Ebben az időszakban hagyományosan már ritkán járnak a nők a természetbe, inkább a begyűjtött termékeket dolgozzák föl, az elraktározásra, a télre készülődnek. Ez talán annak is köszönhető, hogy régen a környékünkön ebben az időszakban a táj hó alatt pihent. A klímaváltozás azonban mint nem várt vendég, hozzánk is beköszönt. A felmelegedés eredménye, hogy egyre kevesebb hó esik, és egyre gyakrabban megyünk a természetbe kirándulni, megnyugodni, lekapcsolódni a mindennapok pörgéséből.
A természet felkeresése önmagunk meglátogatását is jelenti. Ahogyan szemlélődünk, megnyílik a lelkünk, mintha összekapcsolódna a kint és a bent.
Ha nem vagyunk gyakorlott gyógynövénygyűjtők, érdemes ebben az időszakban a vadon termő, bogyós gyümölcsökkel kezdeni az ismerkedést. A csipkebogyó és a galagonya a sötétpiros, bordó színű terméseikkel ragadják meg a tekintetünket.
A csipkebogyó ősidők óta a termékeny nőket és istennőket szimbolizálja, az erotika szimbóluma. A legtöbb kereszténység előtti vallásban ezért a rózsát a termékenység és a szerelem istenségeivel hozták kapcsolatba. A görög mitológia szerint Aphrodité, a szerelem istennője a csipkebogyónak köszönhette szépségét.
Nem véletlen ez a megközelítés, hiszen
a csipkebogyóolaj bőrünk védelmének nagyszerű eszköze tud lenni.
A magjából bőrtápláló olajat lehet készíteni, ami antioxidáns hatása által gátolja a bőrünk öregedését, megvédi a sejteket a károsodástól és a betegségektől, segít helyreállítani a bőrt, még a nap okozta károsodások után is.
A csipkebogyó tele van C-vitaminnal, mai szóval egyfajta superfoodnak is nevezhetjük. Állítólag 8 bogyó elfogyasztása a napi C vitamin szükségletet biztosítja.
Környékünkön leginkább teának vagy lekvárnak használják, de jól emlékszem, hogy nagyapám bort is készített belőle. Ugyanakkor ágyas pálinkának vagy likőrnek is megfelelő alapanyag. Jómagam leginkább oximél készítésére használom, ami a hűvös időkben immunerősítőként szolgál. Figyeljünk arra, hogy teának a még kemény bogyókat szedjük le, lekvárnak, bornak, likőrnek, oximélnek megfelelnek a fagycsípte, puha szemek is.
Csipkebogyó oximél recept: 3 rész bio méz (lehetőleg folyékony) 1 rész bio almaecet 1 rész csipkebogyó Grammban: 300 g méz, 100 g almaecet és 100 g csipkebogyó. Elkészítés: Távolítsuk el a csipkebogyó elszáradt virágát és szárát, majd ezt követően késsel vagy mixerrel aprítsuk. Keverjük hozzá a mézet és az almaecetet, és hagyjuk zárt üvegben, szobahőmérsékleten. Érdemes naponta megkeverni a készítményt, majd 10-15 nap után leszűrjük egy finom szitán, és hűtőben tároljuk. Minden reggel éhgyomorra ajánlott egy kis pálinkás pohárkával fogyasztani belőle. Nagyon jó immunerősítő.
Miután a szépségünkkel és az immunrendszerünkkel foglalkoztunk, térjünk rá a szív gyógyítójára, a galagonyára.
Sötét bordó színű gyümölcs, formája apró almácskákra emlékeztet. A galagonyában található értékes összetevők, az úgynevezett flavonoidok és az oligomer procianidinek természetes módon támogatják a szív- és érrendszeri funkciókat. A galagonyát hagyományosan ideges szívpanaszok, például a mentális feszültség okozta fokozott szívdobogás kezelésére használják. Ma már kutatások is bizonyítják, hogy a galagonyalevelek és virágok kivonatai javítják a koszorúerek és a szívizom vérellátását, és pozitívan hatnak a szív összehúzódó képességére.
A galagonya tehát tartósan erősítheti a szívet idősebb korban, és segítheti annak jobb teljesítményét.
Fontos azonban hangsúlyozni, ha olyan tüneteket tapasztalunk, mint a terhelésre jelentkező légszomj, szorító érzés, mellkasi fájdalom vagy szívdobogás, mindenképp orvoshoz kell fordulni.
A gyümölcs frissen is fogyasztható, lisztes, száraz tapintása van. Kuriózumként érdemes kipróbálni: a szárított port almapürébe keverni, és desszertként fogyasztani. Íze enyhén édeskés, és csak nagyon finom kesernyés jegyek ismerhetők fel. Mivel teákban a galagonyalevél mellé a virágokat is feldolgozzuk, íze sokkal gyümölcsösebb, virágosabb és édesebb lesz. A piros gyümölcsöket szárítva teaként is áztathatjuk, valamint müzliben vagy zabkásában is fogyaszthatjuk.
A színek csábításának engedve, érdemes a legelők, kaszálók területeit végig pásztázni.
Ha valaki szeretne a gyógynövényismeret varázslatos világában elmerülni, a késő őszi időszak a legmegfelelőbb kezdés.
Hiszen ekkor megfigyelhetjük a növények leveleit, gyökereit, és hogy miként jelennek meg a természetben. Izgalmas megtapasztalni, hogy ezek a növények hogyan alkalmazkodnak a hideghez. Például az útifű vagy a gyermekláncfű rozetta formájában terül el a földön, a kerek repkény kúszónövényként a földhöz lapul. A cickafark levelei, az árvacsalán, a csalán, a közönséges galaj, a pásztortáska, de még a tyúkhúr is megtalálható ebben az időszakban. A hótakaró alatt vegetálnak, majd ha egy napsugár megolvasztja a havat, és lokálisan felmelegedik a föld, rögtön újabb friss hajtásokat hoznak, növekednek.
Ezeknek a gyógynövényeknek a gyógyhatása már nem annyira jelentős, de zöld salátákba vagy smoothiekba nagyon jó kiegészítők. Apróra vágva lehet salátát készíteni vagy pirított kenyérre szórni, hidegtálakhoz öntetként használni olajban és ecetben marinálva.
Fontos: Bármely gyógynövény vagy vadon termő gyümölcsből készült termék kipróbálása belsőleg vagy külsőleg (bőrön) fokozott figyelmet igényel. Először csak kevés mennyiséggel teszteljük, nehogy allergiás tüneteink legyenek.
Lélekmelengető találkozásokat és felfedezéseket kívánok!
A folytatásban pedig a külső és belső ápolással foglalkozunk a téli időszakban, természetesen, gyógynövények által.
Kiemelt kép illusztráció: Shutterstock
korábban írtuk
Ajándékozz kultúrát! Avagy súgunk az Angyalnak
Ezt a két oldalt férfiaknak (is) írtuk. Ha nem tudják, mire vágyhat szívük választottja, súgunk az Angyalnak. A Nőileg ezen oldalait – színessel jelölve a tetszetős tételeket – kéretik elcímezni, s kirakni az ablakba.
