Mi lomboz le bennünket? Mi teszi semmissé az izgalmat, és mi irtja ki még az írmagját is?
Ha a pasi nem úgy udvarol
Mert nem elég a szót odadobni, a kezét rángatni s ezt táncnak nevezni, a nőt, mint egy tárgyat: használni. Minden férfi udvarolt már diszkóban, minden nőnek udvaroltak már diszkóban. Sokszor csak addig szép, amíg odajön. Aztán nem tudja, mit mondjon. Nehéz, mert egy határozott nőnek nemigen van, amit mondani. Kérdezne, de ugyan mit. Mivel foglalkozol? – buggyan ki végül, mi pedig elhúzzuk a szánkat, hogy már megint a munka. Kérdezi, mit iszol, rögtön azt gondoljuk, le akar részegíteni, vagy ami ennél is rosszabb, Uramisten! alkoholistának néz! Mondja, szép a szemed, s nem is tudja, hogy ez a non plusz ultra, most hangosan fogunk felkacagni, majd arról ordítozunk, hogy ez micsoda közhely, ki mond ma már ilyet, hány éves, és vitt-e haza valaha valakit ezzel a dumával. Sokszor ilyen körülmények között kell ma udvarolni egy nőnek. Uraim, nem irigylem Önöket. De leszünk a cinkosaik, segítünk.
Lelomboz a „vizuál”?
Egy nőt lelomboz a rossz duma, a sitty-sutty udvarlás. Egy elfuserált bók, és oda a libidónk. Szeretjük, ha csak ránk figyelnek. Csak. Ez a kizárólagosság megnyugtat, néhány percig azt hisszük, nincs más nő a földtekén, és ettől nagyon szépeket képzelünk magunkról – ez azért jó, mert később könnyebben ellazulunk, nem rugózunk feleslegesen a nagy a fenekem, narancsbőrös a combom és lóg a mellem kezdetű problémáinkon.
A dolog pszichológiája nagyon érdekes: a férfi akkor válogatósabb, ha egyéjszakás kalandot keres. Legyen rendben a kasztni, szép az arc stb. – magyarázza a harmichat éves István. Ha kapcsolatban van, már elnézőbb: nem várja el a full sminket ébredés után, elnézi (vagy egyenesen imádja!) a kis hájpárnákat – teszi hozzá. Véleménye szerint, ezzel szemben egy nőt, ha egyéjszakást keres, nem érdekli, hogy elkente a sminkjét, vagy esetleg cigiszagú. Ám ha kapcsolatba kerül, minden zavarja: kövér, karikás a szeme, narancsbőrös, lógnak a mellei. „De minket, férfiakat nem érdekel! Tudjuk. Talán vakok voltunk mindaddig?” – mondja nevetve. Ha dicsérnek ilyenkor, az segít – ezt már a harmincas évei elején járó Ildikó tanácsolja.
Bartha Krisztina
Bartha Krisztina szexuálterapeuta szerint a párkapcsolatban kezdettől fogva lehet nagyjából tudni, hogy kinek milyen igényei vannak. Erről lehet beszélgetni, akár a szexi fehérneműt, akár az illatokat, formákat illetően, és ezeket, ha mindkét félnek megfelel, lehet teljesíteni. Nagyon
fontos, milyen viszonyt ápolunk a saját testünkkel, a férfiaknak is lehetnek kérdéseik, félelmeik akár a testükkel, akár a méreteikkel kapcsolatban, és mindig az a fontos, az egyén miként viszonyul önmagához
– magyarázza a szakember. Azt gondolhatnánk, azzal segítünk, hogy a párunkat megnyugtatjuk, hogy így is szeretlek és kívánlak, de a saját önbizalmáért az egyén felel. Mindenkinek magának kell jóban lenni a saját testével. Gyakran pont az egyéjszakás kalandok, vagy a nagyon gyakori partnerváltás mutatja, hogy valaki nem biztos magában, és újabb meg újabb megerősítést akar – mutat rá a szexuálterapeuta.
Strawberry days, vagyis a piros betűs napok
Lehet lelombozó. Mint egy nagy tiltótábla: minden áthúzva, kétszer. A nő zárva. Annak ellenére, hogy a kultúránk még mindig úgy tartja, hogy ezek a tisztátalan napok, pillanatig se forduljon meg a fejünkben, hogy ezért szégyenkeznünk kellene, vagy kellemetlenül éreznünk magukat.
