Mérgező barátságok

Mérgező kapcsolatok sorozatunkban eddig a vér szerinti kapcsolatok negatίv hatásait vizsgáltuk, a családi kötelékek mellett azonban a barátainkkal töltünk számottevő időt. Ezek a kapcsolatok is lehetnek toxikusak.

A barátságok jellemzői, hogy a felek megszeretik egymást, sok közös élmény és döntés tartja össze őket, ragaszkodnak egymáshoz, mindezek ellenére, előfordulhat, hogy egymásra- vagy egyik a másikra mérgező hatást gyakorol. Ennek a felismerése belső fájdalommal jár, s a toxikus hatás megoldására legtöbbször nem elég a kommunációs visszajelzés a másik fél részére, hogy változásokat eszközölve javίtson a kapcsolat érzelmileg vagy viselkedésben megterhelő pontjain, ezért 

túlnyomó többségében az ilyen kapcsolatok megszakadnak.

Maga a felismerés is fájdalmas, amikor egy barátsággal kapcsolatban azzal szembesülünk, hogy rossz hatással van ránk. Olyankor mindig magunkban is keressük a hibát, s furdal a tény, hogy emberismeretünk megcsalt, engedtük becsapni-, megvezetni-, kritizálni-, kihasználni magunkat. Ennek elkerüléséhez azonban szükséges tudnunk, hogy mikor nevezhető toxikusnak egy baráti kapcsolat. 

Toxikus barátságról beszélünk, ha:
  • Baráti társaságban egy hiányzó jelenlétében azt a személyt a többiek folyton kibeszélik, kritizálják vagy kinevetik a háta mögött,
  • Ha a baráti találkozások után ismétlődően energiahiány lép fel, fásultság vagy kizsigereltség, 
  • Ha a találkozások mentálisan és érzelmileg kellemetlen érzettel társulnak,
  • Ha a beszélgetésekben a hangsúly ismételten az egyik fél gyengeségeire fókuszálódik, 
  • Ha gyakoriak a kritizáló megjegyzések az egyik fél döntéseivel kapcsolatban – fontos azonban hangsúlyozni, hogy egy barátság szeretetre, elfogadásra és őszinteségre kell épüljön. 
Nem kell hazudnunk a másiknak, vagy támogatni, ha megítélésünk szerint rossz irányt választ, a közlés mikéntje, valamint a fentiek gyakorisága határozza meg, hogy mikor válik a kapcsolatban az adott megnyilvánulás a másik fél számára toxikussá.
  • Ha a másik fél megnyilvánulásaiban gyakran megingató elbizonytalanίtást-, önbizalomrombolást érzünk,
  • Ha addigi értékrendszerünket, gondolkodásmódunkat, viselkedésünket drasztikusan változásra kényszerίtik: az esetek túlnyomó többségében az érintett érzi, hogy negatív változáson megy át, esetleg jeleznek is neki kίvülállók, azonban a belső hang mindig figyelmeztet, ha egy adott szituációban túlzott volt a negatίv kommunikációs stίlus, megnyilvánulás vagy agrasszίv viselkedés, ezekre érdemes odafigyelni! 
  • Ha a kapcsolat fenntartásáért csak az egyik fél tesz: pl. mindig csak ő telefonál, kérdez, érdeklődik, meghallgat, s a másik fél ezt kihasználja, de nem viszonozza. Az ilyen egyoldalú barátság, amelynek idővel szintén káros hatásai lesznek.
  • Ha a társaságában folyton feszélyezve érzed magad, mintha te soha nem lennél elég jó hozzá, mellette, vele, stb.
  • Ha a hangulatai felülírják mindig a te megélt- s megosztani kívánt történéseidet,
  • Ha olyan dolgokra vesz rá, amelyek ellenkeznek az értékrendeddel, negatívan hatnak rád, a te belső hangodra,
  • Ha állandóan a segίtségedre szorul, mindig meg kell őt mentened,
  • Ha azt az érzést kelti benned, hogy nektek állandóan versenyeznetek kell.
Ha a felsorolt jelek akár egyike is belső szorongást, tartósan negatív érzelmi állapotokat kreál egy barátságban, érdemes a másik féllel tudatni. 

Hiszen egy barátság alappillére a megfelelő kommunikáció, ahol kell tudni beszélni saját megélt érzéseinkről, félelmeinkről, kudarcainkról, s kikérni arról a másik fél véleményét, meglátásait. Előfordulhat, hogy ő nem is vette észre, hogy az adott helyzetben való viselkedése milyen hatással van ránk. Ha ez valóban barátság, el tudja fogadni a másik, hogy a jelzett szituáció számunkra érzelmileg megterhelő, s együtt lehet rá megoldásokat keresni a jövőre nézve, hogy ne ismétlődjön meg. 

Amennyiben azonban valaki ezt nem fogadja el, vagy támadóan, sértődötten reagál több próbálkozás után is, akkor fontolóra kell venni a kapcsolat teljes megszüntetését, 

mert abban a barátságban nem kiegyenlίtettek a viszonyulások egymáshoz. 

Ha egy kapcsolat megszakίtása mellett döntünk, előtte fontos önvizsgálatot tartani, s végiggondolni, hogy a jövőre nézve milyen hatással lesz a felekre nézve. 

Amiben tévedés történt, abban soha nem késő bocsánatot kérni és megbocsátani. Az elengedés tisztelettel és méltósággal is kivitelezhető. Életünk során jönnek-mennek a barátságok, van, ami egész közeli lesz számunkra, más felszínesebb, van, ami hatással lesz, más semmit nem ad. 

Néhány dolgot érdemes betartanunk barátságainkban, hogy kevesebb sérüléssel tudjunk élni:

- őszintén, számítások nélkül szeretni,

- tisztelni magunkat és a másikat,

- megtanulni adni és fogadni (szavakat, gesztusokat, tetteket),

- felemelni a másikat, soha nem lehúzni,

- minden negatίv érzést (pl. irigység, rosszindulat, ártó szándék, pletyka, stb.) átírni pozitív érzésekké, s csak azokat adni, kίvánni egymásnak.

Igaz barátságokat kίvánok minden kedves olvasónknak!

Kiemelt kép illusztráció: Shutterstock

korábban írtuk

Ígérem és fogadom: elítélendőnek tartjuk a hazugságot, mégis mindenhol jelen van
Ígérem és fogadom: elítélendőnek tartjuk a hazugságot, mégis mindenhol jelen van

Ígérem, mert megbízható vagyok. Megfogadom, mert muszáj. Mert majd csak a jövőben kell végrehajtani. Megígérem, mert nem tudok nemet mondani. De betartom-e az adott szót? És ha nem, van-e mentség rá? Bartha Krisztina és Gyergyai Réka pszichológus-, terapeuták és Gergely Orsolya szociológus eredt az ígéreteink nyomába. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. májusi lapszámában jelent meg.)