Csinta Samu

Tulit Éva: A nagyvilág tele jó emberekkel

Kisbuszban élve, 268 nap alatt 51 067 kilométert tett meg a sepsiszentgyörgyi Tulit család: Éva, Zsombor, valamint gyermekeik, Eszter és Gergő. A Belső-Ázsiáig tartó, az arab világba is „benéző” utazás tapasztalatairól Éva mesélt.

Az igazság következetes keresője: Kincses Előd – Búcsú egy harcostól

Jogász és közíró volt, a rendszerváltás utáni Románia első politikai menekültje, aki budapesti évei során is a marosvásárhelyi „fekete március” alkalmával végbement, magyarellenes pogrom felelőseinek felkutatásán és felelősségre vonásán dolgozott.

Hervai Katalin: Isten vezeti a ceruzám

A világi témákhoz is a szentírási vonatkozásokat figyelembe véve viszonyul. Hervai Katalin képzőművésszel beszélgettünk, aki Isten iránti hálából fogott neki a sepsiszentgyörgyi Krisztus Király-templom falainak díszítéséhez, oltárának kialakításához.

A könnyű álom őre: Sütő András

A huszadik század buktatói között evickélve ért ki a fényes ösvényre, vált a kor egyik legnagyobb magyar írójává – és kis híján mártírjává. Sütő András, Erdély századosa, aki életművével és személyes példájával sokunk „fejtartását” igazította helyre.

Széles Anna: Soha nem tagadtam a koromat

Szépsége és tehetsége mellett a Florin Piersic színművésszel kötött házassága emelte a népszerűségnek a kommunista kor körülményei között szinte felfoghatatlan csúcsaira. A Budapesten élő Széles Anna színművésszel beszélgettünk.

Beszélni és meghallgatni: Szilágyi Júlia

Mindenekelőtt az élő szó embere volt. Szilágyi Júlia irodalomkritikus, esszéíró soha nem ment el a szülővárosából, még akkor sem, amikor szinte valamennyi barátja a távozás mellett döntött. Maradt Erdély „századosa”.

Művész a kor legjobbjai közül: Mattis Teutsch János

Az avantgárd európai rangú mestere alkotó módon kapcsolódott be az expresszionizmus, a kubizmus és az absztrakt művészet stílusirányzataiba. Brassóban, a Hosszú utca 143. szám alatt négynyelvű emléktábla hirdeti: ott élt és alkotott Mattis Teutsch János.

Világtörténelmi hivatás hordozója: Gyárfás Elemér

A két világháború közötti periódus erdélyi magyar politikai életének egyik legfontosabb és legvitatottabb személyisége, akiről fél évszázad elteltével az is kiderült, hogy a holokauszt éveiben zsidókat mentett a kolozsvári gettóból. Erdély századosa.

Anya és lánya: fizikusok párhuzamának találkozása

A régi Kolozsvárt minden rezdülésében magában hordozó Mócsy Ildikó és világpolgár lánya, Ágnes egyaránt fizikusok, akik bár kilométerben számolva messze élnek egymástól, lélekben egyre közelebb kerülnek. Duett következik radonra és orgazmikus cipőkre.

A lőmester: Birtalan István

Aligha létezik élsportoló, aki harangozással is foglalkozott. Birtalan István kétszeres világbajnok kézilabdázó, az egyik leghíresebb romániai magyar sportoló, Erdély századosa ezt is elmondhatta magáról.

Az első női sebész: Dr. Szabó Judit

Kilencvenhetedik életévében, február 19-én elhunyt dr. Szabó Judit, Erdély és Románia első női sebészorvosa. Egyike volt Kolozsvár polgári karaktereinek, aki nemcsak orvosi tudásával, hanem páratlan emberségével is mindenki segítségére sietett.

Alkotás a két időpont között – Kovács György

Kovács György a színészi lelkesedés, az önként vállalt fegyelem, a hagyománytisztelet, a hagyományteremtés és nem utolsósorban anyanyelvünk művelésének apostola. Erdély századosa.

Balról a középpontba: Dávid Gyula

Sokadmagával az ötvenes évek sötét első felének áldozata, de a 95. születésnapján túl is olyan emberként áll előttünk, akit sem a nemzedéki-ízlésbeli, sem a politikai változások nem ábrándítottak ki az irodalom olvasásából, összefüggéseinek

A zene díszpolgára: Ruha István

A Kárpát-medence legkiválóbb hegedűművészei közé sorolják, aki változatlan szenvedéllyel játszott a hangversenytermekben, templomokban vagy baráti társaságban. Mindig magával hordta a hegedűjét, és ha lehetőség adódott, használta is.

A két világháború közötti erdélyi magyar irodalom egyik vezére: Berde Mária

Írónő, tanár, publicista, szerkesztő, a helikoni íróközösség egyik ötletgazdája. A huszadik század erdélyi magyar világának elismert személyisége, bizonyos értelemben alakítója, ami a kor nőértékelésének ismeretében, önmagában is jelentős teljesítmény.

A népzene mikrokozmoszában: Jagamas János hagyatéka

Több ezer népi dallamot gyűjtött össze, előtte hasonlót csak Bartók Béla, a folklórkutatás egyik legkiválóbb képviselője ért el. És Jagamas János népzenekutató, Erdély századosa.

A legszabadabb festő: Nagy Imre

Ötvenkét éven át alkotott, műveiből azonban keveset adott el, inkább visszavásárolt, hogy minél több műve közgyűjteménybe kerülhessen. Nagy Imre 1924-ben tért haza szülőfalujába, csíki mezőket, havasi pásztorokat, favágókat és lófürösztőket festeni.

Aki két nemzetnek szerzett örömet: Balázs Jolán

Sok romániai magyar származású sportoló választotta az anyaországot boldogulása helyszínéül, ily módon magyar színekben szerezve dicsőséget. Az Erdélyben maradók közül elsőként Balázs Jolán atléta ért fel a csúcsra, két olimpián is diadalmaskodott.

A szoknyás-pulcsis édesanya: Hajnal Csilla

Nem stresszel rá az öltözködésre. „De ha már felöltözünk, akkor olyan ruhákat vegyünk magunkra, amiket szeretünk” – mondja Hajnal Csilla, a Székelyhon marosvásárhelyi újságírója. Szerinte ugyanis önmagunk leszünk az öltözködés által.

Rebarbara – már hangzásában is kellemes

A rebarbarát is a ’89-es fordulat után ismertem meg, addig csak elvétve termesztették felénk. Érdekes, hogy egy politikai változás, új alapanyagok, könyvek, főzőműsorok hozzáférhetősége milyen mértékben megváltoztatja a táplálkozási kultúrát.

A C-vitamin a bőrápolásban – ahogyan a vegyész látja

A C-vitamin valóságos csodaszer – ezt már rég tudjuk, de csak az utóbbi években vált a kozmetikai ipar népszerű hatóanyagává. Antioxidáns, segít a bőr rugalmasságának megőrzésében és még a pigmentfoltok eltüntetésére is jó.

Bencze Emese gardróbja: Szeretek készülődni

Üde színfolt a Székelyhon szerkesztőségében, Bencze Emese kolléganőnk az a fajta nő, akit szeret a kamera méregzöldben és „boszorkányszoknyában”, romantikus-virágosban, de akár a szürke visszafogott árnyalataiban is.

Kockaházból funkcionális parasztház

Meleg fények, meghittség, és mégis lényegre törő funkcionalitás jellemzi Sólyomék gyergyóújfalvi házát. Az egykori kommunista kockaház tornácos parasztházzá alakult, sok, kalákában végzett munkával, türelemmel és a gyökerek megtartó erejével.