„A tavaly szeptemberben életbe lépett 6235/2023-as miniszteri rendelet felsorolja azokat a lehetséges jeleket, amelyek alapján beazonosíthatóak a bullying, valamint a cyberbullying jelei a gyerekeken: viselkedési problémák, irritáltság, impulzivitás, agresszivitás, hazugság, otthon elhagyása, lopás, alkohol- és drogfogyasztás stb.
negatív üzenetek küldését más személyek elektronikus eszközén” – sorolja Király Arthur a 32 oldalas rendeletet lapozgatva. A rendelet teljes terjedelmében itt olvasható.
A minisztériumi rendelet értelmében minden iskolában lennie kell egy kinevezett személynek, aki a zaklatásokkal foglalkozik, valamint egy kidolgozott eljárásnak, amely a helyzet kezeléséhez szükséges módszertani lépéseket tartalmazza. A zaklatásnak létezik könnyebb és súlyosabb formája, a cyberbullying az utóbbihoz tartozik. Ha az online zaklatás, verbális vagy fizikai agresszió iskolai környezetben történik, és a tanár tudomást szerez róla, köteles a gyerekfelügyeletet – Direcția Generală de Asistență Socială și Protecția Copilului (DGASPC) – értesíteni a 119-es telefonszámon, ugyanakkor az iskolák szintjén kell legyen egy eljárás, hogy a pedagógus mit tehet és mit nem tehet, melyek a szükséges lépések – mondja Arthur. Az írásos panaszt egy megbeszélésnek kell követnie az iskolai bizottság, a bántalmazó és a bántalmazott gyerekek között, a szülők jelenlétében, akár külön, akár együtt. Ezt követően a kinevezett bizottság döntést hoz arról, hogy mi legyen az ügy következménye. Ilyenkor
Ezeket az eseteket egyébként országos szinten is figyelik, nagy hangsúlyt fektetnek rájuk, és abban az esetben, ha bűncselekmény gyanúja is felmerül – mert a bullying vagy a cyberbullying egy adott ponton már átmehet bűncselekménybe is, mint például a szexuális zaklatás –, megfelelően intézkednek. Súlyos bűncselekmény esetén a tanárnak kötelessége értesíteni a rendőrséget, akik elindítják a bűnügyi eljárást a bántalmazó gyerekkel szemben. 14 éves kor alatt a gyerek nem felel büntetőjogilag a tetteiért, ám 14 év fölött, ha volt ítélőképessége, azaz meg tudta állapítani, hogy amit elkövet, az bűncselekménynek minősül-e vagy sem, akkor már felelősségre vonható. Ha ilyen eset az iskola területén történik, ám a szülők értesülnek róla hamarabb, akkor jelezzék azt az iskola felé, az iskolának ugyanis el kell indítania az eljárást.
A szexuális zaklatás már bűncselekménynek minősül – magyarázza Arthur. Ha szülőként azt vesszük észre, hogy gyerekünket szexuálisan zaklatják, azonnal a 112-t kell hívni. Ezzel elindítunk egy folyamatot, amely során a bűnüldöző szervek egész apparátusa mozgásba lendül, a végső cél az elkövető azonosítása és felelősségre vonása. Elindul egy bűnügyi nyomozás, amely során a rendőrség azonosítja a tettest, akit először meggyanúsítanak, majd megfelelő bizonyítékok birtokában megvádolnak. Ha az ügyész úgy gondolja, hogy szükséges bűnügyileg felelősségre vonni az adott személyt, akkor felterjeszti a vádat a bíróságra vagy az adott bírói szervhez. Ezt követően pedig a bíróság – elemezve a bizonyítékokat – elítéli (vagy nem) az adott személyt.
Az okoseszközök és a közösségi média elterjedésével az agresszort a távolság nem korlátozza, így akár több száz kilométer távolságból is képes zaklatni a gyereket. Mivel ez már nem tartozik az iskola és az oktatók hatáskörébe, ebben az esetben a szülőknek kell megtenniük az első lépéseket. Amennyiben a szülők nem tudják ezt kordában tartani, akkor megvannak a megfelelő szervek, amelyek lépéseket tudnak tenni, elsősorban a rendőrség – teszi hozzá Arthur.
Ha nem bűncselekményről van szó, akkor megvannak a különböző eszközök, amelyekhez a szülők folyamodhatnak. „Kézbe kell vennie a készüléket, és letiltani az adott személyt, vagy megszüntetni a Facebook vagy egyéb közösségi média fiókot, de mindenképpen a szülőnek kell lépnie. Mert ha ő nem lép, akkor ki más?” – hangsúlyozza a marosvásárhelyi ügyvéd.
„Ha nem történt bűncselekmény, akkor a szülő kell ezeket a problémákat megoldja egyedül. Ha pedig a szülő nem boldogul, nem ért hozzá, vagy nem akar ezzel foglalkozni, akkor előbb-utóbb vélhetően az iskolán keresztül is megmutatkozik a probléma, és akkor bejön a képbe a gyerekvédelem” – teszi hozzá.
korábban írtuk
Percek kérdése az élet – Hogy valóban segítség legyen az elsősegély
Öt-tíz, tizenöt perc – sokszor ennyin múlhat egy emberi élet. Vészhelyzetben zsigeri ösztönünk a segítségnyújtás, a jó szándék azonban legtöbbször nem elég. Mit tehetünk, hogy valóban segíthessünk?
