleg személyes adatokat – lakcím, személyi szám, születési dátum – vagy telefonszámot kér. Biztató viszont, hogy Barabás Irma tapasztalata szerint egyébként az online kapcsolatok, viszonyok mintegy 15-20 százaléka kiállja az idő próbáját.

Tudta?

Romániában a 2001/677-es törvény a személyes adatok védelmét és felhasználásának feltételeit, a 2004/506-os törvény a személyes adatok felhasználását és a magánélet elektrokommunikációs szektorban történő védelmét szabályozza.

Fotó: pixabay.com

A cikk nyomtatott változata a Nőileg magazin 2014. decemberi lapszámában jelent meg. 

Előfizetésért látogasson el webáruházunkba >>>