Egy japán ökobotanikus, Akira Miyawaki találta ki azt a módszert, amelynek segítségével rövid idő alatt kis területen – így akár városközpontokban is – mini erdőket lehet kialakítani. Ez egy viszonylag kis méretű, de rendkívül sűrű erdőfolt lesz egy urbánus környezetben, amely egyensúlyban van mind a talaj-, mind pedig az éghajlati viszonyokkal, és a környezetre is jótékony hatással van. A japán ökológus az őshonos erdők helyreállítása érdekében dolgozta ki ezt a módszert – magyarázza dr. Hajdu László biológus, a Pando Egyesület elnöke.
Ezek a mesterségesen telepített, városi erdők az 1980-as évektől jelen vannak a világ számos városában, és az egyesületük célja az volt, hogy hozzák el Erdélybe is.
Mi is a mini erdő?
A mini erdők telepítésekor a facsemetéket sűrűn egymás mellé ültetik, egy négyzetméteren akár három facsemetét is, véletlenszerű elrendezésben. Ezek a növények gyorsabban növekednek, mert versengenek egymással a fényért, vízért, tápanyagokért. Ezzel a módszerrel gyorsabban elérik a teljes magasságukat, mint egy magában álló díszfa. Sőt, sok esetben még segítik is egymást ezek a fák. Miyawaki a kísérletei során megállapította, hogy
Jobban ellenállnak a környezeti zavaroknak (szárazság, kártevők stb.), és gyorsabban megújítják a talajt is. Így ezek a mini erdők utánozzák az érintetlen erdő faj-kompozícióját.
Marosvásárhelyen kocsánytalan tölgyet, gyertyánt, bükkfacsemetét, kislevelű hársot, korai juhart, nyírfa csemetét, rezgő nyárfát és magas kőrist ültettek a minierdőbe, amelyet tavasszal alakítottak ki az egyik negyedben.
Mi a haszna?
„A város éghajlatváltozás-tűrő képességének növelésében segít elsősorban – mondja a szakember. Ugyanakkor egy olyan elsődleges (érintetlen) erdőt utánoz, amelyből nagyon kevés maradt a térségünkben. Legtöbb erdőnk sajnos vagy monokultúra (egy fajt tartalmaz), vagy legjobb esetben is mindössze három-négy fajt.
Ezzel az erdővel lehetőség nyílik, hogy bár kis területen, de megismerkedjünk egy fajgazdag erdővel és annak életközösségével. Emellett számos ökológiai és egészségügyi szolgáltatást nyújt a városnak”
– emeli ki a biológus, hiszen az erdőfolt közvetlen közelében 15 százalékkal kevesebb lesz a szállópor, két Celsius-fokkal csökken a levegő hőmérséklete, és 10 decibellel a zajszennyezés. Ugyanakkor a minierdő 60 kilogramm szenet köt meg négyzetméterenként, és tizennyolcszor nagyobb fajgazdagsággal rendelkezik, mint egy hasonló méretű átlagos erdő. No meg egy Miyawaki-erdő számos pillanatot biztosíthat a kikapcsolódáshoz, tanuláshoz, és az ültetési események során segíti a társadalmi érintkezést – sorolja a minierdő további előnyeit dr. Hajdu László.
Gyorsaságával hódít
A mini erdő már azzal meggyőz bárkit, hogy nagyon gyorsan nő, ám a környezetvédő hatását is nagyon gyorsan kifejti. Az ebben az évben ültetett marosvásárhelyi mini erdő például már idén kifejti éghajlatváltozás elleni hatását, mivel a gyors növekedésének köszönhetően magasabb széndioxid-megkötő képességgel rendelkezik, ugyanakkor a nevelési és esztétikai hatása is érvényesül már az első években.
Romániában egyelőre Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Temesváron, Bukarestben és Mojnesten van ilyen minierdő, de tervek között szerepel, hogy ezt bővítsék. Marosvásárhelyen például minden negyedbe szeretnének egy-egy ilyen minierdőt kialakítani, ugyanis a Miyawaki-erdő ideális megoldás a betondzsungelek sugározta hő csökkentésére, levegőszűrésre és a környezet párásítására is.
Dr. Imecs Mária a villamos hajtástechnika nemzetközileg elismert szakértője, a Román Akadémia Traian Vuia-díjasa és a Román Akadémia Műszaki Tudományos Osztályának tiszteletbeli tagja.korábban írtuk
Tudós nők – Dr. Imecs Mária: Megtanultam nem a múlton rágódni
