A testkép az énképnek (hogy mit gondolunk magunkról, külsőnkről, értékeinkről, képességeinkről) a része. A kisgyermek élete első néhány hónapjában még teljes szimbiózisban van édesanyjával, hat-hét hónapos korában indul be a leválás, amelynek folyamatában kezdi önmagát önálló lényként észlelni. Valahol itt kezdődik el az énkép fejlődése.
Hogy milyen lesz, az elsősorban a szülőkön, na meg ilyen-olyan környezeti hatásokon áll.
„Van egy jópofa kísérlet, amit majmokkal szoktak végezni (kiskorban a majom legalább annyira értelmes, mint egy csecsemő). Ha egy rúzzsal befested a kismajom orrát, és megnézi magát a tükörben, akkor a tükrön akarja letörölni a foltot, nem saját magán. A kisgyerek kb. egy éves korára eljut arra a tudatossági szintre, hogy már nem a tükrön törli le a rúzst, hanem saját magáról. Tehát ő már rájött, hogy különálló egység” – magyarázza dr. Krizbai Tímea klinikai pszichológus.
Káros üzenetek
Ennek a folyamatnak rendkívül fontos része a szülői jelenlét, jó esetben mindkét szülőnek a jelenléte, mert akkor a gyermek mindkét irányból magába szívhatja a felőlük érkező jelzéseket. „Kisgyerekkorban, kb. 2–3 éves korig gyakorlatilag úgy öltözteted, úgy vágod a haját, ahogy akarod, de 3 éves kor körül már kemény akarattal ütközöl: csak bizonyos típusú, színű ruhákat adhatsz rá – annak függvényében, hogy ők mit kezdenek magukba szívni, interiorizálni saját magukról.
Például a fiamra egy idő után csak sportcipőt tudtam ráadni, mert ő azt mondta magáról, hogy sportos egyéniség” – mondja Tímea.
Egyrészt nagyon fontos, hogy a szülők mit mondanak a gyereknek, miben erősítik meg, a tőlük érkező visszajelzések jelentős hatással vannak a testképre. „Régebb, amikor nem tudtunk ennyi pszichológiát, elég sok romboló megjegyzés hangzott el a «nevelés» során: ne legyél görbe, olyan vagy, mint egy piszkafa, ne egyél annyit, mert elhízol, stb. A gyakori negatív visszajelzéseknek káros hatásuk van” – emeli ki a pszichológus.
A dicséret
A szülő kísérje figyelemmel, vegye észre a gyereke erősségeit, de ugyanúgy a gyengéit is. Ma is dívik az a közfelfogás, hogy ne dicsérjük a gyereket, mert aztán elbízza magát. Pedig a dicséret nagyon egészséges dolog, és csak akkor válik patológiássá, ha olyasmire is lelkendezünk, amire épp nem kéne.
Dr. Krizbai Tímea
„Ha énekel a gyermek, és olyan hangja van, hogy a macska is kifut a házból, akkor ezt nem kell megdicsérni. Mert nem hiteles és a gyerek előbb-utóbb rá fog jönni, hogy neki nincs jó hangja, akkor majd omlik az egész, és nem fog bízni magában. Azt dicsérjem benne, amiről tényleg azt gondolom, hogy nagyon szép, értékes, kiemelendő”.
Apukák és lányaik
A lányok testképének alakulásában nagyon fontosak az apukák, hogy ők mit közvetítenek a gyermek felé. „Tudja-e az apa a saját hercegnőjeként kezelni a kislányát, tud-e a szépségére, bájára visszajelzéseket adni, tud-e segíteni neki, hogy jól érezze magát a bőrében?”. Ne feledjük, az apa mint férfi reagál elsőként a lánya nőiességére, és főleg
a lánygyermekeknél óriási a jelentősége annak, hogy milyen visszajelzéseket kapnak a megjelenésükre, testi adottságaikra.
Az énkép és testkép alakulásában a szülők mindenképp modellként „vesznek részt”, viszonyulásuk a gyermekhez alapvetően hozzájárul az alakuló testkép milyenségéhez. Sőt, egyszülős családok esetén érdemes olyan ellenkező nemű rokont, barátot, pedagógust, edzőt találni, aki képes pótolni a hiányzó modellt – vélekedik Tímea.
A szülő énképe
Nem elhanyagolható az sem, hogy a szülőnek mennyire kiegyensúlyozott az énképe. Ha a gyerek azt látja, hogy a szülő rendben van, akkor nagyobb eséllyel ő is rendben lesz magával. „A klinikán például gyakran tapasztaltam, hogy hoztak egy elhízott gyereket, hogy le kéne fogyasztani, miközben a két szülő is túlsúlyos volt.
Az, hogy a szülő hogyan érzi magát a bőrében, hogyan viszonyul a saját testéhez, nagy befolyással van a gyermek testképének alakulására”
– jegyzi meg Tímea. Ha egy derűs anyával nő fel a gyermek, aki elégedett önmagával, akkor ő maga is ilyen pozitív viszonyulásokat szív magába és ez a későbbiekben is jó alap. Viszont gyakran maguk az anyák „adnak mintát” az anorexiás kislányuknak, például a gyakori fogyókúrázással, drasztikus táplálkozási szokásaikkal.
