Hol lakik a boldogság?

„Hol a boldogság mostanában? Barátságos meleg szobában.” (Petőfi) A mesékben hosszú éhezés, szegénység, megaláztatás, igazságtalanság vagy kizsákmányolás után érkezik varázslatos módon a boldogság: a főhős mellé szegül a szerencse, sikerül túljárnia mindenki eszén, jó tett helyében jót kap, rátalál a szerelem, és boldogan él, amíg meg nem hal. Mindannyian erre vágyunk, hogy valahogyan odaérjünk az életünk azon állomásához, amikortól már örökre boldogan élhetünk.
Hirdetés

Míg a világ egy részében elképzelhetetlenül fejlett technológiákat alkalmazva egyre kényelmesebb az élet, addig naponta legalább egymilliárd embernek mégsincs elegendő ennivalója. A gazdasági fejlődés soha nem látott szinteket ér el, ennek ellenére a boldogság még mindig csak messzi vágyálom sokak számára. Pszichológusok, közgazdászok, közvéleménykutatók és szociológusok kutatásai is rámutattak arra, hogy

bár a boldogság szubjektív élmény, objektíven mérhető, értékelhető, valamint összefüggésbe hozható az egyén és a társadalom jellemzőivel. 

Ha megkérdezzük az embereket, hogy boldogok-e, vagy elégedettek az életükkel, válaszuk fontos információkkal szolgál a társadalomról, annak működéséről. Jelezhet mögöttes válságokat vagy rejtett erősségeket. Mintegy 30 éves utókövetési kutatási eredményeknek köszönhetően, ma már sokat tudunk arról, hogy milyen tényezők befolyásolhatják a „mesebeli” boldogság valósággá válását. Mindannyiunknak megvan a maga genetikai meghatározottsága, viszont a gének és a környezet együttesen határozzák meg az ember életének fő jellemzőit.

A boldogság kulcsfontosságú külső faktorai közt szerepel a jövedelem, a munka, a közösség és a jóléti állam, a társadalmi értékek és a vallás. 

A nem és az életkor mellett a mentális- és fizikai egészség, a családi tapasztalat, az oktatási rendszer a legfontosabb személyes jellegű meghatározó tényezők.

Így az ember boldogságát egy adott időpontban az egész életútja határozza meg. Életének jelenlegi külső jegyei fontosak, de fontosak az előző életút során kialakult személyes vonások is.

Évente mért globális boldogságindex

2012 óta évente mérik a boldogságindexet globális szinten, az alábbi kritériumok alapján:

  1. az anyagi jólét az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP)
  2. a születéskor várható egészséges élettartam hossza
  3. az egyének mekkora társadalmi támogatásra számíthatnak, ha bajba kerülnek („Ha bajba kerül, vannak-e rokonai vagy barátai, akikre számíthat, hogy bármikor segítsenek, amikor szüksége van rájuk?”)
  4. az egyéni szabadság fontos döntésekben („Elégedett vagy elégedetlen azzal a szabadságával, hogy megválaszthatja, mit kezd az életével?”)
  5. az egyéni nagylelkűség („Adományozott-e pénzt jótékonysági szervezetnek az elmúlt hónapban?”)
  6. a korrupció mértéke a társadalomban („Elterjedt-e a korrupció a kormányzatban vagy sem?” és „A korrupció széles körben elterjedt a vállalkozásokon belül vagy sem?”)
  7. pozitív érzelmi állapot (A tegnapi nap folyamán nevetett? Örült? Boldognak érezte magát?)
  8. negatív érzelmi állapot (A tegnapi nap folyamán aggódott valamiért? Szomorú volt? Haragudott valakire, valamire?)

Bruttó nemzeti boldogság

Hirdetés

Fenti kritériumok alapján az elmúlt tíz évben mindig a skandináv államok vezettek, és egy kivételtől eltekintve (Új-Zéland) mind európai országokban élnek a legboldogabb emberek. Ezek szerint a finnek, a dánok, az izlandiak, a svájciak, a hollandok, norvégek, svédek, luxemburgiak, újzélandiak és az osztrákok a legboldogabbak a világon.

A romániai emberek nem annyira boldogok, mint a skandinávok, de nem annyira boldogtalanok, mint a világ sok más országa. 

Például mögöttünk áll Magyarország is, de messze mögöttünk Horvátország, Portugália és Görögország is. Mit tanulhatunk a listavezetőktől? Ahol nagyobb a nemek közti esélyegyenlőség, ahol kisebb a politikai-, üzleti korrupció, ahol a szociális védőháló jelentős, ahol több öröm jut egy napra, mint méreg, ott lakik a boldogság. Keep searching…

Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock.com

Pusztítanak az információs vírusok

Hirdetés