A beszámoló első része a legszebb szavakra, mondatokra koncentrált (korábban megírtuk itt), a második része a világjárvány okozta pozitívumokat összegzi: a sok kellemetlenség mellett mi jót hozott hétköznapjainkba a szokatlan helyzet?
Így, több mint három hónap után hajlamosak vagyunk a kellemetlenségeket látni, viszont nagyon sokan érzékelik a pozitívumokat is.
Közel 1800 személy meg is osztotta véleményét, ezek alapján nézzük meg, mi az a tíz dolog, amit leggyakrabban említenek, mint a világjárvány jótékony mellékhatását.
1. „Adj erőt és adj időt!”
A leggyakoribb szókapcsolat (ami 1338-szor fordult elő!) az a „több idő”, azaz a hozzászólók háromnegyede megemlíti azt, hogy a kényszerű otthonülés miatt valamire több ideje jutott. Ha egyebet nem is, úgy tűnik, időt hozott ez a periódus. Az, hogy mire használták, már változó. Gyakori az, hogy a családra, a gyermekekre, a társra, a régóta halogatott dolgokra, a fontos, de nem sürgős teendőkre, vagy a kedvelt hobby-tevékenységre.
2. Soha többé koránkelés!
A hozzászólásokban nagyon gyakran előfordul, hogy amiatt, hogy bezártak az óvodák-iskolák, a koránkelős, rohanós, kapkodós reggelek már a múlté, késéstől való rettegés nélkül kezdődik a nap. És végre „együtt reggelizik a család!”.
3. Meszelés
Ismerőseim körében is tapasztaltam a március-áprilisra előhozott meszelést, ami általában a július-augusztusok velejárója. A hozzászólók egy része is ezt tekinti jótékony hatásnak, mert miután a férfierő is otthon volt, így többeknél a kerítésépítés vagy a lakás és udvarfelújítás is napirendre kerülhetett. És lehetett „takarítani, kívül-belül”, a „ház minden szegletét”.
Nem tétlenkedett itt senki, úgy tűnik.
4. „Berobbantam a kertbe!”
Nem kevesen vannak azok sem, akik a pozitív hatások közt elsőként említik azt, hogy „végre foglalkozhatom a virágaimmal”, a nemcsak teraszon kertészkedőknek lett veteményesük, megvalósult a magaságyás, végre a „kert is szeretve van”.
5. „Még palacsintát sütni is van idő!”
Talán a bezárkózás legismertebb és legközkedveltebb tevékenysége volt: a konyhatündérkedés, a kovásznevelés és kenyérsütés. Eszerint a hozzászólók közel egytizede is a konyhában eltöltött (kreatív) időt említette, mint a pandémia hozadékát. Olvashatunk arról, hogy van, aki megtanult „jókat sütni-főzni”, lett idő „új recepteket kipróbálni”, vagy gyerekekkel együtt készíteni el a finomabbnál finomabb fogásokat.
6. „EGYÜTTlét, végre!”
A hozzászólások közel felében megjelenik az együtt szó, legyakrabban az „együtt vagyunk”, „végre együtt a család”, „együtt ebédelünk minden nap”, és ehhez hasonló kijelentésekben.
És van, aki kifejezetten annak örül leginkább, hogy az apák is otthon lehettek, felkerültek a hétköznapi családi fotókra is, és már nem dolgoznak „reggeltől estig és estétől reggelig”,
vagy ha kell is munkába járniuk, többet játszik a gyerekekkel.
7. Nu te supăra, frate!
Minden huszadik hozzászóló a karantén pozitívumaként a családdal, gyerekekkel való társasjátékozást emelte ki, van, aki az unokáival „römizett, kártyázott”. A kommentek nyomán kiderül, hogy sok családnál előkerültek a polcról jobbnál jobb játékok, megtanítottak a kicsiknek régi kártyajátékot, ez pedig sok mókát és kacagást lopott be a külvilágtól elzárt hétköznapokba.
8. „Mindig pörögtem, most az élet lelassított”
Minden tizedik hozzászóló arról számol be, hogy a járványnak köszönhetően nagyobb nyugalom költözött az életébe, lelassult az idő, megszűnt a rohanás, lecsendesedtek a mindennapok, „lelassult az életvitel”, nyugodtabb tempóra váltott minden.
9. Énidő
Mivel a hozzászólok 99 százaléka nő, a legtöbben pedig édesanyák is, nem elhanyagolható pozitívum, amiről jó néhányan említést tettek: végre kikapcsolódásra is jutott valamicske idő. „Előkerülnek a könyvespolcról a jobbnál jobb könyvek”, vagy „van időm olvasni, tanulni, kreatívnak lenni, sorozatokat nézni és lazulni”. „Most talán lesz időm befejezni a gobelinemet”, de
az sem utolsó, ha valakinek volt ideje kipihenni a „felgyűlt fáradságot”.
10. „Megtanultuk értékelni azt, amink van”
Többek számoltak be arról, a karantén egyfajta befelefordulást hozott, ez az időszak a valódi értékek felé irányították. A családi és baráti viszonyokat is úgymond rendezte: a jó viszonyok elmélyültek és megerősödtek, kollégával, baráttal, családtaggal, mert „a feladatok helyett egymásra koncentrálunk”.
Kiemelt kép: Shutterstock
