Álom a sárkány torkában

Nyugtalan éjszakája volt, de már az elalvás nehezen ment neki. Nem találta a helyét, forgolódott ágyában, és éjfél után nem sokkal izzadtan riadt fel, aztán keservesen sírt. Ismerős, igaz? Sárkányt űzünk el a kicsi szobájából, elhessegetjük a rémálmokat, és visszaaltatjuk a Csipkerózsikánkat. (Cikkünk a 2019-es Nőileg magazin júniusi számában jelent meg.)

Szép álmokat! – így búcsúzunk el szinte rutinszerűen lefekvés előtt, és lekapcsoljuk a lámpát. De vajon szép lesz-e a gyermek álma? Mit tettünk mi azért, hogy ne zavarja meg semmi az éjszakáját? Meséltünk-e neki, vagy ő nekünk? Nem igazán foglalkozunk a témával mindaddig, amíg békésen átalussza az éjszakákat. De szinte minden családban elhangzott már hajnaltájt az a bizonyos „anya, gyere!”-kiáltás. Rémisztő. Kovács Réka Rozália pszichológussal és édesanyával a miértekre kerestük a választ, és arra, hogy miként segíthetünk a rossz alvó gyermeken.

„Felsírtál. Rossz álom gyötört?”

Míg a felnőttek mindössze nyolc százaléka küzd a rémálmokkal, gyermekkorban ez gyakori.

Általában óvodáskorban jelentkeznek, majd folytatódnak iskoláskorban, de például Kovács Réka Rozália azt meséli, látta már a gyermekeit kisebb korukban is nevetni álmukban, vagy éppen szomorú arckifejezések jelentek meg az arcukon.

Közben jogosan tesszük fel a kérdést: honnan tudjuk, hogy rosszat álmodott a gyermek. A rémálmoknak általában egyértelműek a kísérő jelei: a gyermek felsír, nyugtalan, hánykolódik, rúgkapál, megizzad, kiabál, hívja a szüleit. A nagyobb gyermekek pedig már elmondják, hogy rosszat álmodtak, sőt az is előfordul, hogy megnevezik a félelmük tárgyát. Gyakran előfordul azonban, hogy a gyermek rémülten ébred, de nem tudja, mit álmodott.

„Szörnyek csak a mesében léteznek…”

Ha rosszul alszik a gyermek, reflexszerűen az álma tartalmáról érdeklődünk. Mit álmodtál? Ez az életkor előrehaladtával bonyolódik – magyarázza a pszichológus. Míg egy 3–6 éves gyermek álmában főként szörnyek, rettegett állatok, félelmetes rajzfilmfigurák jelennek meg, a későbbi korban már megjelennek a személyes vagy a családi gondok. Afelől pedig bizonyos lehet a szülő, hogy minden esetben valamilyen ok húzódik meg a rémálmok mögött. És ezek sokfelé ágazhatnak.

Gyakori, hogy akkor jelentkeznek, amikor a gyermek valamilyen változáson megy keresztül, amellyel nem tud megbirkózni ébrenléti időszakban: óvodába, iskolába kerül, kis testvére születik, a szülők között feszültség van, esetleg elválnak, a család elköltözik, valaki meghal.

Ezek a fokozott stresszel járó szituációk visszatérhetnek rémálmok formájában, és így valamelyest hozzájárulnak a feszültség csökkentéséhez, az élmények rendeződéséhez. A pszichológus megemlíti, hogy testi problémák is előidézhetnek rémálmokat. Gyakori, hogy a gyermek beteg, lázas vagy éppen telített a húgyhólyag, és azért álmodik rosszakat. Nem utolsósorban a nehéz elalvásnak is lehet az az oka, hogy a gyerek fél a rémálmoktól, amelyekben korábban része volt.

„Mesélj, milyen volt a mai napod?”

