Hány nő kap Nobel-díjat? És miért van ennyivel kevesebb női díjazott?
1901-ben osztották ki először az Alfred Nobel által alapított elismerést, azóta 954 személy kapott Nobel-díjat. Ebből mindössze 65 nő. Eleinte öt kategória létezett, ma már hat: fizika, kémia, orvosi és élettani, irodalom, béke és közgazdaságtan. A csaknem ezer díjazott többsége férfi, és legtöbben az Amerikai Egyesült Államok állampolgárai. Közülük nagyon sokan - akárcsak az első magyar női Nobel-díjasunk, Karikó Katalin is - ebben az országban élt és tevékenykedett a díj odaítélésekor, annak ellenére, hogy egy másik országból származik.
A hatalmas különbség a női és férfi díjazottak arányát tekintve ijesztő, ám mégsem bizonyítható, hogy szándékos diszkrimináció eredménye lenne. Sőt, inkább arról lehet olvasni, hogy már 120 évvel ezelőtt inkább hajlottak a pozitív diszkriminációra: 1903-ban a díjbizottság módosított a szabályokon, annak érdekében, hogy Marie Curie részesülhessen társszerzőként a fizikai Nobel-díjban. Ez azonban csekély vigasz lehet a kiemelkedően képzett női tudósoknak, akiket soha nem ismertek el.
A Nobel Alapítvány adatai szerint például
Lise Meitnert, az atommaghasadás egyik társfelfedezőjét 1937 és 1965 között 29 alkalommal jelölték fizikai díjra,
1924 és 1948 között pedig további 19 alkalommal a kémiai díjra. Soha nem nyert. Vera Rubin csillagász, a sötét anyag létezését feltáró, úttörő munkája széles körű elismerést kapott, ám 2016-ban meghalt anélkül, hogy bekerült volna a Nobel-díjazottak közé. Jocelyn Bell Burnell nemrégiben elnyerte az Áttörés-díjat a pulzárok 1967-es felfedezéséért, amelyet az 1974-es fizikai Nobel-díj is elismer. Bell Burnell azonban nem részesült a Nobel-díjban, a témavezetője és társszerzője, Antony Hewish, valamint Hewish munkatársa, Sir Martin Ryle kapták a díjat. A női tudósok tudományos eredményeinek elismerésére irányuló munka azonban sokkal korábban kezdődik, mint a Nobel-díj szakaszában. A nemek közötti egyenlőtlenség éles valósága látható a megbízatással és az előléptetéssel kapcsolatos döntések során, áthatja a legtöbb üdvözítő kitüntetést/elismerést a tudományos pálya későbbi szakaszaiban is.
A huszonegyedik század a női tudósok évszázada lenne?
A tudományterületeken továbbra is fennálló nemek közötti szakadék az egyik legtöbbet vitatott kérdés a tudományos élet minden szintjén. A fizika, kémia, valamint orvostudomány területén dolgozó nőknek járó Nobel-díj ezt a különbséget tükrözi: míg a férfiak évente, nő mindössze ötévente egyszer kapta meg a rangos elismerést. Valójában csak az elmúlt két évtizedben emelkedett a női díjazottak száma: a huszadik században,
száz év alatt 30 nő kapott Nobel-díjat (1903-2000 között), az utóbbi húsz év alatt pedig megduplázódott a számuk.
Ez minden bizonnyal annak is az eredménye, hogy egyre több erőfeszítés történik a nemek közötti szakadék áthidalására az egyes tudományterületeken, ami szükséges is, hiszen a nők által tett felfedezéseket túl sokáig alulértékelte a tudományos élet, vagy tudományos munkáikat egyszerűen nem ismerte el. Hosszú utat kell még megtennünk a nemek közötti egyenlőség eléréséhez a fizikában, és hosszú az út a valódi szemléletváltás és az identitáserősítés eléréséhez is.
Ha alaposabban szemügyre vesszük a Nobel-díjazottak közt szereplő nőket, akkor néhány érdekességet mindenképp láthatunk. Például, hogy
a díjazott nők átlagosan idősebbek a férfiaknál.
