ARCHÍV Ha fájna a növekedés

Szülőként árgus szemmel figyeljük gyermekünk fejlődését, és talán az információ-dömping hatása, hogy bármilyen panasz, gyanús tünet okán ijesztő diagnózisra jutunk. Így jártunk mi az éjszakai végtagfájdalommal… Megnyugvásunkra kiderült: növekedési fájdalomról van szó. De mégis, miért fáj a növekedés? (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. júniusi lapszámában jelent meg.)

Tavaly fordult elő először, hogy erős lábszár-fájdalomra panaszkodott a fiam: akkor kezdett rendszeresen futballozni, így izomláznak véltem a panaszt. Néha a fájdalom olyan erőteljes volt, hogy sírva ébredt. Megvallom: bár az ún. növekedési fájdalomra gyanakodtam, titkon iszonyúan berezeltem, a legrosszabbakra gondoltam. Előbb ortopéd szakorvoshoz fordultunk, majd egy részletes vérkép után végérvényesen bebizonyosodott, hogy valóban nem súlyosabb a dolog. De maradt a kérdés: mégis mi ez a növekedési fájdalom? És mit kezdjünk vele?

Mi ez?

Nem tudjuk, hogy „pontosan” mit takar a növekedési fájdalom kifejezés, sőt, azt sem, hogy mennyire helyes ez a megnevezés – szögezi le dr. Koncsag Előd gyermekgyógyász főorvos.

„Nagyon gyakori problémáról van szó, az óvodás és kisiskolás korú gyermekeknek körülbelül húsz százaléka panaszkodik arra, hogy este vagy éjszaka fáj a lába” –

nyugtat meg a szakember. A fájdalom rendszerint mindkét lábat érinti, nem felületes, hanem mély csontfájdalom jellege van. Lehet comb-, lábszár-, térdhajlat- vagy bokafájdalom, ritkábban a karok is fájhatnak. Sok gyermek igényli az érintett terület masszírozását. A fájdalom nagyon erős lehet, az alvó gyermeket felébreszti, néhány percet vagy akár néhány órát is tarthat, és reggel már semmi panasz nincs. Jellemzően hetente egyszer-kétszer fordul elő, de lehet ritkább is, gyakoribb is, nincs általános szabály.

Dr. Koncsag-Szász Előd gyermekgyógyász főorvos

Miért fáj a növekedés?

„Valójában nem tudjuk biztosan, hogy a növekedés fáj-e. Amikor kétszáz évvel ezelőtt növekedési fájdalomnak nevezték el ezt a kórképet, valószínűleg arra törekedtek, hogy minél egyszerűbben kifejezzék a folyamat jóindulatú jellegét és azt, hogy csak növekedésben lévő gyermekeknél gondoljunk erre a kórképre, mert felnőtteknél ez nem fordul elő. De manapság a szakértők egyetértenek abban, hogy ez a kifejezés nem helyes” – magyarázza az orvos. Hogy miért? Mert semmi bizonyíték nincs arra, hogy a növekedés önmagában fájdalommal járna – ha ez így lenne, akkor éppen a serdülőknek lenne több panasza, mert ők gyorsabban nőnek, mint az óvodáskorúak. A növekedési fájdalom pedig legfeljebb 1214 éveseknél fordul elő, nagyobbaknál már nem. „A fájdalom helye is a felsoroltak ellen szól, ugyanis a hosszú csontok két végén van a gyorsabb növekedés, ezzel szemben többnyire az érintett szegmens középtája fáj. Másrészt, ezeknek a gyermekeknek a növekedési üteme nem gyorsabb, mint a panaszmentes gyermekeké” – sorolja Koncsag Előd. 

Akkor mégis mi okozza a fájdalmat?

Több elmélet is próbálja magyarázni. Egyesek úgy gondolják, hogy a túlterhelés okozza a fájdalmat. Megfigyelhető, hogy amikor többet szaladgál vagy ugrál a gyermek, este vagy éjszaka jobban fáj a lába. Mások arra hívják fel a figyelmet, hogy ezek a gyermekek átlagosnál gyakrabban panaszkodnak hasi fájdalomra vagy fejfájásra, így a pszichoszomatikus betegségek körébe sorolnák. Ezen kívül ortopédiai, genetikai és sok más magyarázat létezik. Összefoglalva: nem tudjuk, hogy az úgynevezett növekedési fájdalmat mi okozza – summázza a szakember.

Mit tehet a szülő?

„A legtöbb gyermeknek segít a fájdalmas testrész masszírozása vagy a meleg borogatás. A fájdalomcsillapítók is hatásosak, de azok rendszeres használata nem javallott.

Fontos megnyugtatni a gyermeket, hogy csökkenjen a szorongása. Ne alakítsunk ki benne betegségtudatot és betegség-előnyökhöz se juttassuk. És ne korlátozzuk őket a mozgásban, mert többet ártunk vele” – ajánlja az orvos.

Egyébként a tünet hónapokig, de néhány évig is eltarthat. A javulás jele, ha ritkulni kezdenek a fájdalmas epizódok.

Örökölhető vagy megelőzhető?

A „növekedési fájdalommal” küzdő gyermekeknél az esetek kétharmadában valamelyik szülőnek gyermekkorban voltak hasonló panaszai, így felvetődik a genetikai háttér lehetősége is. A szakember még hozzáteszi: vannak ugyanakkor tanulmányok, amelyek a növekedési fájdalom kockázati tényezőit elemezték, de ezek a megelőzésben használható eredményekre nem jutottak, így lényegében nem lehet elkerülni a tünetet. 

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Habár a „növekedési fájdalom” önmagában nem káros – legfentebb kellemetlen és ijesztő –, súlyosabb tünetek előfordulása esetén mégis érdemes felkeresni az orvost. 

„Ha a gyermek sántít vagy a végtagot kíméli, ha napközben is fáj a lába (nem csak este vagy éjjel), ha mindig csak az egyik lába fáj, ha egyre erősebb a fájdalom, ha valamelyik ízület is fáj, ha valamilyen gyulladásos tünet is van (helyileg duzzanat, pirosság), akkor orvoshoz kell fordulni” – hangsúlyozza a gyermekgyógyász. Hiszen ha a végtagfájdalom lázzal, esetleg fogyással, rossz általános állapottal jár, akkor az súlyos betegség tünete is lehet. De megnyugvásként megtudjuk: ha a gyermek alapvetően egészséges, napközben jókedvű és aktív, nem sántít, akkor biztosak lehetünk abban, hogy előbb-utóbb elmúlik az éjszakai lábfájás. Így hát kitartást kívánok magunknak hozzá!

Kiemelt kép illusztráció: Shutterstock

korábban írtuk

Sosem túl korai a fejlesztés
Sosem túl korai a fejlesztés

Az első három évben a gyerekek fejlődése nagyon gyors ritmusban zajlik, ilyenkor még azok az elmaradó készségek is jól fejleszthetőek, korrigálhatóak, amelyek a fejlődés későbbi szakaszában nagyobb problémaként köszönhetnek vissza. Ezt használja ki minden korai fejlesztő program, ami Erdélyben is több településen elérhető már. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. májusi lapszámában jelent meg.)