Amikor hozzáfogunk a bébiszitter kereséséhez, érdemes előbb egészen pontosan tisztázni, mik az elvárásaink, mire van szükségünk. Nem mindegy ugyanis, hogy egész napos nappali felügyeletre vagy olykor egy-egy este lenne szükségünk segítségre, amikor a gyermeket saját lakásában fogadja a dadus, vagy a mienkben vigyáz rá. Ugyanakkor azt is fontos figyelembe venni, hogy milyen korú és nemű személy lenne a legmegfelelőbb: kisiskolás mellé diáklányt vagy -fiút is fogadhatunk, de
Fontos azt is átgondolni, hogy a gyermekünknek milyen igényei vannak: ha csupán felügyelni kell, amíg tanul, majd megetetni, akkor alkalmas lehet egy nyugdíjas pótnagymama is, ha viszont egész napos felügyeletről van szó, akkor olyat keressünk, aki bírja az örökmozgónkkal tartani a lépést.
Ha kéznél van a pótnagymama
Érdemes előbb szűkebb környezetünkben szétnézni, hiszen előfordulhat, hogy a szomszédságban van olyan fitt nyugdíjas, aki elvállalná a felügyeletet. Ez így számunkra is egyszerűbb, hiszen nagyobb bizalommal engedünk be a lakásunkba és az életünkbe olyat, akit esetleg már évek óta ismerünk.
Járjunk utána annak is, hogy milyen „árfolyama” van a gyermekfelügyeletnek, hiszen ez vidékenként elég változó lehet.
Ismerjük meg a jelentkezőt!
Magától értődő, hogy a leendő gyermekfelügyelőt személyes találkozón kell kiválasztani. Nemcsak azért, hogy az illetőnek mi magunk is a szeme közé nézzünk, hanem azért is, hogy lássuk, gyermekünk hogyan viselkedik a társaságában. Néhány fontos pillért tartott szem előtt, amikor bébiszittert választott, meséli Márton Erika kétgyermekes édesanya, megjegyezve: nemcsak a racionalitás volt a döntő, a saját megérzéseire is hallgatott. „Az első és talán a legfontosabb dolog, amit szem előtt tartottam, hogy a gyermekem biztonságban, érezhetően szeretve legyen, ugyanakkor nagyon fontos volt az is, hogy tudjam, majd a bébiszitter játszani fog vele. Ez egyfajta megelőlegezett bizalom, amit a saját megérzéseidet és a gyermeked reakcióit figyelve adsz egy idegen embernek” – fejti ki.
Ez nemcsak azért jó, mert a bébiszitter felmérheti, hol is fog majd dolgozni, hanem mert így saját környezetében ismerkedhet meg a kicsivel. Adjunk tehát nekik teret, hogy beszélgessenek, ismerkedjenek. Mindeközben viszont figyeljük porontyunkat: szimpatikus neki a jelölt, vagy sem.
Erikáéknál hosszas folyamat volt a megfelelő személy kiválasztása: összesen negyvenhét jelentkezővel beszélt, volt, akivel csak telefonon, és volt, akivel személyesen is. „A legfontosabb szűrő a gyermekem volt. Én azt a személyt választottam, akivel az első percekben kezdett beszélgetni, akihez szinte az első pillanatoktól kezdve odament, és mesélni, játszani kezdett” – hangsúlyozza.
Mire figyeljünk?
Habár gyermekünk reakciói is fontosak, a kiválasztandó személynek a mi elvárásainknak is meg kell felelnie. Érdeklődjünk tehát a végzettségéről vagy a gyermekekkel való, korábbi tapasztalatairól: milyen korú kicsikre vigyázott korábban, az előző megbízásai során milyenek voltak a tapasztalatai. Akár referenciát is kérhetünk a korábbi megbízóitól, vagy elérhetőséget, hogy mi magunk érdeklődjünk.
Hasznos lehet rákérdezni arra is, hogy a dadusjelöltnek van-e jogosítványa, hiszen erre szükség lehet, ha a kicsiket el kell vinni vagy hozni kell az oviból, iskolából, játszótéről stb.
Kérdezhetjük esetleg a nevelési elveiről, illetve a problémamegoldó stratégiáiról, hiszen a mindennapokban az is fontos lesz, milyen értékek mentén neveli majd gyermekünket. Érdeklődjünk a munkájáról, a tapasztalatairól, hiszen az, ahogyan erről beszél, sokat elárulhat elhivatottságáról. „A legmegdöbbentőbb tapasztalatom az volt, hogy a hirdetésemre jelentkező hölgyek többsége valamiféle alantas tevékenységnek tekintette a gyermekfelügyeletet, olyan ez-nem-munkának” – meséli ennek apropóján Erika.
A fontos részletek
Hasznos lehet az első találkozáson arra kérni a jelentkezőket, hogy mutatkozzanak be, meséljenek magukról. Kísérjük ilyenkor figyelemmel a dadus hanghordozását, beszédmodorát, azt, hogy választékosan és érthetően fejezi-e ki magát, esetleg van-e beszédhibája. Főleg abban az időszakban fontos erre figyelni, amikor csöppségünk még csak ismerkedik az anyanyelvvel, és ízlelgeti a szavakat, de később is érdemes erre nagyobb hangsúlyt fektetni.
Alapvető, főként ebben a munkakörben, a higiénia és az ápoltság: ha a jelölt már megérkezéskor cipősen sétál be a kisgyermekes házba, vagy nem mos kezet, az intő jel lehet. Habár valóban nem jó burokban nevelni gyermekeinket,
étkezések előtt és a vécé használata után megmossa a gyermek kezét, segít zsebkendőt használni orrfolyás esetén, illetve a fiúkat és lányokat is a helyes vécéhasználatra neveli. A tapasztalt, gyermeknevelésben jártas személy ugyanakkor maga is fog majd kérdezni: tudni akarja, hogy mit, mikor és mennyit eszik a gyermek, mire allergiás vagy érzékeny, mikor és mennyit alszik stb.
Tartsunk ki a dadus mellett!
Ha sikerült megtalálni a megfelelő személyt, ne váltogassunk, hiszen csemeténk számára a stabilitás, az állandóság jelenti majd a biztonságérzetet. „Gyermekeimre munkaidőben a mai napig ez a hölgy vigyáz, akit kiválasztottam. Szülőként is fontos, hogy a megfelelő embert találjuk meg, hiszen így nyugodtan tudok dolgozni, hogy
– magyarázza Márton Erika. Jó visszaigazolás, ha hazaérve mosolygós gyermek fogad, aki egy tartalmas napról tud mesélni.
A felsorolt szempontrendszer ugyan útmutatóként szolgálhat, viszont végső soron a szülő meg a gyermek megérzése a legfontosabb: bízzunk saját megérzésünkben, illetve figyeljünk a gyermekünk reakcióira, amikor megismerkedik a dadusjelölttel. Ha már rátaláltunk a mi Mary Poppinsunkra, akkor becsüljük meg őt: neveljük arra gyermekeinket, hogy fogadjanak szót a dadusnak, beszéljenek hozzá tisztelettudóan, mi magunk pedig igyekezzünk családtagként kezelni őt.
korábban írtuk
Ha túl hosszú a vakáció: unaloműző főzőcskézés
Augusztus végén már legtöbben úgy érezzük: soha nem kezdődik a tanév. Mit lehet még kitalálni, hogy bár ideig-óráig lekössük a vakációzókat? Főzzünk, süssünk együtt, hisz enni valamit úgyis kell. Nálunk – a két kiskuktánál – ezek a receptek váltak be.
