Szeretet, azonos életstílus, kiegyensúlyozott szexuális élet és hasonló gondolkodás az anyagiak terén. Füst Milán író szerint ezekre van a legnagyobb szüksége egy párnak. A Nyugat írói közül sokan töprengtek a házasság válságáról, de talán ő volt az, aki a legjobban ráérzett a házasság alappilléreire. Egy négylábú asztalhoz hasonlította a párkapcsolatokat, és úgy vélte, ha e négy láb közül valamelyikkel gond van, akkor az asztal, vagyis a párkapcsolat már nem lesz stabil. Bár nem ilyen egyszerű a helyzet, és nincs is biztos recept, amit a fiatal pároknak, házasoknak ajánlani lehetne, mégis többnyire ehhez a négy lábhoz (pillérhez) kapcsolódó problémákkal keresik fel Becsky Borbála párkapcsolati- és családterapeutát is.
Holtomiglan, holtodiglan
Elköteleződni egymás mellett egy életre – vajon fel vagyunk készülve erre, amikor házasságot kötünk? Mikor érik meg egy kapcsolat a továbblépésre? – jön a kérdés, hisz elbukhat egy házasság azon is, ha túl gyorsan vágunk bele vagy épp nem a megfelelő partnerrel. „Ez klasszikus és nagyon fontos kérdés. Feltettem ezt annak idején magamnak és másoknak is” – vallja a pszichoterapeuta, aki azt is elmondta, hogy 25 év házasság és terapeuta munka után picit megmosolyogtatja a kérdés, mivel erre nincs jó válasz. „Ha nagyon keresném, azt mondanám, hogy
akkor érik meg egy pár a házasságra, ha van közös tervük az elkövetkezendő 2–3 évre. Persze ez azért ne épp tinikorban legyen.”
Ugyanakkor fontos, hogy ki milyen családtörténettel érkezik a házasságba, hogyan gondolkodnak a közös életről. Mert már a mézeshetek alatt vagy az esküvő utáni napokban felszínre kerülhetnek a különbségek. És akkor jönnek a gyilkos szlogenek, úgy mint: Aki házas, az nem így viselkedik, vagy házas asszony nem vesz fel miniszoknyát, házas férfi nem megy ki sörözni stb. Ha ezt nem tisztázza a pár, ha erről nem tudnak közös gondolkodást elindítani, akkor ez lehet a nulladik buktató.
Magától nem lesz összecsiszolódás
Középen nyomod a fogkrémet, tele a szemetes, megint maradék van a mosogatóban, miért nem fekszel le, hogy nem tudsz idejében felkelni, miért kell annyit cigizni, társaságban affektálsz, mindig utolsóként jössz haza, túl sokat készülődsz, mindig miattad késünk el, lehetnél kedvesebb is a rokonaimhoz… Hosszú a lajstrom. Edit azt mondja, el kellett telnie egy kis időnek ahhoz, hogy ráébredjen, nem kell fennakadni az apróságokon. Ezek az apró hibák, bosszantó szokások idegesíthetnek bennünket, de ha a big-picture-t nézzük, mindez nem kellene számítson. „Nem azon múlik egy házasság sikere, hogy középen nyomom-e a fogkrémet, és hogy ő hol gyűjti a szennyes zokniait. Megtanultam viszont, hogy
a duzzogás, hallgatás, kényszeredett mosolyok nem vezetnek sehová: akkor és ott, higgadtan kell elmondani, hogy mi fáj. Mert a sok apró sérelem gyakran felgyűl, mindkettőnknél.”
Ismerősen cseng Editék története? Mindig akad valami, ami idegesíthet a párunkban. A fontos azonban, ahogy Edit is fogalmaz, hogy a teljes képet nézzük: hogy a világnézetünk, az életvitelünk hasonló-e. És ha nem, akkor el tudjuk-e fogadni azt, hogy a társunk másmilyen. Ez az „asztalláb” tartalmazza a legtöbb információt – magyarázza Becsky Borbála, és ez az, amit a legkorábban, még a házasság előtt tisztázni kellene, mert amellett, hogy szeretünk a párunkkal együtt lenni, van kémia, szeretjük a hangját, a stílusát, fontos, hogy mennyire tudunk megegyezni a különböző témákban. Mert lehet, hogy az egyik fél szeret síelni, a másik meg inkább ül otthon, az egyik fél imádhatja a kutyákat és szeretne egyet a közös otthonukba is, míg párja ezt teljesen elutasítja, vagy a feleségnek szüksége van csajos délutánokra, míg a férj ezt nem tolerálja, lehet, hogy a pár egyik tagja spórolna, a másik viszont költekezik.