István szerint a piros betűs napokon nyugton lehet ülni, ha a férfi nem kedveli, de „támadni” is lehet, mert van, akit ez izgat. Majd megismétli a pfújogtatóknak: IZGAT.
Ildikó azt meséli, régen nagyon zavarta, mert úgy érezte, „maszatolás”. De nem találkozott olyan pasival, aki azt mondta volna, hogy ez őt zavarja. A csíkszeredai hölgy szerint van az a vágy, amitől leáll a menzi. És miután vége, újra megjön. A kérdés csupán az, hogy el tudjuk-e engedni magunkat, el tudjuk-e hinni, hogy a partnerünket nem zavarja. A szexuálterapeuta szerint azonban ez alapvetően kommunikációs kérdés, de hangulattól is függ. Bartha Krisztina úgy véli, a férfinak is tudatában kell lennie, mit jelent a ciklus, és nemcsak a piros betűs napok, hanem az egész folyamat. A piros napos szex igénytől, hangulattól függ. Ha mindkét fél benne van, miért ne?! – bátorítja az emiatt aggodalmaskodókat.
Instrukciók a paplan alatt
A tedd bennebb, vedd kinnebb, húzd fennebb, nyomd odébb engem zavar – folytatja a libidógyilkos tényezők sorát István. Ha a partner jobban tudja, csinálja egyedül! – teszi hozzá. A székelyföldi férfi szerint aki tudja magáról, hogy jó az ágyban, azt zavarja a folyamatos instruálás, s aki csak ezt hiszi magáról, azt is.
Sokszor nehéz elmondani, mi esik jól
– vélekedik az érzékenyebb lelkületű Ildikó. „Lehetnek finom gesztusok, hangok, tekintetek, amelyek utalnak arra, hogy jó vagy rossz. Ahhoz rá kell hangolódnunk a másik félre, hogy a testbeszédből is tudjuk, mit érez. Én nagyon figyelek arra, hogy jelezzem, akár légzéssel, akár mimikával, akár szavakkal, hogy mi jó, és mi nem” – mesél tapasztalatairól. Mint hangsúlyozza a szexuálterapeuta, ennek nem kellene kellemetlen témának lennie, vagy olyasminek, amit szégyellni kell.
Ha kókad a vágy
Nem vagyunk robotok, a hálószobánk nem pornófilm, ne legyenek irreális elvárásaink, mert azok szinte biztosan csalódáshoz vezetnek – figyelmeztetnek a szakemberek. István szerint merevedési problémára a „gáz” jelző nem is elég. A szókimondó férfi szerint ettől eltekintve, bárkivel előfordulhat, és naná, hogy elő is fordul! „A legjobb ilyenkor, ha a nő megértő, hogy a férfi ne égjen szénné. Lehet próbálkozni, segíteni, de csak módjával: a kínlódás és az erőltetés csak ront a helyzeten. Ha a nő nem utasítja el a közeledést, őrizzük meg az intim hangulatot, és kényeztessük egymást másképp. Kedves férfitársak! Ha a „baleset” nem véletlenszerű, hanem gyakorta előfordul, érdemes megkeresni az okát, mert idejében felismerve orvosolható”– tanácsolja István.
A férfiak másképp állnak a teljesítmény, az önbizalom kérdéséhez. Nagyon fontos számukra, hogy kielégítsék a nőt – véli Ildikó – persze, nem minden esetben. „A legtöbb férfi azonban abban méri a teljesítményt, hogy a nőnek hány orgazmusa volt. Ha legalább egy, akkor tudják: elengedhetik magukat, mert a nő jól van. Ha nem történik meg, frusztrálja őket, és ha a vágy hevében hamarabb jutnak el a csúcsra, az örömben nem tudnak osztozni. Én is dicsőségként élem meg, ha a férfinak örömet okoztam” – avat be saját hálószobatitkaiba Ildikó.
Bartha Krisztina szerint
nagyon fontos a felmerülő problémákat humorral, türelemmel kezelni. „Megbeszéljük, hogy ez most nem úgy alakult, nem kell erőltetni, semmi baj, alszunk rá egyet, és majd holnap bepótoljuk.
