Kutatások szerint a testmozgás, a meditáció, a tudatos jelenlét, a kedvenc tevékenységeinkben való elmerülés mellett az étkezésnek is lényeges szerepe van a lelki jóllétünk visszaállításában. Az ép testben ép lélek elv alapján régóta tudjuk azt, hogy az egészséges ételek fogyasztása hatással van a mentális egészségünkre, de a legújabb kutatások arra is rámutatnak, hogy a fermentált ételek rendszeres fogyasztása csökkenti az észlelt stressz mennyiségét a kísérleti személyeknél.
Fermentált zöldséget mindenki fogyasztott már, hiszen ki ne evett volna hordós káposztát vagy nyáron kovászos uborkát? A fermentálás tulajdonképpen a legősibb savanyítási és tartósítási eljárás, amelyet dédanyáink még jól ismertek, de az ipari tartósítás elterjedése visszaszorította. Ma reneszánszát éli ez a kiváló módszer, és újbóli elterjedését nagy mértékben annak köszönheti, hogy a fine dining éttermek beemelték a kínálatukba.
a zöldségek, gyümölcsök felületén létező tejsavbaktériumok ugyanis a só hatására, oxigénmentes környezetben beindítják azt a folyamatot, amelynek a végeredménye egy savanyú, jó ízű, egészséges étel. Erjesztéssel a világ minden táján foglalkoztak, ennek a módszernek köszönhetjük a kovászt, a sajtokat, a joghurtot, a kefírt, a bort, de ilyen módszerrel készül a számunkra talán egzotikusnak tűnő kombucha, a tofu, a miso paszta, de még az olívabogyó is erjesztési folyamaton esik át, ahhoz, hogy fogyasztható legyen. Az erjesztett ételek fogyasztása elősegíti az emésztést, hozzájárul az immunrendszer megfelelő működéséhez, változatos tápanyagokhoz jut a szervezetünk ezáltal.
A beleinkben jelen lévő jótékony baktériumok – a mikrobiom – nagyon érzékenyen reagálnak a táplálkozásunkra, az alvási szokásaink, életvitelünk megváltozására, vagy akár a gyógyszerfogyasztási szokásainkra. A bél-agy tengely mentén pedig hatással vannak az agyunk működésére, ezáltal pedig a hangulatunkra, érzelmeinkre, mentális egészségünkre is. Egy stresszesebb időszak, az egyoldalú táplálkozás (pl. egy drasztikus diéta), az álmatlan éjszakák mind-mind hozzájárulhatnak a bél mikrobiom rendszerének megváltozásához, egyaránt befolyásolva testi és lelki egészségünket.
Ugyanakkor külön öröm és biztonság, ha a fermentált ételeket mi készítjük. Már az elkészítés folyamata igényel némi lelassulást, fókuszált figyelmet, törődést. S bár a fermentálás időszaka inkább a nyár és az ősz, léteznek olyan különlegességek, amelyeket késő ősszel, télen szokás készíteni.
A sós citrom Marokkó aranya. Hazájában apró citromokból készítik. A folyamat egyszerű, a fűszeres, sós, erjesztett citrom héja pedig az egyik legfinomabb ízesítő, amit nem csak marokkói fogásokhoz, de húsételekhez, salátákhoz is használhatunk. Ha olyannak kínáljuk, aki még nem kóstolt fermentált citromot, biztosan megkérdezi: mi ilyen finom? Lényeges azonban, hogy csak bio citromból készülhet, de szerencsére téli szezonban ennek beszerzése nem akadály. A kimcsi pedig a koreai konyha remeke, a világ egyik legegészségesebb étele, készítésének folyamatát a mi káposztasavanyítási hagyományunkhoz lehet hasonlítani.
Kimcsit otthon, kisebb mennyiségben is készíthetünk, ezúttal egy egyszerűbb, rizspaszta-mentes változatot mutatunk be. Csípősségét a család ízléséhez igazíthatjuk. A kimcsit akár elkészülte után, azonnal is fogyaszthatjuk, de ekkor csupán egy saláta, hiszen az erjedési folyamatnak kell legalább három hét. Ha felbontottuk – és ez igaz a sós citromra is – csak tiszta evőeszközzel nyúljunk bele az edénybe, majd zárjuk vissza, és tároljuk a hűtőben.
A kimcsi lehet savanyúság, de rengeteg étel alapanyaga is, készíthetünk belőle tócsnit, húsos ételekhez adhatjuk, levest főzhetünk vele, minden ételt magasabb dimenzióba repít. További fermentált receptek a tetovainyenc.ro blogon olvashatók.
Hozzávalók: 5 bio citrom, 2 citrom leve, 3 babérlevél, 5 szegfűbors, 10 szem rózsabors, 1 fahéjrúd