Míg a férfiak esetében az átlagéletkor 55 év, addig a nőknél 58. És ezt az átlagot is a Nobel-békedíjasok javítják, mert van 17 éves fiatal lány is, aki rendelkezik már a díjjal, és van 88 éves is. Sőt, hat olyan nő is van, aki betöltötte már a 80. életévét a díjazás előtt.
A nőké az irodalom. És a világbéke.
222 személy kapott eddig fizikai Nobel-díjat, köztük 5 nő. 191 személyt ismertek el kémiai Nobel-díjjal, közülük 8 nőt, 225 személyt orvostudományok területén, köztük 13 nőt. Ez már 6 százalékot jelent. A 93 személy közül azonban, akiket a közgazdaságtan területén díjaztak, mindössze három nő.
Ha azonban az irodalmat nézzük, ott már sokkal jobb a helyzet: 119 személyből 17 nő. A békedíjjal rendelkezőknek pedig 13 százaléka nő.
A Nobel-díjat gyakran két vagy három ember kapja egyszerre, hiszen sok évnyi kollaboratív tudományos vizsgálatok eredményei ezek a kiváló felfedezések. A jelenlegi szabály szerint azonban legfeljebb hárman osztozhatnak a díjon, ez esetben egy személy a pénzdíj felét, a másik kettő pedig annak egynegyedét kapja. Nem meglepő, hogy itt is találunk jelentős eltérést a férfi és a női díjazottak közt. A nemi egyenlőtlenség megmutatkozik azon nők számában is, akik egyénileg kapják meg a díjat, összehasonlítva azokkal, akik a díjat a férfiakkal osztják meg. A fizika, kémia, valamint az orvostudományi kategóriákban osztott díjakat tekintve,
ötven egyénileg díjazott férfi kutatóra egyetlen nő jut.
Ezek alapján túlzás, ha azt gondoljuk, hogy kettős mércét alkalmaz a tudós társadalom a női tudósok kutatásainak és érdemeinek megítélésében? Nemcsak a tudományos élet, de mindannyiunk célja kell legyen, hogy ezeknek az eredményeknek véletlenül se legyen kiváltó oka az elfogultság, a női tudás alulértékelése. Továbbra is fel kell tennünk a kérdést, hogy miért van kevesebb női díjazott, és miért osztozik a legtöbb nő a díjban férfiakkal?
A nemek közötti egyenlőtlenség nem az egyetlen probléma, amely a Nobel-díjasok sokszínűségét befolyásolja. A földrajzi megoszlás egy igen erős Észak-Nyugati elfogultságot mutat: a női díjazottak nyolcvan százaléka Amerikában és Európában, főként Észak-Amerikában és Észak-Nyugat-Európában éltek és dolgoztak a díj odaítélésekor, fele-fele megoszlásban.
Ez azt is eredményezheti, hogy egyes tudósok tudatosan olyan országokban telepednek le, ahol nagyobb finanszírozást remélhetnek tudományos törekvéseik számára. Ez pedig ezen egyenlőtlenségek újratermelődéséhez vezet.
A női Nobel-díjasok egyharmada az Amerikai Egyesült Államokban tevékenykedik.
Az Egyesült Királyság és Franciaország egyenként 5-5 Nobel-díjjal kitüntetett női kutatóval büszkélkedhet, Svédország négy, Németország három, Ausztria, Kanada, Lengyelország, Libéria, Norvégia és Olaszország két-két nővel. Ez azt jelenti, hogy a Nobel-díjas nők nyolcvan százaléka az északi féltekén és a nyugati, fejlett országokban élnek, itt végzik tudományos munkájukat. Ugyanakkor mindeddig csak két Ázsiában élő nőnek sikerült felrajzolnia magát a tudományos Nobel-díj térképre. És alapvetően a déli féltekén élő nőknek szinte csak a béke Nobel-díj lehetőség nyitott. Esetleg az irodalmi Nobel-díj, amelyre szintén akad két példa. 122 év alatt...
