Ha létezik olyan kapcsolat, ami bemutatja az összes lelki megpróbáltatást, az Júlia és Arnold házassága. A házaspár akkor kereste fel a szakrendelőmet, amikor zsákutcába jutott a több hónapja tartó párterápiás folyamatuk, és mivel az akkori szakember azt érezte, hogy a szexuális problémákban nem tud nekik segíteni, más irányba terelte őket.
Az elsődleges terápia eredeti oka egy félrelépés volt Arnold részéről. Bár kapcsolatuk kihűlt, szerették egymást, és helyre akarták hozni a házasságukat. Hosszú folyamat volt, amíg a terapeuta segítségével egyre jobban kommunikáltak, ám az intimitás még mindig hiányzott.
Végtelenül kedves, szimpatikus házaspár ült előttem. Több év együttlét sok áldozatvállalással, két gyermekkel.
Egy autista kisfiú, egy kétéves, egészséges kislány. Az otthon kertes ház. Földszinten a férj szülei, a házaspár az emeleten. Terápiás céljuk a szexuális problémák orvoslása volt.
A feleség meggyőződése sokáig az volt, hogy a férje nem szereti. Arra alapozta kijelentéseit, hogy a férfi megcsalta, nem segít neki eleget, és ami a szexualitást illeti, úgy tűnt, Arnoldban a vágy már nem a régi, és a teljesítménye is hagy maga után kívánnivalót. A feleség a diagnózist is felállította a világhálón kapott információk alapján: a férjének korai magömlése van.
Ablak a titokra
A terápia egy jól bevált feladattal, a szexuális absztinenciával kezdődött. Helytálló ebben az esetben az a mondás, hogy a felmelegített káposzta nem olyan finom. A szexuális életet, ha már egyszer csődöt mondott, nem lehet úgy folytatni, mint azelőtt. A szexterápiában a szakember írja elő a „házi feladatot”, és nagyon fontos, hogy a pár elkötelezett legyen, betartsa a terapeuta utasításait.
A mítosz vége
Gyakran előfordul, hogy a pár felülírja a terápiás programot. A történet főhősei sem tettek másképp. Önszorgalomból tovább próbálkoztak a szexuális együttlétekkel, majd elégedetlenül jöttek újra a következő terápiás ülésre, beismerve, hogy sikertelen volt az együttlét.
Áradt Júliából a szeretetéhség, tehát könnyű volt ráérezni, mire is vágyik. Számára, mint sok más nő számára is, a szexuális együttlét érzelmi kapcsolódást jelentett a férjével.
Azért vágyott a hosszas kényeztetésre az előjáték alatt és a buja szexuális afférra, mert más formában nem kapott odafigyelést Arnoldtól. Kritizálta a férjét a szexuális teljesítménye miatt. Elvárásai szerint az együttlétnek több mint félórásnak kellene lennie, ami közben több orgazmust is meg tud élni. Arnold „átlagideje” 5 és 10 perc között volt, amiből előjátékra csak egy-két perc jutott.
A férfiak többségénél a behatolást követően 3–9 percen belül jön létre az orgazmus, csak hogy a mítoszt is a helyére tegyük. Csak akkor beszélhetünk korai magömlésről, ha a hüvelyi közösülést követően a magömlés három percen belül bekövetkezik. Kényes téma ez. (Egyébként a szexuális élet gondjaival kapcsolatban jó lenne, ha a párok közösen jönnének a terápiára, és együtt keresnék a megoldást – tudniillik gyakran előfordul, hogy a nő egymaga keresi a megoldást.) Történetünkben a közös terápia és mindkét nézőpont ismerete alapot adott a szexuális tévhitek eloszlatására. A férfinek nagy megkönnyebbülést jelentett, amikor megtudta, nincs baj a működésével, teljesen egészséges.
Vágyak listája
Csakhogy mi legyen a feleség vágyaival, aki továbbra is elégedetlen maradt? Emiatt a párnak azt a feladatot adtam, hogy párhuzamosan a szexuális feladatok mellett írjanak egymásnak egy vágylistát. Így mindkét fél könnyen tudott nap mint nap kedveskedni a másiknak a listáról kiválasztott dolgokkal. Júlia szeretettartálya egyre jobban megtelt, és „visszaköltözött” belé a kedves nő. Arnoldot egyre gyakrabban megdicsérte az apró gesztusokért, ezért ő egyre több dologban volt hajlandó közreműködni.
Az intimitás elmélyülése érdekében hetente töltöttek kettesben időt, délutánonként bevezették a rövid stresszlevezető beszélgetéseket, közösen vacsoráztak.
Egyik kiemelkedő feladatuk a tág család kizárása volt, hisz mindkét részről az anyák, az anyósok beleszóltak a kapcsolatukba.
Júlia személyiségét elég szigorú szabályok árnyalták. Ha Arnold nem úgy viselkedett, ahogy ő jónak látta, hajlamos volt vádolni, szidni a férjét. Arnold azzal reagált, hogy elzárkózott és lassan elfordult a feleségétől. Ezt hívjuk barlangjelenségnek. Ha már idáig jutottunk, innen kell valahogyan fordítani.
