Gyergyócsomafalván, a Nagy-Somlyó patak hídján áthaladva, zöld ablakos, faragott tornácos ház vonzza az arra járó tekintetét. Mi sem tudjuk levenni a szemünket a különleges, udvarhelyszéki motívumokkal díszített tornáckapuról és bejárati ajtóról, a kerámiából készült lámpatestekről. A házba lépve hatalmas gyermekzsivaj és süteményillat fogad.
„Ezen a telken a nagymamám háza állt, amikor eldöntöttük, hogy itt szeretnénk élni.
Sajnos annak az épületnek nem volt elég stabil az alapja, ezért újat építettünk, de annak a beosztásához és az alatta lévő pincéhez igazodva készült el a sajátunk” – kezd bele otthonuk történetébe a háziasszony.
A nagymama hagyatéka az otthon minden zugában visszaköszön: az osztovátán szőtt szőnyegeken, a felújított konyhabútoron, a fürdőkádon, sajátos hangulatot adva a háznak.
„A konyhabútor néhány darabja a nagymamámé volt, édesapám újította fel őket, és ezek színéhez, stílusához igazítottuk az új darabokat”
– vezet körbe Enikő, miközben megcsodáljuk a magyarországi manufaktúrában készült falicsempét, és a cseréppel burkolt padlót, amelyek egyedivé teszik a házat, melegséget adva neki.
Élhető otthon eleven gyermekeknek
A falusi élet nem volt idegen egyiküknek sem: Enikő Gyergyócsomafalván, Zénó pedig két Arad melletti faluban nőtt fel. Bár a nagyvárosi élet is szóba került közös életük kezdetén, első gyermekük születésekor egyértelművé vált, hogy a tömbház és a városi környezet nem élhető számukra. Így döntötték el, hogy Enikő nagymamájának udvarán építenek otthont maguknak:
kisfiuk születése előtt pár hónappal vették birtokba a házat.
„Nekem ez a természetes közegem, erre vágytam mindig. Amikor hazajövök egy hosszú nap után, begyújtok a kazánba: ez egy nagyon jó levezetése a napomnak” – mondja el a házigazda, miközben a gyermekek egymás szavába vágva egészítik ki, miért is jó falun élni.
A múlt értékei a jelenben is helyet kapnak
„Kedvenc építészem és példaképem Kós Károly, sosem tudom megunni az általa tervezett épületek szemlélését, és vallom az ő életszemléletét és építészeti filozófiáját is. Az organikus építészet eszméje, hogy egy otthonnak lelke legyen, ne csak öncélúan legyen szép, hanem számomra legyen az. Úgy gondolom, hogy ezáltal egy egészségesebb, teljesebb életet élhetünk” – osztja meg gondolatait Zénó.
