Benő Kinga: Különleges kapocs van köztem és a gyermekek között

Ha munkáról van szó, két nagy szerelmet kell említeni: a színházat és gyermekekkel való foglalkozást. Egyedülálló anyaként neveli tizenkét éve kislányait, a foglalkozásai alapján pedig tagadhatatlan, hogy Benő Kinga marosvásárhelyi színésznő ismeri a gyermekek nyelvét. Azt is mondja, hogy velük érzi igazán jól magát, s ezt a gyermekek sem gondolják másképp. (Cikkünk a 2021-es Nőileg magazin májusi számában jelent meg.)

(…) Évek óta a színház mellett párhuzamosan gyermekekkel is foglalkozom, ami annyi sikerélménnyel, pozitív visszajelzéssel jár, míg a másik szerelmemben, a színházban nem igazán találtak meg olyan feladatok, amikben kiteljesedtem volna. Erre még rájött a karantén… Ám amikor érkeztek a színházi felkérések, a kreatív feladatok (könyvajánlót készíteni vagy gyereknapra készülni), akkor abban otthon éreztem magam, élveztem, és vállon tudtam veregetni magam. Helen Mirren brit színésznő üzenete az idei Színházi Világnapra épp arról szólt, hogy

a művészeknek nagyon sok kreativitásra, leleményességre adott teret a világjárvány. Ezt éreztem a társulatunknál is. Az online felület adta lehetőségek nagyon széles spektrumát kihasználtuk.

– Ebben az időszakban született meg a Csodaházikó is.

– Keresztes Attila művészeti igazgató ötlete volt, és a legjobbkor jött. Hiszek abban, hogy a dolgok akkor találnak meg, amikor az szolgálja az emberi vagy szakmai épülésed. Régi vágyam volt egy gyerekeknek szóló egyéni műsor összeállítása, de az önbizalomhiány vagy nem is tudom mi, meggátolt, hogy ezt kibontsam. Most viszont jókor talált meg ez a felkérés. Úgy éreztem, azáltal, hogy a szerelem is éppen rám talált, megtaláltak a szakmai szerelmeim is.

Fotó: Bogdan Bucșeneanu

– Meglep, hogy azt mondod, önbizalomhiány… Sokat vagy gyerekek között, akik imádnak. Tőlük biztosan rengeteg visszajelzést kapsz.

Hirdetés

– Talán éppen ezért vagyok köztük. Szükségem van a visszajelzéseikre, mert bizony én naponta megkérdőjelezem magam, a tehetségemet, anyaságomat, emberi minőségemet. Ám úgy gondolom, hogy ez nem feltétlenül rossz dolog, még akkor is, ha néha küzdöm vele, és marcangolnak ezek a gondolatok. Éppen ezek a számvetések visznek előre. (…)

Ha az ember szeretve van, minden rendben van

– A nők életében van az az időszak, amikor már anya, de még gyerek is. Te hogyan lavírozol e két szerep között? 

– Azt gondolom, hogy ameddig édesanyám él, addig gyerek vagyok, az ő gyereke, és érzem ezt az ő aggódásában, gondoskodásában, és abban, ahogyan tanácsot próbál nekem adni az élet különböző területein. Ez a gondoskodó szeretet addig fog engem kísérni, amíg ő él. Én is erre törekszem a lányaimmal, hogy ezt a fajta figyelmet és bizalmat tudjam nyújtani számukra, ami nagyon törékeny, és bizony néha megreped, vagy akár el is törik, de az anyai kapocs az a fajta csoda, ami ezeket szépen össze tudja illeszteni újra.

Szerepekről – és nem csak színházi –, mindennapi küzdelmekről és sikerekről, gyerekeiről a májusi Nőileg Arckép-interjújában mesél Benő Kinga színésznő.

Fotó: Rab Zoltán