Illusztráció: Shutterstock
Mielőtt szívrohamot kapnánk egy-egy diagnózis hallatán, tisztázzuk, hogy az orvosi szaknyelv daganatnak nevez minden térfoglaló elváltozást. Női területeinken számos olyan rendellenesség jelentkezhet, amelyről nem is tudunk, amelynek kezdetben jele sincs, aztán miután kiderül, szépen kezelhető. Lássuk, melyek ezek! A tévhitek eloszlatásában, a szakszavak tisztázásában dr. Zsigmond István szülész-nőgyógyász, a kolozsvári Gynia kórház főorvosa segített.
Ciszta
A ciszta egy folyadékkal teli hólyag. Ciszták jelentkezhetnek bármelyik szervünkön, de amelyek a nőgyógyászat területét érintik, azok a petefészekciszták. „Ezeknek 95–97 százaléka úgynevezett funkcionális ciszta, tehát olyan tüszők, amelyek túl nagyra nőnek, nem hasadnak ki, mert nem történik meg az ovuláció, a tüszőérés – mondja Zsigmond István szülész-nőgyógyász. – Tovább nőnek, hormont termelnek, és azután felszívódnak.
Ezeknek gyakorlatilag semmi jelentőségük nincs, azonkívül, hogy cikluszavarokat okoznak”.
Ciszta szinte minden nőnek az életében megjelenik egyszer, legtöbbször észrevétlenül, de van, hogy alhasi fájdalom jelzi, hogy valami nem stimmel a petefészkünkben. Legtöbbször semmilyen teendő nincs a folyadékkal teli hólyagokkal, követni kell őket, de van, hogy gyógyszerrel kezelik, és az is előfordul, hogy a szakember leszívja vagy laparoszkópos műtéttel eltávolítja.
dr. Zsigmond István szülész-nőgyógyász
„Ami miatt félünk a cisztáktól, azok a daganatos ciszták, amelyek lehetnek jó- és rosszindulatúak is – hívja fel a figyelmet a főorvos. – Ezek sokszor hasonlíthatnak a funkcionális cisztákhoz, előfordulhat, hogy még ultrahanggal is nehéz megkülönböztetni őket. A rosszindulatú ciszták abnormális sejtek szaporodásából jönnek létre, ezeket mindenképpen el kell távolítani, ekkor kerül sor műtétre”.
Policisztás ovárium szindróma. Ez az, vagy nem az?
„A policisztás ovárium szindróma (PCOS) vagy mikropolicisztás petefészek szindróma – bár benne van a kifejezésben a ciszta szó – egy petefészek betegség, amit többféle enzim zavara okoz.
A probléma lényege, hogy sok-sok apró tüsző képződik, amik nem érnek meg.
Teljesen más patológia, mint a ciszták, csak a tradicionális névhasználat hasonló. A PCOS társulhat inzulinrezisztenciával, az agyalapi mirigy és a pajzsmirigy eltérő működésével, ugyanis a belső elválasztású mirigyek befolyásolják egymás működését. PCOS esetében lényeges a társuló betegségek endokrinológiai kivizsgálása és ezek kezelése is” – tisztázza dr. Zsigmond István.
Fibróma vagy mióma?
A szaknyelv inkább miómának nevezi. Gyakori daganat, a méh izomzatának jóindulatú elváltozása. Erős menstruációs vérzés, állandó vizelési inger, fájdalom hívhatja fel a figyelmet rá.
„Idővel ezek az izomból származó daganatok a vérellátás elégtelensége miatt kötőszövetesen átalakulnak, és így lesznek a fibrómák – részletezi a szülész-nőgyógyász. –
A nők nagy százalékának, körülbelül kétharmadának van miómája. Néha egészen kicsi a méretük, és csak 20–30 százalékuk okoz tüneteket. Ezeket kell kezelni, a többit békén kell hagyni, de mindenképpen követni kell.
A menopauza időszakában a hormonok hiánya miatt nem növekednek, egy részük vissza is fejlődik”. A főorvos szerint fontos rendszeres időközönként nézetni. Ha még kicsi a mérete, nem ijedünk meg annyira, mintha mondjuk hat év növekedés után azt mondja a nőgyógyász, hogy van egy több mint öt centis miómánk.
Polip
Ez a harangnyelv formájú daganat általában jóindulatú és szintén nagyon gyakori, legtöbbször fel sem ismerjük. „Sokszor kiürül az első menstruációval. Amennyiben nem ürül ki, és sikerül neki jó vérellátást kialaktani, megmaradhat, tovább fejlődik a méhüregben és meddőséget, vérzészavarokat okoz. Sebészileg el kell távoltani, hagyományosan méhkaparással, korszerűbben hiszteroszkópiával, vagyis méhtükrözéssel” – sorolja a polip főbb ismérveit Zsigmond István.