A Barbie-jelenség
Kimondható, hogy a médiának nagyon destruktív a hatása a gyermek alakuló testképére. „Magam is tapasztalom a gyerekek között, hogy az általuk nagyon könnyen elérhető tartalmakban nem a realitást látják.
Animációkon, kisfilmeken, játékokon át olyan egészségtelen üzenetek érik őket, amelyek egyértelműen torzíthatják énképük és testképük fejlődését”.
Jó példa a Barbie baba, amelyről azt mondják, hogy ha létezne, nem is menstruálhatna, az alakja annyira nem felel meg a valóságnak. Krizbai Tímea megemlíti az igencsak divatos My little pony „játékvilágot” is, amelynek nyomán kislányok könyörögnek, hogy lilára festhessék hajtincseiket, és tüllbe öltözzenek. „Vannak szülők, akik azt gondolják, hogyha mindent engednek a gyereknek, azáltal ő még boldogabb lesz. Inkább az lenne a feladatuk, hogy szűrjék ezeket a káros hatásokat, mert ha ebbe a torz világba beengedik a gyermeket, az negatívan hat a gyermek énképére”.
Egészséges mozgás
Minél többet mozog egy kisgyerek, annál egészségesebb lesz a testéhez való viszonya. „A testkép alakulásához a sport nagyon pozitívan járul hozzá, mert növekszik a testi tudatosság. Megtanul megfelelően lélegezni, megfelelő testtartást felvenni, megtanulja a saját testét kontrollálni. A testi tudatosság fontos része a testképnek, hiszen ennek köszönhetően látja igazán, hogy milyen ő valójában, és mire képes a teste. A tánc, a sport, a sok mozgás által közel kerülünk a testünkhöz” – hangsúlyozza a szakember.
Meztelenkedés
„Ha egy családban tabu a meztelenség, akkor a gyerekben ez úgy képeződik le, hogy itt valamit dugdosni kell, valami nincs rendben, szégyellni való a teste vagy legalábbis annak bizonyos részei. A családon belüli meztelenség azért relatív fogalom, mert mindenki másként viszonyul hozzá és a gyermeknek egy idő után az lesz a normális, amit otthon tapasztalt. De a túlzott prűdség oda vezethet, hogy a gyermek torz testképet alakít ki magáról. Másfelől a túlzott exhibicionizmus sem jó, mert nem tanulja meg, hogy vannak korlátok, és a külvilágban könnyen eshet csapdába emiatt” – világítja meg a kérdést Krizbai Tímea, majd megemlíti, hogy milyen bonyodalmakhoz (akár öngyilkossági kísérlethez is) vezethet az az egyre gyakoribb jelenség, amikor kislányok meztelen fotókat küldenek magukról a fiúnak, aki éppen tetszik nekik. És a fotó terjedni kezd a virtuális világban. „A médiát is behozva a képbe:
a meztelenség is egy olyan téma, amiről nagyon fontos lenne a családban nyíltan beszélni.
Rávilágítani a valóságra, mert hiába vetkőzik a kislány egyedül a tükör előtt és készít magáról fotókat, ha az kikerül a világba, már nem hívható vissza”.
Testképzavar a serdülőkor előtt?
Sajnos egyre gyakoribb – mondja a pszichológus. „Az egyik klasszikus betegség, ami a testkép zavarával jár, az anorexia nervosa (lelki eredetű krónikus fogyás), és azt látjuk, hogy míg húsz évvel ezelőtt legkorábban 11–12 éves korban jelentkezett, ma már 8–9 évesen is megjelenhetnek a tünetek. Azzal magyarázzuk, hogy korábban beindul a pubertás, többek között a túl korai „felnőttes” információk miatt, a gyerekek hamarabb hozzáférnek a média által sugárzott olyan tartalmakhoz, amiket ők még érzelmileg nem tudnak megemészteni, még akkor sem, ha a testük már fejlettebb”. A szakember szerint az anorexia mellett a kóros testképzavar, a depresszió, a szorongás már 8–10 éves korban is felütheti fejét.
Jelek és tünetek
„Ha a gyerek túl sokat áll a tükör előtt, túl nagy fontosságot tulajdonít a megjelenésének, ha az ajtóból visszaszalad és még kétszer elrendezi magát és átöltözik. Ha a gyermek időnap előtt elkezdi mondogatni, hogy mennyire nem elégedett magával, hogy mi nem tetszik a saját testén, és érződik, hogy egyszerűen nem tudja elfogadni saját magát olyannak, amilyen és állandóan változtatna rajta” – sorolja azokat a helyzeteket a pszichológus, amelyeket nem érdemes a szőnyeg alá söpörni. Azt sem, ha a fiúnk vagy lányunk szorong, ha fürdőruhát kell venni, miközben azelőtt teljesen természetes volt. A vészcsengő induljon be akkor is, ha például egy kislány elkezd fogyókúrázni, vagy mondjuk negyedikesen vegetariánussá válik.
Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock
