A „későn” szülésnek is vannak előnyei

Noha manapság egyre több ismert nőről tudjuk, hogy késői életkorban vállalt gyermeket, és a nemzetközi statisztikai adatok, valamint a hétköznapi tapasztalataink is azt mutatják, hogy kitolódik a családalapítás átlagéletkora, még mindig sokan megbélyegzően gondolkodnak azokról a nőkről, akik nem a húszas éveikben szánják el magukat a gyermekvállalásra.

Az európai uniós átlag az első gyermeküket szülő nők esetében 29,4 év. Ehhez képest a romániai átlag kicsivel alacsonyabb, 28 év körüli, a magyarországi magasabb, valamivel 30 év fölötti. Természetesen nagyon fontos számolni a 35 év fölött szülő nőkre vonatkozó kockázatokkal (pl. különböző genetikai betegségek megjelenése, terhességi cukorbetegség, koraszülés stb.) és azzal is, hogy társadalmi szinten milyen következményekkel jár (kevesebb az esélye egy második, illetve többedik gyermek vállalásának), ha egy családba az első kisbaba későn érkezik, mégis azt tapasztaltam, hogy igen sok negatív hozzáállást, becsmérlést kell átélnie annak, aki későn válik anyává.

Négyet akartam, egy lett belőle

Egy rövidke kamaszkori időszakot leszámítva, amikor minden hétköznapi, átlagos életvitel ellen lázadtam, mindig szerettem volna anyává válni. Sőt, nagycsaládosként, négy lurkóval képzeltem el magam a húszas éveim legelején. Harmincasként már két gyermeket tartottam reális és megvalósítható tervnek, s hogy végül lesz-e második gyermekem, azt még nem tudom biztosan.

Hogy mi történt az elmúlt majdnem két évtizedben, ami miatt ezek a vágyak átalakultak?

Az élet maga változott, változtak a körülményeim, a lehetőségeim, a párkapcsolataim és ezek hatására én is. Mindezeket a tényezőket ritkán veszik figyelembe azok az emberek, akik úton-útfélen megjegyzéseket tesznek, olykor észre sem véve, hogy az, akihez vagy akiről beszélnek, talán komoly belső harcokat, dilemmákat él át a gyermekvállalás kapcsán. Bármelyik életkorban éljük is át a szülővé válást, annak megvannak az előnyei és a hátrányai is. A késői gyermekvállalás társadalmi jelenségét azonban jónéhány sztereotípia övezi.

Több tanulmány is igazolja, hogy a fent említett rizikótényezőkön túl, a kései gyermekvállalásnak számos előnye is van. 

Az egyik ilyen tényező az egészséggel kapcsolatos, ugyanis a 35. életév utáni szülés rizikóit ismerve, a leendő anyukák óvatosabbak, igyekeznek a meglévő problémákat még a várandósság előtt megoldani vagy megelőzni. A terhesség alatti felelősségteljes hozzáállás, az orvos összes ajánlásának betartása is jellemzőbb rájuk. További jó hír, hogy a későn szülő nőknél csökken a méhnyakrák kockázata is.

Ha harminc után szülsz, tovább élsz

Az édesanyákra vonatkozóan kimutatták még, hogy jobb mentális kapacitással rendelkeznek, főként a verbális és a vizuális memória terén, valamint a problémamegoldási képességben akkor, ha későbbi életkorban szültek. Bizonyítékok vannak arra vonatkozóan is, hogy a 33. életévük után szülő nők jelentősen tovább élnek azoknál, akik a 30-as éveik előtt szülik gyermekeiket.

Ez azért is fontos eredmény, mert az idősebb szülőkről máig azt feltételezzük, nehezebben tartják a ritmust a gyermekeikkel, nincs elég energiájuk és türelmük hozzájuk.

Sokan abbéli aggodalmukat is hangoztatják, hogy aki későn válik szülővé, valószínűleg nem fogja látni gyermekei felnőtt életeseményeit. Ráadásul, egy másik vizsgálat azt is bizonyítja, hogy a hosszú élettartam mellett a kognitív képességek épségét is jobban megőrzik ezek az anyák.

Ugyanakkor a születendő gyermekekre vonatkozóan is számos pozitívumot mutattak ki idősebb szülők esetén. Brit és japán vizsgálatok például azt mutatták ki, hogy

a későbbi életkorban szülő nők gyermekei kevésbé vannak kitéve a kórházi ellátást igénylő otthoni baleseteknek.