Ki a barlangból!
A pszichoedukáció fontos része a terápiának. Teret ad a vágyak kibeszélésére, lehetőséget a megvitatásra. Szomorú tény, hogy nem merjük megmondani a másiknak, mit szeretnénk, félünk, mit reagálna rá. A változás eléréséhez a gondolkodási módon és a hozzáálláson kell változtatnunk. Júlia meggyőződése az volt, hogy a férje úgysem fogja megtenni, amire kéri. Arnold pedig azt gondolta, hogy ő bármit tehet, a feleségének biztosan nem fog tetszeni, hiszen mindig csak kritizálja őt.
A siker érdekében a múltbeli tapasztalatokat és a közös élményeket kell napirendre hozni.
Ehhez például ilyen segítő kérdés jöhet: „Mi volt a legjobb szexuálus élményed a pároddal? – Válassz ki abból egyet, meséljétek el, mi volt abban a jó, miért emlékezetes."
Kiderült, hogy Arnold soha nem kedvelte különösebben az előjátékot. Köztudott, hogy az előjátéknak nagyon nagy a szerepe a női szexualitásban, emiatt elmagyaráztam a férfinak a női test működését, és kiemelten elidőztem az előjáték és a női orgazmus összefüggéseinél. A hosszabb kényeztetés és az ejakuláció késleltetése a két legjobb módja a nő kielégítésének. Ezután azt a feladatot kapta a pár, hogy heti kétszer úgy simogassák a társukat, hogy annak nemi szerveit nem érintik meg. Felváltva, 10–15 percig kényeztethetik érzékien a másik testét.
Egymás testének kölcsönös megismerése a cél, mely kialakít egy biztonságérzetet, felfedezik, megtanulják, mire reagál pozitívan a párjuk.
Érzéki fókuszgyakorlatnak hívjuk ezt, és a közvetett célja a saját és a partner igényeire való figyelem fokozása a szexuális együttlét során. A már említett közösülési tilalom képezi az alapját ennek a programnak, mely addig tart, amíg a partnerekben ki nem alakul a laza, kényszertől és szorongástól mentes bizalom, a figyelem testi érzetekre való irányításának képessége és a hatékony kommunikáció.
Ha ezt a szakaszt a pár már megtapasztalta, és képesek szorongás nélkül részt venni benne, akkor a következő részben a nemi szervek érintése is megengedett. A genitális örömszerzés célja nem az orgazmus elérése, hanem a közös tapasztalatok szerzése egymás testének a működéséről. Valódi közösülés akkor jön szóba, ha a gyakorlatok során a pár elég pozitív élményt szerzett már, és megfelelően képes kommunikálni igényeit.
Működik, csak akarni kell?
A szexterápiák fontos eleme a szexualitással vagy a partnerrel kapcsolatos negatív attitűdök, negatív gondolatok azonosítása és megkérdőjelezése. Ezek gátolni tudják a szexuális élményre való ráhangolódást. Ilyen értelemben számít, mi van a „fejben”, hisz zavarokat idézhet elő a vágy, az izgalmi állapot vagy az orgazmus elérése terén. Akaratlagos megoldás viszont nincs. Működik, csak akarni kell – ez itt nem megy.
A gátakat fel kell szabadítani, a félelmeket fel kell dolgozni, a vágyakat ki kell mondani, ellenkező esetben a szexuális folyamatokban zavar keletkezik.
Júlia egyik legmarkánsabb félelme az volt, hogy újra megcsalja majd a férje, és egy esetleges válás után nem boldogulna a két gyerekkel. Beteg fiuk így is sok energiát kívánt, ráadásul a pár egy sérült gyerekekkel foglalkozó egyesületet is működtetett, tehát eleve adott volt egy olyan helyzet, ami többet követelt mindkettejüktől.
Második házasság
A múlttal való megbékélés nagyon fontos feladat bármilyen trauma után, olyan, mintha újraházasodnánk a párunkkal. A hűtlen félnek meg kell tanulnia, hogy mit tehet a bizalom visszaállítása érdekében. Meg kell értenie a hűtlensége okait, hogy valójában mi vezette idáig.
Júlia és Arnold között akkora volt az érzelmi eltávolodás, hogy a férfi máshol kereste az örömet és a megnyugvást. A terápiás tetőpont akkor következett be, amikor Arnold megértette és elfogadta: feleségét sokkal jobban bántotta az érzelmi árulás, mint a testi félrelépés. Júlia pedig elismerte, hogy zsörtölődő attitűdjével hozzájárult az eltávolodáshoz.
Egy párkapcsolat természetes velejárói a kisebb, sokszor bosszantó problémák és a nagyobb, egyes életciklushoz kötődő krízisek.
Ha sikerül ezeket a konfliktusokat megoldanunk, akkor megint egymásra találhatunk, de jó esetben már sokkal mélyebb kötődéssel tudjuk ezt megtenni, mint azelőtt. Ha nem sikerül túljutni egy kilátástalannak tűnő helyzeten, jön a sokat emlegetett utolsó mentsvár, felkeresni egy szakembert. Közösen.
Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock
