Egy japán ökobotanikus, Akira Miyawaki találta ki azt a módszert, amelynek segítségével rövid idő alatt kis területen – így akár városközpontokban is – mini erdőket lehet kialakítani. Ez egy viszonylag kis méretű, de rendkívül sűrű erdőfolt lesz egy urbánus környezetben, amely egyensúlyban van mind a talaj-, mind pedig az éghajlati viszonyokkal, és a környezetre is jótékony hatással van. A japán ökológus az őshonos erdők helyreállítása érdekében dolgozta ki ezt a módszert – magyarázza dr. Hajdu László biológus, a Pando Egyesület elnöke.
Dr. Hajdu László biológus
Ezek a mesterségesen telepített városi erdők az 1980-as évektől jelen vannak a világ számos városában, és az egyesületük célja az volt, hogy hozzák el Erdélybe is.
A Pando Egyesület fő tevékenysége, hogy különböző leromlott területeken visszaállítsa az eredeti természetes vagy természetközeli növényzetet. A Maros megyei Hodoson egy fás legelőt alakítottak ki közel 40 hektáron, Csíkszentdomokos határában egy tölgyerdő visszatelepítését tűzték ki célul több felhagyott kaszálón, a Nagy-Hagymás lejtőin pedig 210 hektáron alakítanak ki egy fajgazdag erdőt a szél-döntött, kizárólag lucfenyőt tartalmazó erdő helyén. Minden településen, ahol megfordulnak, nevelési programokat is tartanak a helyi közösséget, iskolás gyerekeket és számos önkéntest bevonva.
Mi is a mini erdő?
A mini erdők telepítésekor a facsemetéket sűrűn egymás mellé ültetik, egy négyzetméteren akár 3 facsemetét is, véletlenszerű elrendezésben. Ezek a növények gyorsabban növekednek, mert versengenek egymással a fényért, vízért, tápanyagokért. Ezzel a módszerrel gyorsabban elérik a teljes magasságukat, mint egy magában álló díszfa. Sőt, sok esetben még segítik is egymást ezek a fák.
Miyawaki a kísérletei során megállapította, hogy azok az ültetett erdők, amelyek összetétele és szerkezete a lehető legközelebb áll a természetes erdőkéhez, nagyon jó ellenálló képességgel rendelkeznek, jobban ellenállnak a környezeti zavaroknak (szárazság, kártevők, stb.), és gyorsabban megújítják a talajt is. Így ezek
a minierdők utánozzák az érintetlen erdő faj-kompozícióját.
Marosvásárhelyen kocsánytalan tölgyet, gyertyánt, bükkfa csemetét, kislevelű hársot, korai juhart, nyírfa csemetét, rezgő nyárfát és magas kőrist ültettek a minierdőbe, amelyet tavasszal alakítottak ki az egyik negyedben.
Mi a haszna?
„A város éghajlatváltozás-tűrő képességének a növelésében segít elsősorban – mondja a szakember. Ugyanakkor egy olyan elsődleges (érintetlen) erdőt utánoz, amelyből nagyon kevés maradt a térségünkben. Legtöbb erdőnk sajnos vagy monokultúra (egy fajt tartalmaz), vagy legjobb esetben is mindössze 3–4 fajt.
Ezzel az erdővel lehetőség nyílik, hogy bár kis területen, de megismerkedjünk egy fajgazdag erdővel és annak életközösségével.” Emellett számos ökológiai és egészségügyi szolgáltatást nyújt a városnak
– emeli ki a biológus, hiszen az erdőfolt közvetlen közelében 15 százalékkal kevesebb lesz a szállópor, 2 Celsius fokkal csökken a levegő hőmérséklete, és 10 decibellel csökken a zajszennyezés is. Ugyanakkor a minierdő 60 kilogramm szenet köt meg négyzetméterenként, és 18-szor nagyobb fajgazdagsággal rendelkezik, mint egy hasonló méretű átlagos erdő. No meg egy Miyawaki erdő számos pillanatot biztosíthat a kikapcsolódáshoz, tanuláshoz, és az ültetési események során segíti a társadalmi érintkezést – sorolja a minierdő további előnyeit dr. Hajdu László.
Gyorsaságával hódít
A minerdő már azzal meggyőz bárkit, hogy nagyon gyorsan nő, ám a környezetvédő hatását is nagyon gyorsan kifejti. Az ebben az évben ültetett marosvásárhelyi minierdő például már idén kifejti éghajlatváltozás elleni hatását, mivel a gyors növekedésének köszönhetően magasabb széndioxid-megkötő képességgel rendelkezik, ugyanakkor a nevelési és esztétikai hatása is érvényesül már az első években. Emellett
néhány év után sűrűségének és fajgazdagságának köszönhetően számos rovar, madár és kisemlős fajnak fog otthont adni, így az ökológiai szerepe is viszonylag hamar kibontakozik.
Romániában egyelőre Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Temesváron, Bukarestben és Mojnesten van ilyen minierdő, de tervek között szerepel, hogy ezt bővítsék. Marosvásárhelyen például minden negyedbe szeretnének egy-egy ilyen minierdőt kialakítani, ugyanis a Miyawaki erdő ideális megoldás a betondzsungelek sugározta hő csökkentésére, levegőszűrésre és a környezet párásítására is.
Fotó: Rab Zoltán
korábban írtuk
Tanuljunk környezettudatosságot a Facebookon!
Bármennyire hihetetlen, a Facebookon tanulni is lehet. Például környezettudatosságot is, ha megtaláljuk hozzá a megfelelő oldalakat, csoportokat. Ajánlunk néhányat. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. szeptemberi lapszámában jelent meg.)
