Miért kell több női vezető?

Hatékony kommunikáció. Kapcsolatok ápolása. Empatikus viselkedés. Mások szolgálata. Kreatív problémamegoldás. Kiváló szervezőkészség. Környezetről való gondoskodás. Motivációs képesség. Konszenzusra törekvés. Tipikusan női jellemvonások, ugye? Is. De ha felcsapjuk bármelyik tetszőleges szakirodalmat, amely a 21. században elengedhetetlen vezetői képességekről szól, pont ugyanezeket a karakterisztikákat találjuk. Miért van az mégis, hogy akár a gazdasági életet, akár a politikát vagy a civil szektort nézzük, alig-alig találunk nőket vezető funkciókban vagy ügyek élén állni?

Az biztos, hogy nem demográfiai vagy edukációs okok állnak a háttérben. Romániában és Erdélyben, a világ szinte összes országához hasonlóan, több nő él, mint férfi, annak ellenére, hogy természetes körülmények között több fiúgyermek születik, viszont a kor előrehaladtával a statisztikák a nők javára változnak, mivel tovább élnek.

Az iskolázottság tekintetében – különösen a fiatal, 20-30-as generáció körében – sincs lemaradás, ma már több nő végez a felsőoktatási intézményekben, mint férfi, és nemcsak az úgynevezett nőies, gondoskodó szakokon (pedagógia, egészségügy, szociális), hanem már a korábban súlyosan férfiak által dominált IT-szektorban is egyre közeledik egymáshoz a két nem aránya. 

Hogy lehet mégis, hogy a nagyobb cégek élén szinte csak férfiakat látunk, a polgármesterek, városi, megyei vagy pártvezetők is gyakorlatilag mind férfiak? A civil szférában kicsit jobb a helyzet, bár ott is jellemző minta, hogy az alapítványok, egyesületek reprezentatív funkciójában, arcaként megjelenő elnökök általában férfiak, míg a munka dandárját elvégző ügyvezetők a nők. Természetesen kivételek minden esetben vannak, de a vezetői témánál bizony jócskán igaz még az a közhely, mely szerint a kivételek inkább erősítik a szabályt. Erdélyben a „megmondó emberek”, a gazdasági és társadalmi irányvonalakat kijelölők túlnyomó többsége férfi.

Ki a vezető?

Hiba lenne azonban egy vezetőt a titulussal, a szenioritással vagy akármilyen pozícióval azonosítani, ezek sokkal inkább a menedzseri státusz meghatározására jók. A vezető sokkal inkább az a személy, aki egy víziót kivetítve és jól kommunikálva képes embereket motiválni és inspirálni a közös cél elérése érdekében, és csapatot építve ösztönzi, hogy közben kihozzák magukból a bennük rejlő maximális teljesítményt is.

És hogy ehhez mi kell? Pont azok a képességek, amelyek nagyon sok nőben alapból megvannak: kezdeményezőkészség, előrelátás, figyelem, gondoskodás, különböző tevékenységek összehangolása, hatékony kommunikációs és kapcsolatteremtő képesség, versengés helyett a minden fél számára kielégítő, közös megoldásra törekvés, szervezési képességek. Nem ugyanezt gyakorolja a nők jelentős hányada nap mint nap, miközben a  legnagyobb „vállalkozását”, a családja életét rendezi? Dehogynem!

Akik nemcsak mondják, élik is

És lám, kilépve az otthon falai közül mégis alig találkozunk női vezetőkkel. Pont ezért kerestünk három olyan erdélyi nőt, aki saját példájával élő bizonyítéka annak, hogy egyik területen sem elképzelhetetlen nőként vezetői sikereket elérni. Ágnes, Andrea és Kinga – bár nem ez volt a kiválasztási szempont – abban is mintául szolgálnak, hogy nem lehetetlen a karrier és a család összeegyeztetése, hiszen mindhárman büszke édesanyák is, ráadásul mindegyiküknél három gyermek van.

A gazdasági szektort a kolozsvári Gündisch Ágnes képviseli, aki a Nobila Casa ügyvezető igazgatójaként Románia-szerte 16 lakberendezési boltot, webshopot és 150 ember munkáját irányítja: „Az empátia, az emberek figyelmes kezelése egyre fontosabb az üzleti életben is. Nemcsak a vevők igénylik a gondos kiszolgálást, de a munkatársak és az üzleti partnerek esetében is mind lényegesebbé válik a személyes bánásmód, ebben pedig a nők jobbak. Ezért nálunk a különböző vezetői szinteken rajtam kívül is sok nő található.”