A miómák egy részének is, és a polipoknak is a leggyakoribb tünetük a vérzés, bár fontos hangsúlyozni, hogy nem mindegyik okoz vérzést.
„Amire mindenképpen figyelni kell és nőgyógyászhoz menni, ha előfordul, az az ismétlődő, visszatérő vöröses, rózsaszínes, barnás folyás. A hangsúly a visszatérőn van. Tehát nem úgy jelentkezik, mint a menstruáció, hogy vérzés, hosszabb szünet, majd ismét vérzés, szabályosan. Hanem lehet, hogy két-három nap kimarad, majd ismét visszatér a vérzés. A köztes vérzést nagyon komolyan kell venni, ki kell vizsgáltatni” –hívja fel a figyelmet a szakember.
A kivétel: méhszájseb (ami nem is seb)
Bár ez nem valamiféle daganat, mint a fentebb felsoroltak, ám azért gondoltuk, hogy beszéljünk róla, mert a szintén könnyen kezelhető nőgyógyászati problémák körébe tartozik, és szintén elég gyakori.
A méhszájseb nem orvosi kifejezés, konyhanyelven hívják így ezt az elváltozást, és a méhszáj ektópiára használják.
„Tudni kell, hogy a méhnyakban levő nyálkahártya nagyon vékony, másabb, mint a hüvelyben vagy a méhszájon lévő, mely 10–15 rétegből álló, vastag, ellenálló nyálkahártya – magyarázza a szakember. – A méhnyakban lévő, vékony nyálkahártya a hormonálisan aktív nőknél bizonyos mértékig a külső méhszájon is látszik, ritkább esetben nemcsak kismértékben, 1–2 milliméternyit, hanem az egész külső méhszájra átterjed, ezt hívják ektópiának. Ez szó szerint nem megfelelő helyen lévő nyálkahártyát jelent.
Ez nem egy betegség, hanem egy élettani variáns.
Mivel nagyon vékony, sokkal pirosabbnak tűnik, mert áttetszenek rajta a vérerek, és ezért néz ki úgy, mint egy seb, de igazából nem az. Ez egy rendes, nyálkahártyával fedett terület, csak esetleg gyulladt. Viszont ez a vékony nyálkahártya például a hüvely savassága vagy egy fertőzés miatt gyulladásba kerülhet, ám hüvelykúpokkal viszonylag könnyedén lehet csökkenteni a gyulladást”.
Amennyiben gyakran gyulladásba kerül és bő váladékozást okoz, a problémát meg lehet szüntetni egy úgynevezett „nyálkahártya leégetéssel”, ami tulajdonképpen nem égetés, hanem elektromos árammal kicsapják a sejtekben lévő proteineket és így heggé alakítják. Amikor meggyógyul, „odavaló”, vastag nyálkahártyával gyógyul. Tehát van megoldás, csak el kell menni szakemberhez!
Ellenőrzések, méhnyaknyákszűrés. Kell, kell, kell!
„A vizsgálattal nem a méhnyakrákot szűrjük, hanem a méhnyakrák előtti állapotot!” – mondja nyomatékosan a szakember. – Szerencsére a méhnyakrák előtt van egy átmeneti állapot, ami az egészséges és a rákos állapot között jelentkezik, ezt szaknyelven cervikális diszpláziának nevezzük. A cervikális diszpláziát a méhnyakról vett sejtkenettel gyanítjuk, majd kolposzkópia alatt vett biopszia segítségével diagnosztizáljuk. Tehát ezt az átmeneti állapotot szűrjük, keressük, mert ez száz százalékban gyógyítható!”
A főorvos azt javasolja, hogy ideálisan egy, de maximum két évente mindenképpen menjünk el méhnyakrákszűrésre, mert a vizsgálat életmentő lehet!
„Ismerem azt a hozzáállást, hogy ’nem megyek orvoshoz, mert még kiderül valami’. Én azt mondom, menni kell, mert amit felfedezünk, azt van esély kezelni. És minél hamarabb felismerjük, annál nagyobb az esély, hogy gyógyítani lehet” – biztat mindenkit a rendszeres ellenőrzésre a szakember.
korábban írtuk
Gyermekvállalás 40 felett? Miért ne?!
A gólya kopogtathat negyvenen túl is. Mert a gólya nem nézi a születési bizonyítványunkat, a korunkat. Csak bepottyantja a kis csomagot a kéményen, mi pedig ott állunk egy csecsemővel, akit be kell illesztenünk a már kialakult életünkbe.
