• Fotó: Sălceanu-Nagy Viorel
Sokan szükségtelen maceraként élhetjük meg a költözést, főként, ha életünk derekán jön a váltás. Ám, ha máshonnan nézzük, szerencsés lehet, ha sok-sok tapasztalattal a hátunk mögött építünk új otthont – summázzuk, miután jól körbejártuk Fábián Gyöngyvérék lakását. Akkor ugyanis már tudja az ember, mire van szüksége, van már tapasztalata arról, mi hiányzott az előző házból, mi volt fölösleges, mi az, amit mindenképp szeretne, mire áldoz helyet, és mire akar fókuszálni. Gyöngyvér például tudta, hogy padlófűtést és óriási ablakokat szeretne, függöny és sötétítő nélkül, hogy járja be a lakást mindenhol a fény, de emellett a benti világításra is nagy hangsúlyt fektettek.
• Fotó: Sălceanu-Nagy Viorel
Kényelem és praktikusság mindenek felett
Ebben a házban a funkcionalitáson van a hangsúly. Minden bútordarab, minden eszköz azért van, hogy a lakókat szolgálja. Semmi nincs pluszban.
Még annak a három terasznak is van értelme – és ki is használják őket –, amelyeket a ház három különböző oldalán alakítottak ki.
Egyet a bejárathoz, mert reggel oda süt a nap, s jó ott indítani a napot a reggeli kávéval, délután a másik terasz a fő helyszín, ahol fürdőzni lehet, nemcsak a nemrég kialakított medencében, de a napsugarakban is, majd az esti lazulós rész következik, ahová a lemenő nap sugarai törnek be.
Fény és egyszerűség jellemzi a konyhát is • Fotó: Sălceanu-Nagy Viorel
Vendéglátóink nyolc éve költöztek ebbe a házba egy 50-60 négyzetméteres belvárosi lakásból. Nem voltak nagy álmaik. Azt szerették volna, hogy az új ház tágas legyen, kényelmes, világos, és mindenféleképpen praktikus. Erre pedig számos példát találunk.
Sokan szeretnénk például egy külön helyiséget, mosó- és szárítókonyhát, ahonnan a mosott ruhát nem kell egy másik helyre vinni szárítani, hanem helyben teregethetünk is,
és ugyanott vasaljuk, amikor épp szükség van valamire. Ahogy Gyöngyvéréknél, ez a helyiség felerészt lehet a férj barkácsműhelye is – így mindenki szorgoskodhat, amikor ideje van. Gyöngyvér szerint alapkövetelmény, hogy a nőnek legyen mosószobája, kényelmes konyhája és egy kinti főzőhelye is.
• Fotó: Sălceanu-Nagy Viorel
A kevesebb több: nem halmoznak
Az is nagyon praktikus tud lenni, és rendezetté teszi az otthont, ha nincsenek elöl a ruhák az előszobában sem. Egy hosszú, stílusos tárolószekrény mindent megold. S ha a fallal egyszínű, szépen beleolvad a térbe. Mennyivel jobban néz ki így! Kevés polc van a lakásban, nincsen szem előtt semmi apróság. S bár hiányoltam itt-ott a különböző dekorokat, virágkompozíciókat, Gyöngyvér bevallotta, azt kiéli a virágüzletében. Otthon az egyszerűségre törekszik.
A „duzzogó", ahová mindenki elvonulhat egy kis énidőre • Fotó: Sălceanu-Nagy Viorel
Nem is halmoznak – állapítjuk meg. Bár sokat utaznak, szuvenírt sem hoznak gyakran, ezt már ő teszi hozzá. A marokkói szőnyeget is csak azért vették meg, mert kellett egy szőnyeg a nappaliba. A ház asszonyának van érzéke a térrendezéshez, és ismeri a színek erejét, mert
bár a semleges, földközeli, monokróm színek dominálnak, minden helyiségben találunk egy-egy élénk színű tárgyat, bútort,
amely magára vonzza a figyelmet, és érdekesebbé teszi a helyiséget: a konyhában a színes székek, a nappali sárga kanapéja, a kis, elvonulós szoba, az ún. duzzogó sötétkék fala.
• Fotó: Sălceanu-Nagy Viorel
Itt-ott régiségek bontják meg a modern berendezést. Gyöngyvér apósától több régi bútordarabot, szerszámot hoztak el, amelyeket felújítottak, egy ilyen régiségből alakították ki a nappaliban a kávézóasztalt is.
Háromteraszos ház: ahová épp jólesik, oda ülnek ki • Fotó: Sălceanu-Nagy Viorel
Sok-sok hely lenne ebben a házban, ahová bekuckóznánk a téli hóesés idején, vagy kiülnénk kávézni egyik-másik teraszra, mert bár a funkcionalitásra törekedtek a ház kialakításakor, melegséget, otthonosságot áraszt. Számos dolgot lestünk el mialatt „bekopogtattunk” a panorámás lakba, s ha egyszer alkalom adódik, talán alkalmazzuk is a látottakat, saját otthonainkban.
