ARCHÍV Április megnyitja

A hagyomány szerint ennek a hónapnak is Romulus adott nevet, isteni anyjának, Venusnak az etruszk neve után (Apru – a görögöknél Aphrodité). Mások a latin aperire „kinyílni, megnyitni” igére vezetik vissza a hónap nevének eredetét: nyiladozik a természet. A néphagyomány azonban április 24-től, azaz Szent György napjától számítja az igazi tavasz kezdetét. A régiek ezen a napon megtisztították a forrásokat, és csak ezután lehetett kihajtani a legelőre az állatokat.

A modern időszámításban erre a hónapra esik az autizmussal élők világnapja, a nemzetközi roma nap, a könyvtárosok- és a műemlékvédelmi világnap, a Föld napja, de a méhek és a táncművészet napja is. És nemcsak József Attila született április 11-én, amire a magyar költészet napjával emlékezünk, de Márai Sándor is ezen a napon látta meg a nap világosságát: 1900-ban, Kassán.

„Kökényvirágzásban mindig fúj a szél”

Áprilisban virágzik a legtöbb fa, bokor, ekkor nyílnak a színpompás tavaszi virágok. A határt fehérbe öltözött kökénybokrok szegélyezik, és a szél hol meglebbenti, hol tépi virágos ruhájukat. A természet csodásan működik: amikor a legtöbb növény virágzik, akkor jön a szél, és segít a beporzásban. A népi időjóslásban úgy tartják, hogy az áprilisi eső elkergeti a fagyot, de azt is mondták a régiek, hogy „április hónap, ha nedves, aratás lesz bő és kedves”. Ugyanakkor a régiek szerint, ha április hideg, rossz esztendő jöhet, ám a lucskos áprilist virágos május és száraz június követi. 

Újra a kertben!

El lehet kezdeni a melegigényes zöldségfélék vetését, ugyanakkor kiültethetjük a korai fejes káposzta, a karalábé palántáit is. A cserepes szobanövények átültetésének is ilyenkor van az optimális ideje, ugyanakkor április végén lehet kezdeni a fűmag vetését. A benti cserepes növényeinket is elkezdhetjük szoktatni a kinti napsütéshez. Most kell elültetni a bogyósgyümölcsűeket, de a zöldborsó, a sárgarépa, a retek és a pityóka is ebben az időszakban kívánkozik a szabadföldbe. 

Szalonképes ámokfutók

„Áprilisban születtem. Az ég, melyet először láttam, szeles volt, fénnyel és homállyal változó, a levegő tele párával, felhővel, napsütéssel s nyugtalan hullámokkal, mintha egy kibontott hajú, őrült nő hárfázna valahol. E hárfa zenéjét hallom még néha, álmaimban. A nürnbergi álmoskönyv szerint az emberek, akik e hónapban születnek, nyugtalanok, szerencsétlenek üzleti vállalkozásaikban, érzelmesek és balkezesek. Valószínű, hogy az erőszakos halálnemek egyikében pusztulnak majd el, vízben vagy tűzben. A közhit kissé bolondosnak tart minket, áprilisi gyermekeket. De láttam már veszedelmesebb bolondokat is, akik augusztusban vagy decemberben születtek. Nem védekezem a közhit ellen. Biztos, hogy van bennünk, áprilisiakban, valami állhatatlan, valami rohanó, valami óvatosan garabonciás. Amolyan szalonképes ámokfutók vagyunk. Ez az ég, az áprilisi égbolt dereng idegeinkben, üde zuhanyaival, zöld izgalmával, éretlen és vadóc, csiricsáré és harsány nyitási zenebonájával... A nők nem szeretik ezt a hónapot. Ez a rövid kabátkák, a pattanások, a tavaszi szédülések, az oktalan izgalmak hónapja. A gazdagok ilyenkor Taorminába utaznak. A szegények este fölnéznek az égre, szaglásznak, a csillagokat nézik, és halkan mondják: „Fényesebb”.” Márai Sándor

Megjelent a Nőileg magazin 2022. áprilisi lapszámában.

Kiemelt kép illusztráció: Shutterstock

korábban írtuk

Böjtmás hava – „A természet, titkos műhelyeiben, még dolgozik új alkotásain...
Böjtmás hava – „A természet, titkos műhelyeiben, még dolgozik új alkotásain..."

A népi kalendáriumban a böjt máshavának és böjtmás havának is nevezik a márciust, mely nevét Marsról, a háború Istenéről kapta. Az ókori Rómában ugyanis szerencsésnek tartották, ha a háborúkat ebben az időszakban indították. Nem csak a nemzetközi nőnap, de a székely szabadság napja is ebben a hónapban van, ugyanakkor a magyar sajtó napja, de a DJ-k világnapja és a nemzetközi Pí nap is.