A kutatók nem tudtak egészen pontos magyarázatot adni ennek okára, de a jelenséget azzal hozták összefüggésbe, hogy ezeknek az anyáknak nagyobb az élettapasztalata, könnyebben ismerik fel a veszélyesebb helyzeteket és körültekintőbbek.

Nem mind karrierista, aki (még) gyermektelen

Magam is szembesültem azzal a rosszalló megjegyzéssel, hogy a nők egy része az anyaságot a karrier miatt adja fel, illetve emiatt vállal későn gyermeket.

A személyes tényezők (pl. megfelelő társ megtalálása, egészségügyi háttér stb.) sokszor nem is számítanak, amikor valakit beskatulyáznak a karrierista, gyermektelen kategóriába,
Hirdetés

és azok az összefüggések sem, amelyeket ma már kutatások is igazolnak a magas gazdasági státusz és a születendő gyermek jövőbeli kilátásai között. Az idősebb édesanyák többnyire stabil keresettel és jó életminőséggel rendelkeznek a gyermekvállalás pillanatában, így olyan anyagi hátteret tudnak biztosítani a kicsiknek, amilyet egy korai életkorban szülő nő nem biztos, hogy meg tudna valósítani.

A biztos körülményekkel rendelkező és tanult anyák gyermekeinek tanulmányi eredményei és a továbbtanulási esélyei is magasabbak.

Ezt a kutatók nemcsak az anyagiakkal magyarázzák, hanem azzal is, hogy a szakmájukban már kiteljesedett nők képesek teljes mértékben az anyai szerepükre koncentrálni, úgy érzik, hogy szakmai téren már nem kell bizonyítaniuk, ezért türelmesebbek és több időt tudnak a gyermekeikre szánni, ez pedig jó hatással van az értelmi fejlődésükre.

Tanult anyáknak stabilabb a gyermeke

A tanult anyák szókincsének fejlettségét is kapcsolatba hozták a gyermekek hosszú távú iskolai eredményeivel, és kimutatták, hogy a később szülő és magas végzettségű anyák gyermekei a legsikeresebbek. Egy holland vizsgálat ugyanakkor rávilágított arra, hogy a 31 évnél idősebb édesanyák gyermekei tinédzser korra több előnyt is mutatnak a társas-érzelmi kapcsolatokban és érzelmileg stabilabbak. Ugyanakkor ebből a vizsgálatból az is kiderült, hogy

a később szülő nők érzelmileg elég érettek és empatikusabbak, ami miatt ritkábban szidják meg gyermekeiket, és a fizikai fenyítés is elenyészőbb az ő esetükben.

Gyermekeik közösségbe kerülve kiegyensúlyozottabbak, jobban beilleszkednek, kevésbé agresszívek. Érdekes összefüggés az is, hogy a harmincas éveik végén szülő nők nagyobb arányban vannak és maradnak párkapcsolatban vagy házasságban, mint a korábban szülők, ezért a gyermekeik nagyobb valószínűséggel nőnek fel kétszülős családban.

Nagyobb valószínűséggel nő fel családban az idősebb anya gyermeke

Természetesen nem lehet eltekinteni azoktól a biológiai hátrányoktól, amelyek érinthetik a 30-as éveik végén vagy a 40-es éveikben szülő nőket. Az életkor előrehaladtával nehezebb a teherbeesés, megnő a koraszülés kockázata, a terhesség alatt a mamára és a babára is veszélyes betegségek kialakulása és a genetikai betegségek megjelenése. Ha azonban egy nő egészséges, és a várandósság időszaka problémamentes, akkor a megszülető gyermeket nagy eséllyel olyan stabil családi háttér övezi majd, ami értelmi és érzelmi életére egyaránt pozitív hatást gyakorol. Szerencsés esetben mind a korábban, mind a később szülő nőket olyan környezet, közösség veszi körül, ami támogató és lehetővé teszi a gyermekek kiegyensúlyozott nevelését, valamint elfogadó azokkal, akik személyes okokból kifolyólag a gyermektelenség mellett döntenek.

Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock

A rettegett kapuzárási pánik – Katasztrofális döntésekhez is vezethet