„Készülünk, készülünk!”
Ildikó, Csíkszereda: Szerintem a fiús szülőknek egy kicsit könnyebb, mert ha a nagykorúsításra megvásárolnak egy elegáns öltönyt például, azt a gyermek még néhányszor fel tudja venni. 1000–1500 lejért már lehet venni egy valamirevalót, cipőt is hozzá. Egy lánynak viszont ennyibe kerül a ruha bérlése egy estére. És ez még nem is a legdrágább! Hol van még a cipő, a táska, ékszerek, a fodrász, a körmös, persze a terem, a kaja?! – nem csupán menyasszonyi ruhába öltöznek, annyit is készülnek, mint egy-egy menyasszony – mondja nevetve. Mi elintéztük a nagykorúsítást a legjobb ruhánkban, az iskolai kantinban, most lehetőleg egyforma fehér ruha kell, és vendéglő, menő zenekar.
Ha jól összeszámolom, akkor legalább 2000 lejbe kerül, de mi, mondhatni, szerencsések vagyunk, megengedhetjük magunknak. Ráadásul a mi lányunk elég spórlós, összegyűjtötte körülbelül a költségek felét. Mert neki ez fontos, egyébként nem sokat jár bulizni, sokat tanul, erre viszont nagyon készül. Együtt nézegettük a ruhákat, a cipőket és még a frizurát is az internetről. Látjuk, hogy mennyire komolyan veszi, hát mi is segítünk, ahogy tudunk.
Miből?
Melinda, Szatmárnémeti: Még most is eszembe jut, ahogy a nagykorúsításon, két sületlen sajtos karaj között, roptuk a táncot. Nem voltunk kisminkelve, a rajtunk lévő ruhák sem voltak ugyanolyanok. De ma már más szelek fújnak. Minden nagykorúsítási és ballagási bankett alkalmából kibújik belőlem a kisnyugdíjas. A lányok alapfelszereltségéhez tartozik a smink, a konty és a (minimum) egyforma színű ruha. A szülők pedig pislogva nyúlnak a pénztárcájukba, hogy megvásárolják hőn szeretett magzatuk boldogságát. A gyerekek ballagnak az oviból, negyedikből, nyolcadikból. Ezekhez természetesen új ruha, cipő, tabló, fénykép és virág dukál. De miért? És miből? – kérdem én.
Szatmárnémetiben az a divat, hogy a 18 évesek 150 fős bulival ünneplik a nagykorúvá válásukat. A családtagok és barátok pedig egy lagziméretű szülinapot ünnepelnek... és fizetnek. Pedig ezt a pénzt költhetnénk jótékonykodásra, tanulásra vagy egy új szőnyegre. Szerintem hasznosabb lenne, és legalább nem azt erősítenénk megint, hogy a külsőségek adják az élet sava-borsát.
Fotó: Shutterstock
A cikk nyomtatott változata a Nőileg magazin 2020. januári lapszámában jelent meg. Keresd az újságárusoknál.
