Ők is hősök

Mindannyiunknak van egy-két hatvan éven felüli családtagja, idős szomszédja, krónikus beteg rokona vagy ismerőse, és mivel ők a leginkább veszélyeztetettek, aggódunk értünk. Az öregotthonokat működtetőknek azonban hozzánk képest sokszoros az aggodalma: nem egy-két idős embert, de több tízet kell megóvniuk a koronavírustól. A szombatfalvi református öregotthon dolgozói példát mutatnak ebben: meghatározatlan időre teljesen bezárkóztak az épületbe. Az óvintézkedések és az izoláltság maximális: se be, se ki nem léphet az otthon területéről senki. De tényleg senki.

Rácsos kapun keresztül, több mint 2 méteres távolságból válaszolgat kérdéseinkre Hegyi Ágnes, az öregotthon közkapcsolati felelőse. Ő maga is meghatározatlan időre beköltözött az épületbe. És nem egyedül hozza ezt az áldozatot, 

alkalmazottaik és ápolóik közül nyolcan vállalták önkéntesen, hogy amíg a járvány lecseng, ők sem hagyják el az épületet. Ez idő alatt még haza, a családjaikhoz sem mennek. 

Aki a kiskorú gyerekétől nem tud távol maradni erre a hosszúnak ígérkező időszakra – gyermekével együtt költözött be a szolgálati szobájába – mondja Ágnes.  

Jelenleg 32 idős emberről gondoskodnak a 2006 óta működő öregotthonban, 68 éves a legfiatalabb gondozott, 98 a legidősebb. Mintegy 14-en kilencven év felettiek – sorolja már az öregotthon vezetője, Hegyi Anna Klára – aki az intézmény kapuin kívülről felügyeli a jelenlegi helyzetet. 

Mindenkinek van valami betegsége, ha egyéb nem, magas a vérnyomása, de sokukra jellemző az időskori demencia, van, akinek agyi infarktusa volt, több a reumás, daganatos beteg, de mindenféle krónikus betegség is jelen van, ami az idős korral járhat. Jellemzően úgy kerültek hozzánk, hogy már nem tudtak gondoskodni magukról, vagy a család nem tudta megoldani a gondozásukat, állandó felügyeletet igényelnek, a gyerekeik külföldön élnek, egyedül maradtak. Olyan gondozottunk is van, akihez a látogatási tilalom előtt minden nap belépett valakije, olyan is, akit rendszeresen látogatott a lánya, fia, veje, vagy bár a barátok, szomszédok. Van, akit hetente, havonta látogattak, vagy amikor hazajöttek a hozzátartozók külföldről.

Március 11. óta azonban – érthető módon – teljes látogatási tilalom lépett életbe”– magyarázza a tiszteletes asszony. 

Igyekszünk, hogy ne befolyásolja a jelenlegi helyzet a gondozottjaink napi rutinját, annyi azonban változott, hogy előre láthatatlan ideig nem tudnak személyesen találkozni a szeretteikkel. Ez főleg azokat érinti érzékenyen, kiknek gyakori látogatóik voltak. A gyerekekkel, diákokkal szokásos közös programjainkat értelemszerűen ebben az időszakban nem tartjuk meg, és a keddenkénti bibliaórák is elmaradnak. Bár teljesen izolált közösségről beszélünk, most a csoportos játékokat, közös kávézásokat és születésnapi ünnepségeket is szüneteltetnünk kell” – mondja a karantén mindennapjairól a közkapcsolati felelős. 

„Alaposan felkészültünk az előttünk álló időszakra, maszkokat varrattunk, feltöltöttük az élelmiszer- és gyógyszerkészleteinket – a friss élelmet is leteszik az udvaron a beszállítóink, ők sem léphetnek be az épületbe. 
Hirdetés

Próbálunk minden tőlünk telhetőt megtenni a járvány elkerüléséért, ugyanígy az ápolóink is, amiért kimondhatatlan hálásak vagyunk nekik. Mert felelősséggel tartozunk a ránk bízott idősekért” – hangsúlyozza Hegyi Anna Klára. 

„Ezek az idősek már nagyon sok mindent átéltek életük során. De a maximális óvintézkedések mellett imádkozunk is, hogy ezt az időszakot is nagyobb bajok nélkül átvészeljük” – teszik hozzá a református öregotthon működtetői.

Jó egészséget és kitartást kívánva köszönünk el, szívünkben őszinte reménnyel, de örömteli érzésekkel is: mekkora áldozatra képesek a köztünk élő ápolók: gondozottjaik védelméért saját kényelmükről, de még családjaik közelségéről is lemondtak előre nem látható, hosszú időre. 

Tisztelet és hála érte!

Kiemelt kép: Hegyi Ágnes