Ott vagyunk már?
A média részvétele elengedhetetlen abban, hogy felhívja a figyelmet a Nobel-díjak nemi elfogultságára, elősegítette és szorgalmazta a nemi egyenlőtlenségekre való odafigyelést és felgyorsította ezt az igen vágyott kulturális változást. Mit lehet még tenni, hogy még inkább eltűnjenek ezek a nemi különbségek? Hasznos lenne például, ha több női jelölt kerülne a potenciális díjazottak listájára, a Nobel-díjak minden területén. Mert a Nobel-díjasok példaképekké válnak a kutatói társadalomban (és nemcsak!), és elengedhetetlen, hogy nők és különböző etnikumú példaképek is legyenek. Az is segít, ha az oktatási rendszer ösztönözni a lányokat a természettudományos pályákra, és egyenlő esélyeket biztosítanak számukra egyetemi pályafutásuk során. Ugyanakkor
az ügynek az sem ártana, ha több nő csatlakozna a Nobel-bizottságokhoz, az adott országok tudományos akadémiai testületeihez,
és más magas rangú szervezetekhez világszerte. Ez nemcsak kiegyenlítené a nemek közötti egyenlőség általános társadalmi igényeit, hanem többszempontú nézőpontot hozna a döntéshozó csoportok számára. Ugyanakkor ezekbe a bizottságokba érdemes lenne egy-egy olyan személyt kijelölni, aki egyfajta nemi egyenlőségi ombudsmanként tevékenykedne, és arra irányulna a tevékenysége, hogy a női jelöltek példamutató eredményeit megfelelően megvitassák, történelmi elfogultság nélkül és/vagy szembeállítsák őket az arra érdemes férfiak eredményeivel. Ennek a független személynek az lehetne a feladata, hogy kérdéseket, észrevételeket fogalmazzon meg bármilyen (nemi, faji, földrajzi vagy bármilyen más formájú) elfogultság észlelésekor, illetve dokumentálja ezt a nagyobb átláthatóság érdekében.
Extra „legek”
A Nobel-díj története során volt néhány érdekesség, azonban Marie Curie eddig az egyetlen olyan nő, aki kétszer is kapott Nobel-díjat: először megosztott díjat fizikából, majd egyedül, kémiából. Az ő családja egyébként sok szempontból különleges, ugyanis azon családok egyikét képviseli, akik több Nobel-díjast is számon tarthatnak. Hat olyan nő van, aki ő maga is és a férje is kapott Nobel-díjat. Ebből öten ugyanazon a tudományterületen dolgoztak. Marie Curie férjével, Pierre Curie-vel, 1903-ban kapott fizikai Nobel-díjat. Lányuk, Irene Joliot Curie és vejük, Frederic Joliot 33 év múlva megismételték a bravúrt: elnyerték a kémiai Nobel-díjat. Orvosi és élettani kategóriában két sikeres házaspár is magáénak mondhatja ezt a kiválósági címet: 1947-ben Gerty Theresa és Carl Ferdinand Cori cseh házaspár, majd 2014-ben a Moser házaspár: May-Britt and Edvard I. Moser. 2019-ben közgazdasági Nobel-díjat érdemelt az Esther Duflo és Abhijit Banerjee házaspár. Végül pedig a svéd Myrdal házaspár: a férj, Gunnar, 1974-ben közgazdasági-, a felesége pedig 8 évvel később Nobel békedíjat kapott.
Az utolérhetetlen Curie nők
Vitathatatlan, hogy Marie Curie és Irene Joliet Curie a legkülönlegesebb nők, ha a Nobel-díjakat nézzük. Egyrészt az egyetlen anya-lányos páros, akiket kiváló kutatókként ismert meg a világ. Míg hét olyan apa-fia páros van a Nobel történelemben, akik szintén büszkélkedhetnek ezzel, csak egyetlen anya-lánya páros. Irene története azonban itt még nem ért véget:
ő az egyetlen, akinek szülei mindketten Nobel-díjasok voltak, ugyanakkor ő maga és a férje is.
Minden idők legfiatalabb Nobel-díjasa a 2014-ben béke-díjjal kitüntetett Malala Yousafzai: a pakisztáni lány mindössze 17 éves volt a díjazáskor. A nőknél a 88 éves Doris Lessing kapta meg legelőrehaladottabb korban a neves elismerést: 2007-ben, irodalmi Nobel-díjat. Ő egyébként a nyolcadik legidősebb a Nobel-díjasok listáján, előtte mindenki férfi. Ezt a listát a német származású John B. Goodenough vezeti, aki 97 esztendős korában lett kémiai Nobel-díjas. Ő idén hunyt el, 101 évesen.
Nemzetközi szinten a nők részvétele folyamatosan emelkedő tendenciát mutat a tudományos életben, a nemi alapú szegregáció viszont továbbra sem tűnik el. Ha csak a romániai helyzetet nézzük, feketén-fehéren, akkor azt mondhatjuk, teljesen rendben van: 40–48 százalék a tudományos életben a nők aránya. Viszont a női kutatói populációból sokkal kevesebben tudnak nemzetközi presztízsre szert tenni, mint a férfiak.
Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.
Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.
Cookie-k (Sütik)
Cookie-k (Sütik)
A sütik feladata: információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyeket felhasznál(hat)nak, minőségi felhasználói élményt biztosítanak.
A testre szabott kiszolgálás érdekében a felhasználó számítógépén kis adatcsomagot, ún. sütit (cookie) helyez el, és a későbbi látogatás során ezt olvassa vissza. Ha a böngésző visszaküld egy korábban elmentett sütit, a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.
Ezen sütik célja, hogy a látogatók maradéktalanul és zökkenőmentesen böngészhessék a Nőileg weboldalát (noileg.ro), használhassák annak funkcióit és az ott elérhető szolgáltatásokat. Az ilyen típusú sütik érvényességi ideje a munkamenet (böngészés) befejezéséig tart, a böngésző bezárásával a sütik e fajtája automatikusan törlődik a számítógépről, illetve a böngészésre használt más eszközről.
Harmadik fél által elhelyezett cookie-k (analitika)
A Nőileg a weboldalán alkalmazza a Google Analytics, Google Tag Manager, Google AdManager, Google AdSense, Facebook Pixel mint harmadik fél sütijeit is. A Google Analytics statisztikai célú szolgáltatás használatával a Kiadó információkat gyűjt azzal kapcsolatban, hogy a látogatók hogyan használják a weboldalt. Az adatot a honlap fejlesztésének és a felhasználói élmény javításának céljával használja fel. Ezek a sütik szintén lejáratukig a látogató számítógépén vagy böngészésre használt más eszközén, annak böngészőjében maradnak, illetve amíg a látogató nem törli őket.
Webanalitikai és hirdetéskiszolgáló külső szolgáltatók
A Kiadó webanalitikai és hirdetéskiszolgáló külső szolgáltatókkal működik együtt. E külső szolgáltatók hozzáférhetnek a felhasználó IP-címéhez, ezenfelül pedig sok esetben cookie-k vagy egyéb kattintásmérők használatával biztosítják a szolgáltatások személyre szabását vagy elemzését, statisztikák készítését. A külső szolgáltatók által elhelyezett cookie-k bármikor törölhetők a felhasználó készülékéről. A külső szolgáltatók a részükre továbbított személyes adatokat saját adatvédelmi tájékoztatóik szerint kezelik.
A webanalitikai, hirdetéskiszolgáló, hírlevélküldő szolgáltatók: Google LLC., Facebook Inc., The Rocket Science Group, LLC.
Alapműködést biztosító sütik:
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyeztetni, mint például a Médiatér App letöltésére buzdító smartbanner. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak
Preferenciális sütik listája: smartbanner
NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg
ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, X-en (Twitteren), vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak
