ARCHÍV Öko-gardrób: Zöldebb vagy, ha turkálsz

Turkálni szinte mindenki szeret, kár tagadni. Vannak azonban olyanok, akik nemcsak a kincsvadászat izgalma miatt, hanem ha már vásárolnak, akkor a használt ruhák turizásával környezetüket is óvják. Ezt a két szempontot dolgozta össze Szabó Andrea is, amikor kitalálta, hogy használtruha boltot nyit. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. augusztusi számában jelent meg.)

Megállítani a jelenleg is óriási kapacitással működő ruhagyártás folyamatát: ez volt az egyik célja Andreának azzal, hogy megnyitotta online ruhaboltját. Testvérével Németországban nőttek fel, ám szülei marosvásárhelyiek, így sokat jártak ide. Andrea imád turkálni, szülei szinte sosem vettek neki új ruhát, amiért gyermekként orrolt rájuk, tinédzserként viszont feltűnt neki, hogy Vásárhelyen mennyi turkáló van, és azokban mennyi vagány cucc. Olyanok, amiket Németországban csak a nagyon drága vintage store-okban (régi, használt, de egyedi, minőségi ruhadarabokat áruló üzletek, szerk. megj.) találnál. Rákaptak a turkálás ízére, és rendszeresen felcuccoltak az itteni kínálatból. Andrea később felfigyelt arra is, hogy mennyit pazarlunk, mennyi ruhát dobunk el világszerte, és ezzel mennyire szennyezzük a környezetet. Ennek okán jutott el odáig, hogy nyit egy saját turit.

Nem a márka, a minőség a fontos

Most épp újra a ’70–80–90-es évek divatja a menő, magyarázza Andrea, és bár lehet, hogy egy ruhadarab 30–40 éves, de ha jó állapotban van, használni lehet akár még 30 évig is.

A minőséget észre lehet venni, mondja. Ő tudja, hogy abban az időszakban nem gyártottak csípőnadrágokat, és jellemző volt a pamut, lenvászon, kenderszál, selyem anyagok használata. Akkoriban jött be a műselyem, vagyis a viszkóz anyag is, amiből nagyon sok ruhát varrtak. S bár a poliészter is a ’70-es években került be a textilgyártásba, még nem nagyon használták, mert nagyon drága, exkluzív anyagnak számított.

Segítő szándék

A recylce, azaz a ruhák újrafelhasználása mellett az upcylce is egy cél, ami azt jelenti, hogy azokat a darabokat sem dobják ki, amelyek kiszakadtak. Mert készülhetnek például a pamutblúzokból konyhatörlők, felmosó rongyok, arclemosók stb. Varrni viszont Andrea nem tud, ezért nemsokára szeretne alkalmazni roma lányokat a csapatába, akik máshol talán nem is kapnának munkát. Nemsokára egy olyan lány is dolgozni fog neki, aki hulladék bőrből készít majd táskákat, pénztárcákat stb.

Hirdetés

A csomagoláson is spórol, cipősüzletekből szerzi be a dobozokat, melyeket egyébként eldobnának. Egy jövőbeli cél pedig minden eladott ruha után fát ültetni. Ez azonban várat magára, mert meg kell hozzá találni a megfelelő partnert, ami nem egyszerű.

Andrea tippjei turkáláshoz

  • Ne a legmenőbb turkálókba járjunk, inkább keressük meg a legeldugottabb helyeket, mert ott találhatunk igazi kincsekre.
  • Keressük a 70–80–90-es években gyártott holmikat.
  • Ha nem tudunk eligazodni az anyagok világában, akkor a címkét érdemes megvizsgálni, mert ott fel van tüntetve, hogy milyen anyagból készült.
  • Még az is dicséretes, ha műszálas ruhát turkálunk, és nem újat veszünk, mert azoknál az első mosásnál jön ki a legtöbb környezetszennyező anyag, amit így máris elkerültünk.

Ha turkálókban vásárolunk, amellett, hogy védjük környezetünket, máris hatással vagyunk a ruhaiparra, hisz minél kevesebb új ruhát veszünk meg, annál kisebb lesz a kereslet, így kevesebbet fognak gyártani. A cél pedig megpróbálni megállítani a jelenleg gőzerővel működő ruhagyártás folyamatát.

Tudtad?
- Míg 1975-ben egy főre 5,9 kg ruha készült, ma ezt 13 kg-ra becsülik.
- Ma már nem tizenévekig, gyakran csak egy szezon erejéig hordjuk a ruhákat.
- A turkálós ruhák 15 százalékát újrahasznosítási céllal felvásárolják, de csak 1 százalékból lesz ismét ruha. 
- Mintegy 3 és fél milliárd eurónyi eladatlan ruhát égetnek el világszerte. 
- A ruhaipar nagymértékben szennyezi az ivóvizeket, az óceánok vizét, és felel az éghajlatváltozást előidéző üvegházhatású gázok 8-10 százalékáért.

Fotó: Rab Zoltán, nona.clothing

Székelyföldi turkálás – Felívelő trend nem csak anyagi megfontolásból