ARCHÍV Február, hol a nyár?

A megtisztulás ideje — Jégbontó, vagy Jégtörő hava, őseink pedig Szarvastor havának is nevezték februárt, a meteorológusok pedig télutóként tartják számon. A hónap neve, Februarius a „tisztulás” szóból ered. A február ugyanis már az antik Rómában is a decemberi, januári vígságot követő testi-lelki megtisztulás idejének számított. Valamikor az év utolsó hónapja volt, s ezért ragasztották hozzá a szökőnapokat. Az év utolsó hónapjában pedig illett az embereknek megtisztulniuk. Keresztény időkben a február a böjt első hava lett, mivel a nagyböjt kezdete leggyakrabban ebbe a hónapba esik.

Mint a medvék

Márainál talán senki nem tudja érzékletesebben leírni, mi zajlik bennünk ebben a hónapban. „Ezek a hosszú februári éjszakák, mikor a kihűlt szobában felébredünk a szél vinnyogására, dideregve ülünk fel az ágyban, meggyújtjuk a kislámpát, rágyújtunk, megnézzük az órát – korábban virrad már, de nincs sok öröm benne, mert nappal is a tél odvában kucorgunk, betegségek, csőrepedések, füstölgő kályhák, elvégezetlen irodalmi és reménytelen, kedvetlen emberi feladatok között, rongyokba és prémekbe bugyolálva –, lila körmeinkre lehelünk, s eszünkbe jut, hogy megint elmúlt egy farsang, az ablakon kocogtat a hamvazószerda jeges ujja, az öröm elillant és öregszünk. (…)

Ez a hónap, mikor egészen kis mozdulatokkal élünk, óvatosan és gazdaságosan,

mint a bölcs állatok, melyek lecsökkentik ilyenkor az élet tevékenységét, mozdulatlansággal védekeznek, lassított érveréssel szunyókálnak és pislogva, rejtélyes félálomban várják a napot. E hetekben, tél vége felé, tanácsos különösebb erőpazarlás nélkül élni: rövideket írni – legföljebb négy, öt sort egyszerre –, mint a medvék.” (Márai Sándor: Négy évszak/Február)

„Dorottya szorítja, Julianna tágítja”

Balázs napján (február 3.) ha esik, nyáron a jég elveri a termést – legalábbis a népi hiedelem szerint. Szent Balázs püspököt egyébként mindenfajta torokbetegség gyógyítójának tartották. A legenda szerint megmentette egy özvegyasszony fiát, aki halszálkát nyelt. Régen szokás volt a balázsolás is: a torokfájósokat parázsra vetett alma héjával megfüstölték, hogy ezzel a fájdalmat, betegséget okozó gonoszt elűzzék. Ugyanakkor Balázs napja a magyarság körében az iskolások ünnepe is volt, ilyenkor házról házra jártak, adományokat gyűjtöttek az iskolának és új diákokat toboroztak. Szintén népi hiedelem, hogy ha Dorottya-napkor fagy, akkor Julianna napjára (február 16-án) megenyhül az idő. Ha pedig Bálint napján hideg, száraz idő volt, jó termést reméltek.

Tavaszt jósló állatok

Gyertyaszentelő Boldogasszony napjához különféle tavaszjóslatok is kapcsolódnak. Az európai hagyomány szerint, ha a medve– más helyeken a borz – február másodikán kijön a barlangjából, és meglátja az árnyékát, akkor visszabújik, és alszik tovább, mert hosszú lesz a tél. Ha azonban borús idő van, kint marad, mert rövidesen jön a tavasz. Észak-Amerikában ez a nap „az erdei mormota napja” – merthogy ott a mormoták jósolják a tavaszt. 

Kezdődhet a kerti munka

Az egyik legfontosabb kerti teendő februárban a koratavaszi metszés.

Ha enyhe az idő, már február közepétől-végétől elkezdhető.

Ugyanakkor ha már nagyon-nagyon (nagyon!) várjuk a tavaszt, elkezdhetjük a veteményezést is. A korai zöldségeket – borsó, murok, spenót, hagyma, sóska, fejes saláta – elvethetjük, amint kienged a fagyott talaj. Ezek a magok ugyanis jól tűrik az átmeneti talajmenti fagyokat.

Megjelent a Nőileg magazin 2022. februári lapszámában.

Illusztráció: Shutterstock

korábban írtuk

Mindennek megvan a maga ideje – az életnek is
Mindennek megvan a maga ideje – az életnek is

Ritmusa van az évnek, az évszakoknak, a hónapoknak, ugyanígy az életnek, amit több nézőpontból is érzékelünk. Eleinknek többnyire a természet diktálta ezt a ritmust, ma már hatással lehetünk számos változásra, de vajon, jól időzítünk? (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. januári lapszámában jelent meg.)