A regény Briony bemutatásával kezdődik, aki 13 éves, nagyon élénk fantáziával, és túl sok szabadidővel rendelkezik. Ahogy haladunk az olvasással, szépen sorra megismerjük a családját, rokonait, a személyzet néhány tagját – ugyanis
a Tallis család, amelynek legfiatalabb tagja Briony, egy hatalmas udvarházban él, nem szenvednek hiányt semmiben, hacsak érzelmileg nem.
Briony anyja ugyanis a szülés óta súlyos migrénnel küzd, így nem igazán veszi ki részét a kislány neveléséből. Ennek a felelőssége Ceciliára, Briony nővérére hárul, akit a kislány istenít, lényegében kisajátítja magának. Talán ebből is fakad a féltékenysége, az úgynevezett védelmi reakciója, amelyet a takarítónő fiával szemben tanusít, ugyanis a szeme előtt bontakozik ki Cecilia és Robbie szerelme, Briony pedig az események során szörnyű hazugságra vetemedik, ami tragédiák sorozatát indítja el.
A történet a legelején még nem annyira izgalmas, ugyanis Briony szemszögéből ismerjük meg a környezetet, de aztán hamar beszippant. A második fejezetben már Cecilia nézőpontjából látjuk a világot, és itt kezd érződni valamiféle vibrálás, a forró nyári napok és esték álomittas varázsa, a gazdag vidéki angol udvarház és a hozzá tartozó táj és emberek elröpítenek egy olyan világba, ahol még békesség honol – a II. világháborút megelőző csend és nyugalom van jelen, nincs nehézség és alig akad némi szórakozási lehetőség egy fiatal, főiskolát végzett lány számára.
