Császárok kora

A Román Orvostudományi Társaság hivatalos folyóiratában tavaly megjelent egy tanulmány, amely szerint 1990 után drasztikusan megnőtt a császármetszések száma az országban. Míg 1990 előtt a császáros műtétek a szülések 4 százalékát tették ki, addig 2011-ben már 35-öt. Ez a szám azóta csak nőtt. Idén májusban Irina Mateescu, a Független Szülésznők Szövetségének alelnöke a Libertatea című lapnak nyilatkozta, hogy a koronavírus-járvány felerősítette a szülészeti problémákat, visszaéléseket az egészségügyi intézményekben. Kijelentette: Románia első az EU-ban a császármetszések számát illetően, és utolsó a szoptatástámogatásban. (A teljes cikk a 2020-as Nőileg magazin szeptemberi számában olvasható)

A császármetszés egy nagy, hasi műtét, indoka, ha az anya vagy a baba élete veszélyben van, vagy súlyos, maradandó károsodást szenvednének a hüvelyi szülés alatt. A császármetszés rengeteg nő és gyermek életét mentette meg, amikor a műtéti-, érzéstelenítési technika és a sterilitás odáig fejlődött, hogy már biztonsággal el lehetett végezni. Ám az elmúlt években életmentő műtétből egyre inkább megelőző eljárássá vált. Az elszaporodott orvosi perek, a hüvelyi szüléshez képest a műtét kiszámíthatósága és rövidebb időtartama miatt sokszor akkor is császármetszésbe kényszerítik az anyát, amikor ennek valódi egészségügyi indoka nincsen, és ez nemcsak Kelet-Európában tendencia. Felhívjuk a figyelmet, jelen írás nem a valóban életmentő császármetszések okait boncolgatja, hiszen számos ilyen műtét történik naponta, és tudjuk, maguk az orvosok is megélnek sok nehéz történetet. Cikkünk az irreálisan megnövekedett számok mögé próbál benézni.  

A szülészeti beavatkozások vezethetnek-e császármetszéshez?

Bálint Balázs szülész-nőgyógyász, akit idén neveztek ki a magyarországi szülészetek szakfelügyelőjévé, édesapja, a szintén szülészorvos Bálint Sándor nyomdokaiba lépett, és a háborítatlan szülés mellett tette le a voksát. Családjuk Háromszékről származik, a két orvos rendszeresen tart előadásokat Erdélyben. (…)

Bálint Balázs szülész-nőgyógyász

Az orvosi beavatkozások pedig általában egy dominó-effektust indítanak el.

„Ha már belenyúltunk a szülés folyamatába, és nem az történik, amit vártunk, akkor nagy valószínűséggel megint be fogunk avatkozni, és megint, és megint, aztán a dominó sor végén ott van a császármetszés, amit ekkor már muszáj elvégezni. 

Én úgy látom, az első dominó eldöntésénél, vagyis az első beavatkozásnál van a kutya elásva. Ha az első dominót felborítottuk, dönti a többit, és ezt megállítani nehéz. Az elején nem szabad türelmetlennek lenni, mert igen, mondjuk ki, a türelmetlenség, és ezáltal a szülészeti beavatkozások igenis vezethetnek császármetszéshez. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy minden szülés más, minden egyes esetet egyedileg kell mérlegelni” – hívja fel a figyelmet Bálint Balázs. 

Mit mutat a statisztika?

A marosvásárhelyi Lorenzovici László orvos, közgazdász, aki egészségügyi elemzéseket is végez, azt mondja, a statisztikák szerint a városi, értelmiségi nők tetemes hányada maga kéri a császármetszést, a vidéki, rurális környezetből érkező kismamák részéről ez a kérés igen ritka. „Megfigyeltük, és ezt hamarosan publikálni is fogjuk, hogy a császármetszések aránya összefügg azzal, hogy az anya melyik régióból, milyen környezetből érkezik. Kisvárosokban kisebb a császármetszések aránya, nagy, fejlett városokban pl. Bukarest, Kolozsvár, Temesvár, sokkal nagyobb. A legtöbb magánkórházban ez a szám 9095 százalék” – részletezi. Ugyanakkor azt is említi, hogy manapság a nők egyre később vállalnak gyereket, ez is növeli a császármetszések számát, arányát. (…)

Újdonsült kismama nem szívesen kockáztat

„Azt sem szabad elhallgatni, hogy a hálapénz a császármetszések esetében sokkal magasabb, mint a hüvelyi szüléseknél, a hálapénzrendszer pedig Romániában nagyon erősen jelen van, ezt ki kell mondani – hangsúlyozza. – A szülésekkel kapcsolatban legalább 10 szempont, érdek van, amelyek erre vagy arra billentik a mérleg serpenyőjét, ha arról van szó, hogy természetes út vagy műtét.

Lorenzovici László orvos, közgazdász

Én azt vallom, hogy a nő és az orvos szabadsága kell legyen a döntés, de úgy, hogy az információkat az orvos átadta. Persze a tájékoztatás-mentes kellene legyen a manipulációtól, mert melyik az a nő, aki ha azt mondják neki, hogy mintha kicsit szűk lenne a medencéje, nem tudni, kifér-e a baba, vagy túl nagy a magzat, nem biztos, hogy meg tudja szülni, vagy egyéb feltételezett problémát említenek, kockáztatja a gyereke életét? A korrekt tájékoztatás részei kellene legyenek mind a császármetszés rizikói, mind a hüvelyi szülés késői komplikációi” – hívja fel a figyelmet a szakember.

Jó lenne megalapozott döntést hozni

Hirdetés

Tiboldi Bea a Nőileg magazin Mutass jó példát! programjának Hargita megyei példaképe volt 2017-ben, ő a Csíki Anyák Egyesületének vezetője. A szervezet felvállalta, hogy a pandémia alatt is információkkal látja el a kismamákat, ehhez zárt Facebook-csoportot is létrehoztak Várandósok Covid-19 idején elnevezéssel. „A márciusban felerősödő járványhelyzet előtt havi rendszerességgel tartottunk szülészeti látogatásokat a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban. Az intézmény munkatársaival létrejött egy különleges kapcsolat, befogadtak minket, elfogadtak a szorongásainkkal, kérdéseinkkel együtt, válaszoltak, informáltak, segítettek, ezt nagy dolognak tartom” – mondja Tiboldi Bea. (…)

Már korábban is szerettük volna, hogy a helyi orvosok ismeretterjesztő előadásokon mutassák be az alapvető tudnivalókat a hüvelyi szülésről és a császármetszésről, hogy az anyáknak meglegyenek a szükséges információik, tudjanak megalapozott döntést hozni a saját testükkel és gyerekükkel kapcsolatban, ám ez sajnos nem valósult meg.

Azt a választ kaptuk, hogy egy orvos sem fogja vállalni a témát mindaddig, amíg sokkal kevesebb per van folyamatban császármetszés alatt történt műhibával kapcsolatban, mint hüvelyi szülés miatt. Tehát a törvényi szabályozás sem jó” – hangsúlyozza az egyesület vezetője. Bea úgy látja, az is hozzájárul a gyakoribb műtétekhez, hogy az apás szüléseket Románia legtöbb kórházában felfüggesztették a járványra hivatkozva.

Pandémia alatt

A Covid-19-járvány elterjedésével több országban megnőtt a császármetszések száma. „Én is láttam ezeket az adatokat, ám azt, hogy a vírus miatt történtek ezek a műtétek, egy hivatalos kórlapon sem láttam leírva!

Munkámból kifolyólag folyamatosan olvasom a nemzetközi szakirodalmat, figyelem a kutatásokat, tudom, hogy a várandós nők körében a fertőzés nem volt magasabb számú, mint a normál populációban, így több helyen csak amiatt hoztak bizonyos óvintézkedéseket a szülészeteken, hogy megvédjék az egészségügyi személyzetet egy esetleges Covid-fertőzéstől – mondja a nőgyógyász. – De az apás szülés megtagadására sem indok a vírus, hiszen életszerűtlen azt feltételezni, hogy a kismama eddig nem érintkezett az apával. A szülés beindulása előtt is egy háztartásban éltek, egy ágyban aludtak, tehát ha az apa fertőzött, valószínű, az anya is, egy kis túlzással élve teljesen mindegy, egyedül jön a kismama vagy másodmagával” – részletezi Bálint Balázs. (…)

Kiemelt kép: Shutterstock