A szexuális együttlét az odaadásról kell, hogy szóljon, ott kell tudnunk lenni testtel és lélekkel egyaránt. Ezen csak akkor érdemes komolyabban elgondolkodni, ha többször előfordul – akkor érdemes felkeresni egy szakembert.” – tanácsolja a szexuálterapeuta.
A szexuális problémákat nagyon hatékonyan meg lehet oldani, ha csak a szexualitás része problémás. Ám akkor van nagyobb gond, ha a háttérben valamilyen komolyabb ok húzódik, mint például érzelmi eltávolodás, vagy megcsalás. „Ilyen esetben sokat kell dolgozni a párral, és jobb, ha szakember segít, mert a párok könnyedén belegabalyodhatnak a problémába. Libidó szempontjából is vannak átmeneti helyzetek, például ha egyik fél elveszíti a munkáját, vagy éppen gyászidőszakon megy keresztül. Olyankor a másik félnek türelmesnek kell lennie, és mozgósítania kell azokat az egyéb párkapcsolati erőforrásokat, amelyek a szexen túlmutatnak: intimitás, közös emlékek, a fogadalom, amelyet egymásnak tettek. Ki kell várni, hogy a rossz időszak éle tompuljon” – tanácsolja a terapeuta.
A leggyakoribb „lombtalanítók”
Nem lehet minden nő nevében egy hangon szólni, mégis vannak biztos pontok, amelyek, mint világítótornyok, megbízhatóan mutatják az irányt. Ezúttal azt, hogy merre NE induljunk. „Nem a háromnapos szőrszálak vagy a sminknélküliség a lelombozó, hanem az érzelmi zsarolás: sem párkapcsolatban, sem házasságban nem engedhető meg” – véli István. „Számomra az apró becézések is tudnak lelombozóak lenni. Ha például mindenki mucika, vagy mindenki kedvesem, vagy mindenki bébi. Ne becézgessen, mert van nevem. És mert folyton azon kattogok: vajon minden nőnek ezt mondja?” – ezeket már Ildikó sorolja.
„Nagyon antipatikus a passzivitás is, női és férfi részről egyaránt.
Amikor odakerülnek, a nő csak kifekszik, mint egy ajándék, aztán a férfi dolga, hogy használja. De férfiak esetében is vágylohasztó, ha kipockolja a fejét, hátradől, és azt mondja, parancsolj, mind a tied. Ha a szeretkezés nem párbeszéd, akkor oda a varázs” – teszi hozzá.
„Elképzelhető, hogy a férfi számára kellemes élmény, ha időnként a nő kezdeményez. Ez attól is függ, hogyan élik meg a női és férfi szerepeket, mennyire gondolkodik az egyén és a pár tradicionális szerepekben” – magyarázza a szexuálterapeuta. „Ha visszatekintünk az elmúlt évtizedekre, évszázadokra, azt látjuk, hogy a nő szokott passzív, a férfi pedig aktív lenni. Ha ebből indulunk ki, lehet lelombozó, ha a férfi nem udvarolhat, nem vadászhat, ha nem az ő kezében van az irányítás.
Az Y és Z generáció kapcsán tudományosan is bizonyított, mennyire átalakultak a női és férfi szerepek: a nők is dolgoznak, ellátják a családot, vezetik a háztartást. Ettől sokszor fáradtak, ami okozhat lelombozó helyzeteket. Ugyanakkor van, aki eltanul olyan tulajdonságokat, amelyek alapvetően a férfiakra jellemzőek: határozottság, gyors döntési képesség stb., és ha ezeket a párkapcsolatban is folyamatosan működtetik, lelombozó lehet a férfi számára. Nem könnyű ezeket a szerepeket váltogatni – mondja a szakember, ám véleménye szerint a fordítottja is igaz: az sem feltétlenül jó, ha a férfi olyankor nyomul, amikor a nőnek valamilyen okból kifolyólag nem alkalmas. Kisgyermekes anyukáknál ez tipikus jelenség – magyarázza Krisztina, véleménye szerint a férfi inkább úgy tud segíteni, ha átveszi a gyereket, így a nő picit magára tud figyelni, és helyreáll a dolgok rendje.
Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock
