Csinta Samu

Balról a középpontba: Dávid Gyula

Sokadmagával az ötvenes évek sötét első felének áldozata, de a 95. születésnapján túl is olyan emberként áll előttünk, akit sem a nemzedéki-ízlésbeli, sem a politikai változások nem ábrándítottak ki az irodalom olvasásából, összefüggéseinek

A zene díszpolgára: Ruha István

A Kárpát-medence legkiválóbb hegedűművészei közé sorolják, aki változatlan szenvedéllyel játszott a hangversenytermekben, templomokban vagy baráti társaságban. Mindig magával hordta a hegedűjét, és ha lehetőség adódott, használta is.

A két világháború közötti erdélyi magyar irodalom egyik vezére: Berde Mária

Írónő, tanár, publicista, szerkesztő, a helikoni íróközösség egyik ötletgazdája. A huszadik század erdélyi magyar világának elismert személyisége, bizonyos értelemben alakítója, ami a kor nőértékelésének ismeretében, önmagában is jelentős teljesítmény.

A népzene mikrokozmoszában: Jagamas János hagyatéka

Több ezer népi dallamot gyűjtött össze, előtte hasonlót csak Bartók Béla, a folklórkutatás egyik legkiválóbb képviselője ért el. És Jagamas János népzenekutató, Erdély századosa.

A legszabadabb festő: Nagy Imre

Ötvenkét éven át alkotott, műveiből azonban keveset adott el, inkább visszavásárolt, hogy minél több műve közgyűjteménybe kerülhessen. Nagy Imre 1924-ben tért haza szülőfalujába, csíki mezőket, havasi pásztorokat, favágókat és lófürösztőket festeni.

Aki két nemzetnek szerzett örömet: Balázs Jolán

Sok romániai magyar származású sportoló választotta az anyaországot boldogulása helyszínéül, ily módon magyar színekben szerezve dicsőséget. Az Erdélyben maradók közül elsőként Balázs Jolán atléta ért fel a csúcsra, két olimpián is diadalmaskodott.

A magyar kisebbség doktora: Jakabffy Elemér

Az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása után, az impériumváltást követően a romániai kisebbségi politizálás legnagyobb alakjaként vált dr. Jakabffy Elemér Erdély egyik köztiszteletnek örvendő „századosává”.

Benedek Elek: Fő, hogy dolgozzanak

Erdővidék talán legkisebb falujában, a hegyek ölelésében meghúzódó Kisbaconban született 165 éve Benedek Elek, a legnagyobb magyar meseíró, minden magyar gyermek Elek apója. Erdély egyik legismertebb „századosa”.

A fényűző szellemi ezermester: gróf Bánffy Miklós

A gróf, az író, Bonchida ura. Nemcsak a huszadik század arisztokráciájának volt egyik meghatározó alakja, de igazi reneszánsz ember is: művész, politikus, mecénás.

Csillagok és neutrínók vonzásában: Toró Tibor

Fő kutatási területe az elméleti részecskefizika volt, az „ijesztő” látszat azonban csak egy pillanatra rejtette el a tudományfilozófiával és tudománytörténettel foglalkozó, a tudomány népszerűsítését legalább annyira fontosnak tartó tanárember alakját.

Ledán Eszter: Olyan karriert választottunk, ami koptatja az embert

Több éven át büszkeséggel fedezhettük fel a bécsi újévi koncert tévéközvetítését nézve. A bécsi opera kis-szólistájával, a sepsiszentgyörgyi születésű Ledán Eszterrel megvalósult és elengedett álmokról beszélgettünk.

A fehéringes közmagyar: Kányádi Sándor

Magyarságunkat legbelül kell hordanunk, szellemi javainkkal pedig ideje felhurcolkodnunk a világhálóra. A kultúrát ugyanis nem lehet palackba zárni, mint ahogyan a verseket sem lehet könyvekbe száműzni, tartotta Kányádi Sándor.

Ungureanu Szabó Anna: A zene nyelve a lélek nyelve is, az emberiség megmentésének esélye

Egy zenei óriás árnyékából kinőve lett a világhírű Madrigal kamarakórus karnagya. A szinte népmesei bravúrt véghez vivő sepsiszentgyörgyi származású Ungureanu Szabó Anna zenészei számára egyszerre igyekszik anya, főnök és biztonsági szelep lenni.

A hegyek lábánál nőtt domb: Márton Áron

A hegyek lábánál nőtt domb: ő nevezte így önmagát. Püspöki jelmondata – Nem futamodom meg a munkától – mély értelmű utalás volt munkával és szenvedéssel teli életére. Erdély történetének egyik legnagyobb hatású személyisége: Márton Áron.

A színházépítő, filmes úttörő: Janovics Jenő

A legendás színházépítő színigazgatót, az erdélyi Hollywood megteremtőjeként is történelmet író filmes Janovics Jenőt származása és eszményei miatt üldözték, menekült, visszatért és belehalt – méltán tagja Erdély „századosai” exkluzív klubjának.

A tornászlegenda, Szabó Kati

Szabó Kati története a kommunista Romániában sportkarriert befutó emberek tipikus esete. Minden idők egyik legeredményesebb olimpikon tornásza, aki a 1984-es Los Angeles-i olimpián négy aranyérmet szerzett. Soha senki ennél többet egyetlen olimpia alatt.

Az utolsó lehulló kő: Szilágyi István

Miután apja a második világháború valamelyik frontján maradt, a magára maradt édesanya tartotta el a családot. Zilah gyermekseregének fele árvának számított akkoriban. „A Valahol Európában világát éltük.” Így indult Szilágyi István élete.

Az aranyvesszőt hordozó ember: Kallós Zoltán

Kezdetben volt az eszme. És a hit, amely nem kérdezősködött tervezhető jövő felől, csak gyűjtött, vásárolt, felhalmozott. Miközben soha nem hangoztatta: lesz múzeum. Mert tudta, hogy lesz. És lett. És lesz iskola, mindegy, hogy miből. Lett.

Pálfi Kinga: A stílus tanulható, akárcsak a főzés

A stílus nem más, mint annak a kifejeződése, hogy miként mutatkozunk a világnak. Minden ruhadarab, amit felveszünk, üzenet. Az öltözködés lehetőség arra, hogy kifejezzük magunkat, hogy elmondjuk, kik vagyunk, és mit képviselünk.