A család hatalmas komondora fogad minket a kapuban, míg a házigazda kalauzol a ház felé tekergőző, nyírfákkal szegélyezett ösvényen. Pál Ferenczi Gyöngyi és Pál Csaba „Pinky” sepsiszentkirályi háza egy kis dombon fekszik, az udvarban lombház, fészer, kemence, hátul pedig a szabadság: a rét és az erdő.
Gyöngyi és Pinky 2005-ben kötötték össze az életüket, és mivel Pinky akkor még a légióban szolgált, Franciaországban mondták ki a boldogító igent. Gyöngyi akkor még egy kis garzonban lakott, férje oda járt haza – amikor tudott, két-három havonta. Az első gyerek születése előtt Gyöngyi tulajdonképpen egyedül, illetve baráti segítséggel költözött át egy nagyobb lakásba, mert férje Csádban volt misszióban.

A családi ház építését 2010-ben kezdték el, Wegroszta László tervei alapján. Kezdetben egy polgáriasabb, oszlopos épület körvonalazódott, de a család ragaszkodott a parasztházhoz, ugyanakkor törekedtek arra is, hogy az otthonuk ne legyen tájidegen, illeszkedjen a falusi környezetbe.
Bár Pinky 2008-ban leszerelt, a házépítés alatt is külföldön dolgozott, ezért Gyöngyi egyedül vezette a munkálatokat. Mint meséli, néha mérgelődött is, amikor férje telefonon magyarázta neki például a kémény működési elvét és felépítését.

A fiatal párnak már a ház megépítése előtt volt néhány régi bútora – amelyekhez igencsak kötődtek: a tálaló, asztal, székek, valamint tudták, hogy szeretnének egy sezlont és egy kályhát, így nem a házba vettek bútorokat, hanem a házat építették a bútorok köré. A bútorok mérete határozta meg például, hogy két ablak között mekkora legyen a távolság. A családi örökségként kapott régi bútorokat felújíttatták, így remélik, hogy élettartamukat akár száz évvel is meghosszabbították.

A gyönyörű sepsiszentkirályi ház berendezése sok szempontból igazodik a hagyományos parasztház hangulatához: a nappali kályhája, az agyagból tapasztott gőzelszívó-burkoló vagy a konyha tört cserepekből kirakott falburkolata is ezt tükrözi.

A földszinten található a nappali, a konyha és egy fürdő, az emeleten egy hálószoba, fürdő- és egy nagy gyerekszoba kapott helyet. Utóbbit Kató és Regő jelenleg még közösen használja, de tervezik, hogy hamarosan két részre osztják egy polccal vagy fallal – már eleve úgy alakították ki, hogy ez lehetséges legyen, amikor a gyerekek kamaszodnak és igény lesz erre.

Mint meséli Gyöngyi, már a tervezéskor leszögezték, nagy nappalit szeretnének, egy közös teret, hogy az otthonlét ne arról szóljon, hogy ki-ki elvonul a saját kis zugába, és nincsenek együtt. Ugyanakkor ez az elképzelés az emeleten is érvényesül: az ajtók szinte mindig nyitva vannak, a hálószoba hatalmas ágyán pedig az egész család elfér, kényelmesen lehet közösen aludni, filmezni benne akár négyen is.

Vendéglátóink kedvenc helye mégis a konyha – annak ellenére, hogy Gyöngyi nem vallja magát nagy konyhatündérnek –, egy meleg, bensőséges helynek érzik. Nyáron pedig a szabadban töltik az idejük nagy részét. „Hálásak lehetünk a sorsnak, hogy Sepsiszentkirályra sodort az élet, hiszen sokat jövünk-megyünk a nagyvilágban, és ez a hely egy olyan igazi otthon, ahova jó hazajönni” – magyarázza Gyöngyi.

Az egykori idegenlégiós „kincsei” jelenleg a pincében rejtőznek, de hamarosan egy külön kis faházat épít nekik az udvarban. Azonban már most is visszaköszön Pinky múltja a falakról: a párizsi díszfelvonulás és az esküvői fotó is szép emlékeket idéz.

A hagyományos jelleg mellett azonban modern megoldások is megbújnak a házban: például minden szobában van hangszóró, így egyszerre szólhat minden helyiségben a zene. Mint mesélik, nagyon sok ötletet merítettek azokról a helyekről, ahol Pinky a légió után dolgozott – franciaországi kastélyok, Saint-Tropez-i villák. Amiket látott, igyekeztek hasznosítani, felhasználni, így például az ablakok kovácsoltvas rácsa, illetve a zsalugáterek rögzítése, a nyílászárók mind dél-franciaországi mediterrán házak mintáit követik.

A Pál-Ferenczi házban próbálnak környezettudatosak lenni: fás kazánnal fűtenek, két saját kútjuk vizét használják, ugyanakkor a szennyvizet egy speciális „biogödörbe” gyűjtik, és megtisztítva, öntözésre használják.
A nem túl nagy és otthonos házat hatalmas udvar egészíti ki, ahol egyaránt szoktak sportolni, játszani, a családdal és barátokkal sütögetni, bulizni. A család számára ez a hely maga a boldogság.
Fotók: Ürmösi Levente Mihály
Kézművesek otthona: nemcsak a kezük nyoma, de a lelkük is benne van