Nincs kifogás: igen, kötelező mindennap! Ezért is jelenik meg napról napra több, jobb és jobb fényvédő termék a piacon: a mai napvédő krémek már nem ragacsosan fehérek, büdösek és vastagok. Hogy miért fontos mindennap védeni a bőrünket a napsugárzástól? Soroljuk.
1. A bőrrák
Tudom, hogy mindenhol ezzel riogatnak, viszont nem alaptalanul: a túlzott napsugárzás az arra érzékeny bőrtípusoknál rosszindulatú elváltozásokat okozhat. Ennek fényében igazán nem nagy áldozat rendszeresen kenegetni magunkat a saját egészségünkért.
2. Ha felhős is, káros
Az UVB-sugarak okozzák a leégést, és valóban, borús időben ezeket mintegy megszűrik a felhők. Az UVA-sugárzást viszont nem. Ahogyan az ablaküveg és az autó ablaka sem véd az UVA ellen. Ezért fontos fényvédőt használni minden reggel, mielőtt kilépünk az ajtón. Illetve akkor is, ha egész nap otthon, az ablak mellett ücsörgünk.
3. A kor nem kifogás
Fényvédelem esetében a túl későn és a túl korán fogalma nem létezik: gondoskodjunk a gyerekeink bőrének védelméről, de ötvenévesen sem késő elkezdeni a fényvédők használatát. A fénykárosodás sajnos kumulatív, azaz az évek során felgyülemlik: huszonéves korunkban még nem mutatkozik meg, később azonban rohamosan öregíti a bőrünket.
4. Öregít! Nagyon!
Ha az egészségtudatosság nem eléggé meggyőző érv, akkor talán az esztétika igen: a káros napsugárzás a bőrünket leginkább öregítő külső hatás. Sokkal tartósabb és veszélyesebb, mint például a dohányzás. Miért is? Mert a napsugárzás ellen melanintermeléssel védekezik a bőrünk: a melanin felel a szép barnaságért, de a harminc év fölött megjelenő napfoltokért, májfoltokért is. Ugyanakkor ha mindez nem lenne elég riasztó, az erős napsugárzás a kollagén- és elasztintermelést is negatívan befolyásolja: ez a két anyag felel a bőrünk rugalmasságáért.
5. Barnulni csak lassan!
Nem igaz, hogy tejfehérek maradunk, ha 50 faktoros fényvédőt használunk: barnulni így is fogunk, fokozatosan, biztonságosan. Mérlegelni kell: csokibarnaság vagy egészséges, fiatalos bőr? Ennyi.
6. Ez már nem a régi ragacsos
Emlékszem, gyermekkoromban vastag, soha fel nem szívódó naptejjel kenegettek szüleim: büdös volt (nagyon), utána órákig a bőrömhöz ragadt minden, este pedig lehetetlen volt lemosni. A mai fényvédők nem ilyenek. Becsszó! Fontos tudni: a fényvédő készítményeknek két nagy csoportjuk van. A fizikai fényvédők mintegy pajzsként működnek, megülnek a bőr felszínén, és visszaverik, szétszórják a sugarakat. Gyakori összetevőjük a cink-oxid vagy a titán-dioxid, ha ezt olvassuk az összetevők listáján, akkor fizikai fényvédővel van dolgunk. A kémiai fényvédők a bőrben felszívódva fejtik ki hatásukat: elnyelik a napsugarakat. Ami pedig a védelem fokát illeti: bőrgyógyászok minimum 30 SPF-et (az angol Sun Protection Factorből) javasolnak, amiben ennél kevesebb van, az nem biztosít megfelelő védelmet. Néhány éve kikísérletezett praktikám: az arcomon, a nyakamon és a dekoltázsomon 50, a testem többi részén pedig 30 faktoros fényvédőt használok. Így például nyáron az arcom ugyan egy árnyalattal világosabb, mint a testem többi része, ezt azonban egy kis alapozóval könnyen lehet korrigálni. És ne feledkezzünk meg a kézfejünkről sem: itt is nagyon vékony, érzékeny a bőr, védeni kell a napsugárzástól is!
7. Tovább is van még
Ha kémiai hámlasztót, A-vitamin-, azaz retinoltartalmú kencét vagy mikrotűs készüléket használunk (dermaroller), akkor kötelező (azaz kötelező!) utána legalább 30 faktoros fényvédőt használni. Ezek az eljárások, készítmények ugyanis enyhe fényérzékenységet okoznak, ha utána nem védjük a bőrünket a napsugárzástól, akkor többet ártunk, mint használunk.
Kiemelt kép: Shutterstock
