ARCHÍV Bélflóránk egészsége – Kell nekünk probiotikum?

Pro és pre-, avagy probiotikumok és prebiotikumok, illetve szedjed, ne szedjed – olvasható különböző fórumokon, hogy nem csodaszer egyetlen „jó baktériumokat” szállító kapszula vagy étrendkiegészítő sem. Ezzel egyet is érthetünk, miközben elfogadjuk, hogy a probiotikumok és prebiotikumok az egészségünket szolgálják. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. januári lapszámában jelent meg.)
Hirdetés

A probiotikus szó görög eredetű, jelentése az életért, az élet számára. Az 1965-ben létrejött fogalom alatt olyan, a szervezet számára hasznos baktériumokat értünk, amelyek képesek helyreállítani a bélflóra megfelelő egyensúlyát – olvasható a  Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének levelében.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az úgynevezett jó baktériumok olyan élő mikroorganizmusok, melyek megfelelő mennyiségben egészségügyi előnyöket biztosítanak. Sehol nem vitatják, hogy ne segítenék a pre-, illetve probiotikumok az egészséges bélműködést, valamint különböző betegségek kialakulásának megelőzésében ne játszanának szerepet. Kétség ott merül fel, hogy csak pre- és probiotikus étrendkiegészítőket, élelmiszereket fogyasztva, más terápiát nem alkalmazva biztos javulás várható-e. Nem tisztünk ezt eldönteni, inkább nézzük meg, miben segíti szervezetünket a probiotikus táplálkozás, vagy ezen szerek használata.

Hasznáról

A probiotikumokról közismert, hogy igen fontos szerepet játszanak a megfelelő bélműködés, emésztés, az egészséges bélflóra fenntartásában. Sok különböző törzse létezik, de a leggyakoribbak a Lactobacillus és a Bifidobaktérium típusai. Tudjuk már, hogy antibiotikumok használata során nemcsak a kórokozó baktériumok pusztulnak el, hanem a bélflóra élő alkotói is károsodhatnak. Az antibiotikumokkal okozott károk megelőzhetők vagy orvosolhatók.

Nem árt, ha antibiotikum szedésének időtartama alatt és az azt követő egy-két héten keresztül probiotikum használata mellett döntünk. Illetve pre- és probiotikus élelmiszereket fogyasztunk.

Egy, a Journal of Pediatrics című orvosi szaklapban megjelent tanulmány többek közt arra a következtetésre jutott, hogy a Lactobacillus fajok a fertőzéses hasmenésben szenvedő gyermekek kezelésének biztonságos és hatékony formáját jelenthetik. Kutatók megállapították ugyanakkor, hogy a Lactobacillus megelőzési céllal történő alkalmazása jelentősen csökkentette a kórházi hasmenés kockázatát a csecsemőknél, különösen a rotavírus okozta emésztőrendszeri problémákét. Tehát általánosan elmondható, nem csupán a felnőttek szedhetik biztonsággal, gyerekek antibiotikumos kezelése során bátran alkalmazható akár por formájában, amit vízben, teában oldva fogyaszthatnak.

A hányással-hasmenéssel járó megbetegedések, illetve stressz, környezeti ártalmak okozta gasztrointesztinális (gyomor- és bélrendszeri) panaszok jó esetben segítség nélkül is megszűnnek, ha változatosan étkezünk. Mégsem érdemes megvárni, amíg az egyensúly külső segítség nélkül létrejön: támogathatjuk a folyamatot. Ugyanis a bélflóra sérülésével a működése is zavart szenved, és az általa végzett feladatok, valamint az immunrendszer védő funkciója sem teljes.

Prebiotikumok: olyan nem emészthető élelmiszer-összetevők, melyekre nem hatnak a gyomor és bélrendszer felső szakaszának emésztőenzimei, ezért változatlan formában képesek eljutni a vastagbélbe, s ott serkenteni a jótékony hatású baktériumok szaporodását. Képviselőik az oligoszacharidok (29 egyszerű cukormolekulából épülnek fel), melyek megtalálhatók a hagymafélékben, articsókában, zabpehelyben, búzában, anyatejben, érett sajtokban.

Kapszulában, ételben

Hirdetés

Tehát a probiotikumok szedése mellett a jótékony baktériumokban gazdag élelmiszerek fogyasztásával, helyes táplálkozással mi magunk is tehetünk azért, hogy minél gyorsabban helyreálljon emésztőrendszerünk optimális működése. Fogyasszunk borsót, babot, articsókát, hagymát, banánt, élőflórás joghurtot, kefirt. Előtte azonban kérjük ki kezelőorvosunk tanácsát, ugyanis vannak olyan antibiotikumok, melyek felszívódását gátolják a kalciumban gazdag élelmiszerek.

Mit vegyünk?

Probiotikumok vásárlásánál azt tartsuk szem előtt, hogy bélflóránk egyensúlyáért nem egyetlen baktériumtörzs felelős, így valószínű, hogy a panaszokat sem egyetlen mikroorganizmus-fajta lecsökkent száma vagy hiánya okozza. Erre megoldás az, ha olyan terméket választunk, amely többféle baktériumtörzset tartalmaz, és minél nagyobb számban. A Lactobacillus rhamnosus GG a legtöbbet vizsgált probiotikus törzs, melynek alkalmazását igen hatásosnak találták az emésztőrendszer fertőzéseinek kezelésében és megelőzésében. Akut hasmenés esetén az Enterococcus faecium SF68 (felnőtt), Lactobacillus acidophilus, L. casei, L. reuteri, a fent említett L rhamnosus GG (LGG), illetve a Saccharomyces boulardii vált be – érdemes tehát mindig megvizsgálni a termékleírásban az összetevőket, vagy nézzünk utána, mi mire jó, és konzultáljunk szakemberrel. Mindezen tudnivalók mellett az elhúzódó bélpanaszokkal belgyógyászhoz kell fordulni.

Mikor javallott (még)?

  • Gyulladásos bélbetegségek kiegészítő terápiájaként hosszabb távú szedése is hasznosnak bizonyult!
  • Felső légúti allergiás megbetegedésekben.
  • Atópiás dermatitiszben (krónikus bőrgyulladás) szenvedő betegeken végzett tanulmányban a probiotikumok szedését követő hat héttel a bőrtünetek javulását észlelték.
  • Utazások előtt, az utazás okozta stresszhelyzet is károsíthatja a bélflóránkat.
  • A probiotikumok a hüvely normál flórájának helyreállítására és fenntartására is alkalmazhatók. A visszatérő, makacs hüvelyfertőzések kezelésének kiegészítő gyógymódjaként is jó hatásfokkal bevethetők.
  • Alopecia areatában (foltos hajhullás) szenvedők esetében is értek el eredményeket már úgy is, hogy rendszeresen élőflórás joghurtot fogyasztottak a betegek.

Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock

Változásban a változókorban

Hirdetés