Ezek banális dolgoknak tűnhetnek, de még az is okozhat problémát a fiataloknál, hogy milyen szokásokat emeljenek át közös életükbe családjaiktól, ha ezekben különbségek mutatkoznak.
Mindenki más életszemlélettel érkezik a kapcsolatba, és ezeket össze kell fésülni. Persze egy szerelemmel teli kapcsolatban nem az az első, hogy ezekről társalogjunk.
A terapeuta szerint az a fontos a párok számára, hogy a köztük lévő különbözőségeket próbálják meg enyhíteni, míg a hasonlóságokra erősítsenek rá. Önmagától nincs összecsiszolódás, csak ha dolgozunk rajta – teszi hozzá a szakember.
Ehhez a pillérhez tartozik az anyós-kérdés is, ami sokféleképpen szülhet konfliktust. Például akkor, ha bármikor bejárhatnak a szülők a lakásunkba, mert kulcsuk van, beleszólnak a gyermeknevelésbe, a párkapcsolatba stb. Ezeket tisztáznia kell a fiatal párnak, határokat szabni és közölni ezt a szülőkkel. Nem az a cél, hogy őket megbántsuk, hanem hogy saját párkapcsolatunkat védjük.
A gyerek nem helyettesíti a szeretetet
Füst Milánhoz hasonlóan Popper Péter pszichológus is elmondja, hogy „amennyiben két ember szeretet nélkül van együtt (érdekből), akkor nem lesznek boldogok… a szeretet ezt jelenti: a másik létezése öröm a számomra.” Ha kihal a szeretet egy párkapcsolatból, nehezen lehet az egyensúlyt visszaszerezni. Becsky Borbála szerint is fontos tudatosítani, hogy
a szeretet a párkapcsolatban nemcsak egy fogalom, hanem egy dinamikus folyamat, amellyel együtt kell létezni.
Ha a szeretet már nincs jelen, helyét átveszi a racionalitás, ami konfliktusokat, megalkuvást szül, ami szintén előhozza a bizonyos gyilkos szlogeneket: a család a minden / ha már összeházasodtunk, akkor minek szétválni / ha gyermekünk van, együtt kell maradni, stb. Ilyenkor az a fajta extrém lemondás, kompromisszumkötés tör felszínre, amibe bele lehet betegedni egyénileg, és a kapcsolat is megsínyli. Rés keletkezik a kapcsolaton, ahol bármikor bejöhet valaki, vagy akár ki is mehet rajta. Ekkor eshet meg, hogy mentőövként csöppen be egy gyermek a családba. Ami elsülhet jól, de rosszul is.
A szakember szerint a legveszélyesebb az, amikor azért vállalunk gyereket, hogy megmentsük vele házasságunkat.
Emese például úgy látja, nem várt fordulatot hoz a pár életében, ha gyerekük születik, hisz teljesen megváltozik addigi életük. Mint meséli, hozzájuk egyfajta egyenlőtlenség költözött be. Az anyára több dolog hárult, míg férje nem vette ki részét a gyermeknevelésből. Bár másoktól dicséreteket kapott, azonban számára elfogadhatatlan volt, hogy férje lazán heverészik a kanapén, és nem veszi észre, hogy éjjel hányszor kell felkelnie, vagy hogy nincs mit enni ebédre. A feladatmegosztás síró kisgyerek körül sokkal kiélezettebb, és sokszor vitákat szül. A helyzet náluk fizikai bántalmazáshoz és végül váláshoz vezetett.