Hirdetés

A női politikusi szekciót a marosvásárhelyi Csép Andrea, Maros megyei parlamenti képviselő reprezentálja, aki nemcsak Bukarestben küzd hétről hétre a szociális és családügyekért, de az RMDSZ Nőszervezetében is ugyanezekért a területekért felelős. Az ő tapasztalatai is azt mutatják, hogy „a női vezetők gondoskodóbbak és olyan szempontokat tudnak behozni egy szervezet vezetésébe, amit a férfiak nem.

A nagyobb érzékenység sokszor előny, hiszen a fejlettebb empatikus és intuitív képességeikkel könnyebben tudnak konfliktusokat elsimítani, így gyakran racionálisabb megoldások születnek, mint amilyeneket a férfias, versengő szituációk eredményeznek. Ráadásul többet is dolgoznak, és terhelhetőbbek, a vállalt munkákat pedig sokkal nagyobb odafigyeléssel és aprólékosabban végzik el, mint a férfiak.”

A civil szféra női vezetőjét a sepsiszentgyörgyi Bereczki Kinga, a Háromszéki Közösségi Alapítvány ügyvezetője testesíti meg, aki ráadásul nemcsak az alapítvány alkalmazottait és önkénteseit irányítja, hanem évtizedek óta egy családi vállalkozás vezetésében is részt vesz. Szerinte „a nő legfontosabb szerepe az anyaság, viszont az ebben szerzett tapasztalatok, készségek, mint például a család összetartása, a tervezés, a szervezés, a felelősségvállalás, a különböző igények összehangolásának képessége vezetőként is kiválóan kamatoztatható. Fontos, hogy amint a családban, úgy a szervezetekben is meglegyen a női-férfi egyensúly, mert csak így tud megfelelően és harmonikusan működni a társadalom.”

Kell több női vezető?

Interjúalanyaink és a saját tapasztalataink is azt mutatják, hogy szükség van több női vezetőre. Mi van most, és mit lehet tenni, hogy javuljon a helyzet?

Miféle külső és belső akadályok torlaszolják el a nők útját a karriercsúcs elérésében?

Melyek azok a fejlesztendő területek, amelyekre fókuszálni kell ahhoz, hogy egy nőből jó és topvezető váljon?

A mögöttes gazdasági, társadalmi okok és viszonyok feltárása, valamint a vezetői téma mélysége miatt lehetetlen egy cikkben körüljárni ezeket a kérdéseket. Ezért ezzel a bevezetővel egy tízrészes sorozatot indítunk, amelyben hónapról hónapra különböző témákat járunk majd körbe (például: vezetői inspirációk, sikerdefiníciók, érdekérvényesítés, érzelmi intelligencia), amelyek kifejezetten a női vezetőkről, vezetésről szólnak majd, és amelyekhez Ágnes, Andrea és Kinga is mindig hozzáteszi majd a saját tapasztalatait, véleményét is. 

És hogy valójában mit szeretnénk ezzel a cikksorozattal elérni?

- Hogy ismerd fel: már csak azzal, hogy nőnek születél, eleve rendelkezel egy csomó vezetői képességgel, amelyet a családi, anyai feladataid csak tovább csiszolnak és erősítenek. 

- Hogy megértsd, nőként sem elérhetetlen és lehetetlen ugyanazt a profizmust, amit a családi élet menedzselése jelent, a munkában is kamatoztatni, és a hiányzó készségeket felszedve ugyanolyan karriert be tudsz futni, mint egy férfi.  

- Hogy vezetői ambícióidat ne elnyomd, hanem ki tudd bontakoztatni, persze csak akkor, ha ez a vágyad. 

- Hogy ne mondj le se a családról, se a gyerekekről, se a munkával kapcsolatos vízióidról, hogy ne a „vagy-vagy”, hanem az „is-is” és az „és-és” legyen a sikeres képlet. 

Kiemelt kép: Shutterstock

A cikk nyomtatott változata a Nőileg magazin 2019. januári lapszámában jelent meg.