Kovács Réka Rozália azt tanácsolja, a szülőnek minden esetben komolyan kell vennie, ha a gyereke nem alszik jól, fáradtan, nyűgösen ébred, vagy ha egyértelműen rémálmokkal küzd. Legfontosabb a megelőzés, azonban teljesen kivédeni sok esetben lehetetlen – véli. A megelőzést segíti, ha a szülő és a gyerek között bizalmi a viszony, a szülő odafigyel a gyermek szükségleteire, komolyan veszi azokat, próbál ráhangolódni az első perctől. Figyeli a gyermeket ért ingereket és a kiváltott reakciókat, valamint a beszélni tudó gyermekkel megtárgyalja a nap történéseit. A pszichológus szerint legalább a nap végén fontos összegezni ebből a szempontból is, hogy mi volt jó, illetve mi volt rossz aznap.

Sokszor elkerülhetők a rémálmok, ha a gyermek megértésre, támaszra talál a rossz élményeket illetően,

tud beszélni ezekről egy felnőttel anélkül, hogy ezért megszégyenítenék, elítélnék, gyengeségnek neveznék.

„Itt vagyok! Aludj el, csendesen…”

Hirdetés

A rémálmok jelentkezése után alapvető, hogy a szülő maradjon nyugodt, próbáljon segíteni a gyermeknek a feszültség levezetésében. Gyakran már a szülő jelenléte, a hozzábújás, a simogatás, a megnyugtató szavak eredményre vezetnek. Miután felébred a gyermek, vagy másnap, ha kiderül a rémálom tartalma, fontos beszélni erről a gyermekkel az életkorának megfelelően – tanácsolja a szakember. Úgy gondolja, még a gügyögőkkel is fontos beszélni a rémálmokról, a gyermeket ért traumatikus eseményekről, mert ha a szavaink tartalmát nem is érti teljes mértékben, a kísérő hanghordozás átmegy, és segít a nyugalmi állapot megtalálásában.

A pszichológus azt tapasztalja, napjainkban még mindig sok szülő magára hagyja a síró gyermekét, pedig irreális elvárás, hogy a gyerek meg tudjon nyugodni egyedül.

Ebben a szülőnek kell a segítségére lennie. Mit tehet? Vegye ölbe, simogassa, nyugodt hangon beszéljen hozzá, esetleg énekeljen, szoptassa meg, ellenőrizze a pelenka tartalmát, hogy nincs-e melege, vagy nem fázik-e, nem sérti-e valamilyen ruhadarab, nem kényelmetlen-e az ágy, nem beteg-e.

„Légy te a lovag, aki leküzdi a sárkányt!”

Az ok felfedésén túl fontos, hogy a gyermek megtanuljon megküzdeni a rémálmokat kiváltó megterhelő helyzetekkel. Ennek elérésében segíthet a szülő, ha például hasznos időt tölt a gyermekével, játszik vele, figyel rá, mert ennek során észreveheti a lényeget: a gyermek játékában gyakran megjelenik, hogy mitől fél, milyen problémákkal küzd aktuálisan. Kicsi korban még nehezen tudnak beszélni a rémálmaikról, de annak szereplői, körülményei megjelenhetnek játék vagy rajzolás során. Nagyobb gyerek esetében segíthet a bábozás vagy a szerepjáték. Segíthet még, ha a gyermeknek kiegyensúlyozott napi programja van étkezési, alvási, játszási szokásokkal.

Fontos, hogy minél rövidebb időt töltsön táblagép, számítógép előtt, és lefekvés előtt vagy belealudva sosem. Inkább legyen sok időt a szabadban, játszhasson minél többet szabadon, a természetben, sokat mozoghasson, egészségesen táplálva és szeretve legyen – sorolja a lehetőségeket a szakember.

Külső segítség

Aggódó szülőként a külső segítségkérés lehetősége is felmerülhet. Hogy mikor szükséges ez? Kovács Réka Rozália szerint a kiváltó ok alapján dönthető el, melyik esetben mit kell tenni. Szerinte akkor érdemes szakembert felkeresni, amikor a szülő vagy a nagyobb gyerek azt érzi, tehetetlen, a helyzet meghaladja, nem csitulnak a tünetek. Ha a rémálmok hátterében organikus betegség húzódik meg, értelemszerű, hogy azt kezelni kell, esetleg orvosi vizsgálat válik szükségessé. A stressz, feszültség, családi problémák okozta rémálmok esetén segíthet a pszichoterápia és a relaxáció, illetve a családterápia.

Kiemelt kép: Shutterstock