Nemcsak csinálni, beszélni is kell róla
Sok olyan házasság van, ahol szeretik egymást a felek, de nincs meg a kémia. Ez hosszú távon boldogtalanná teheti őket. Vannak viszont olyan helyzetek is, amikor a gyerek születése után romlik meg a szexuális élet.
Ez történt Enikővel is. Házasságkötésük után alig egy évre megszületett a gyerekük. „Mivel veszélyeztetett terhes voltam, már a várandósság alatt kimaradt a szex. Férjem tűrte, még a szülés utáni két hónapot is türelmesen kivárta, rám bízta, mikor történjen meg.
A gyerekünk érkezésével az a fajta spontaneitás eltűnt a szexuális életünkből, ami jellemzi ugyebár a gyermektelen párokat.
A gyerekem rossz alvó volt, a szex gyakran hetekig elmaradt. Engem is zavart, férjemet rettenetesen. Ez a kínlódás annyira rányomta a bélyegét a szexuális életünkre, hogy most, évek múltán is, amikor az együttléteink körül túl sok a szervezés, már frászt kapunk, lohad a kedv, s mire oda jutnánk, hogy megtörténhetne, mindketten elcsigázottak vagyunk.”
A szakember szerint ennek az asztallábnak a buktatója akkor érkezik el, amikor erről a pár nem tud beszélni. Nem tudják elmondani, hogy mit szeretnének, hogy a szexről mit gondolnak. A jól működő párkapcsolatnak mozgatórugója az, hogy tud erről beszélgetni a pár, és hogy a szexben is van fejlődés. Hogy kinél mi történik a hálószobában, az csakis rájuk tartozik. Mindenkié másmilyen, de azt tudnunk kell, hogy a miénk milyen, és mitől lesz jó.
Biztonság, kontroll és hatalom
Ifjú házasok gyakori problémája, hogy ki kezelje a pénzt. Közös legyen a kassza, vagy legyen mindenkinek saját pénze? Beszélni a pénzről nehezen szoktunk, mai napig tabu, Becsky Borbála is úgy tapasztalja, hogy ezzel a legnehezebb dolgozni: nehezen megfogható, és nem nagyon lehet javaslatot tenni a megoldás felé. Az anyagiak köré három fontos fogalom épül: biztonság, kontroll és hatalom.
Nem megengedhető, hogy az egyik fél uralkodjon a másikon, hogy a felek között alá-fölérendelő viszony alakuljon ki az anyagiak miatt.
Jobb átbeszélnie egy párnak, hogy mit jelent a pénz számukra, mire gyűjtenek, hogyan osztják be.
A házasság közös út
A Füst Milán által fontosnak vélt négy asztalláb hasonlatnál maradva alap, hogy beszéljünk ezekről a megtartó pillérekről, de úgy, hogy megértsük, mit mond a másik. Nincs joga senkinek kritizálni társa érzéseit egyik témában sem – húzza alá a szakember.
Döntést lehet hozni, hogy kiszállunk-e a kapcsolatból, ha nem jó az nekünk, de tiltani, megszabni a társunknak dolgokat, nincs jogunk.
A jó házasságra nincs recept, viszont vannak támpontok. Olyan, mint egy élő szervezet, nem szabad magára hagyni. Ha nem teszünk érte, nem ápoljuk, nem fejlődhetünk benne, akkor tönkremegy. Sokan úgy látják, hogy a házassággal csak jönnek a problémák, ám a házasság nem problémamegoldások sorozata, hanem közös út. Ha problémák megoldásaként tekintünk rá, akkor félő, hogy bogra futunk, és menekülni akarunk előle. Ha azonban útként tekintünk rá, akkor élvezni fogjuk, és ha gond adódik, akkor kihívásnak fogjuk fel, amihez megkereshetjük az eszközt, az embert, és megpróbáljuk megoldani azt.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint a házasságkötést követő első évben a párok 2,2 százaléka bont köteléket. Ez a szám viszont évről évre egyre nő. A legtöbben azonban – közel 20 százalék – a házasság 5–9 évében döntenek úgy, hogy elválnak. Utána egy hosszabb, picit nyugodtabb időszak következik, majd 20 év házasság után ugrik magasra ismét a válások száma.
Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock
