Az osztráknak született és nevelt fiatalember türingiai születésű feleségével, Ingeborg von Breitenbuchhal az oldalán sok mindent kipróbált Háromszéken: szeszgyárat alapított – amelyet a finánc hatalmas bírsággal sújtva gyakorlatilag kisajátított –, majd tyúkfarmot működtetett. Utóbbihoz szakértőt is hívott, Marion von Berchem német bárókisasszonyt.
A rohamosan fasizálódó Romániában egyre nehezebb lett az élete, a hivatalosságok egyre többet zaklatták. A harmincas évekre egyre aktívabb Vasgárda számára egy nyíltan antifasiszta magyar arisztokrata a létező legsúlyosabb „esetnek” számított. Aztán
Így ment el Kőröspatakról a nagypapa, a családtagoknak pedig két hét állt a rendelkezésükre, hogy kövessék.
Kálnoky Hugó Teleki Pál és Bethlen István segítségével kapott állást a Pester Lloyd című lapnál, a család egzisztenciáját azonban csak úgy lehetett biztosítani, hogy a kőröspataki erdőkből adogattak el apránként, egészen 1944-ig. Kitoloncolása előtt ugyanis a gróf húszéves bérleti szerződést írt alá a megmaradt birtokra az akkor még fiatal Márton Áron püspökkel – általa a katolikus egyházzal. A magyarországi német hatalomátvétel pillanatától azonban Magyarországon sem volt nyugta, a Gestapo már aznap este kereste, de nem találta otthon, a külsőre a germán faj megtestesülésének számító feleségnek, Ingeborgnak sikerült is pillanatnyilag elbizonytalanítania a gestapósokat.
Több hónapon át a nagybácsi, Apor Vilmos püspök szanyi nyári rezidencián rejtőzködtek, egészen a Hitler elleni utolsó merénylet napjáig, amiről egy napon át az a hír járta, hogy sikeres volt. Kálnoky gróf örömében az ablakba tette a rádiót, hogy az egész falu értesüljön a hírről. Nem volt jó ötlet, derült ki igen gyorsan, s a lebukó „illegalistákat” Apor Vilmosnak a győri püspöki palotába kellett átköltöztetnie, ahol több más erdélyi arisztokrata családdal együtt remélték átvészelni a háborút. Ott találták őket az oroszok, Kálnoky Hugó pedig a püspök vértanúhalálának szemtanújaként indulhatott nyugati emigrációba.
Miután apja a második világháború valamelyik frontján maradt, a magára maradt édesanya tartotta el a családot. Zilah gyermekseregének fele árvának számított akkoriban. „A Valahol Európában világát éltük.” Így indult Szilágyi István élete.korábban írtuk
Az utolsó lehulló kő: Szilágyi István
