Márciusban tartják a költészet világnapját, a Down szindrómáét, a színházi világnapot, az orvosok napját, és a lengyel-magyar barátságnak is ebben a hónapban van emléknapja.
Sándor, József, Benedek…
Számos népi hiedelem jut erre a hónapra is: március 10-én van a Negyven Szentek napja, ha ezen a napon fagy, akkor még negyven napig lehet a fagytól tartani. Sándor napját a zab, az árpa és a fehér bab vetőnapjaként tartották számon a régiek, a József-napról pedig úgy tartják, hogy ekkor szólalnak meg a madarak, mert Szent József kiosztja nekik a sípot. A népi időjóslás szerint a Sándor-napi szép idő jó termést előjelez, ugyanakkor a népi hagyomány szerint József nap előtt kell a hagymát eldugványozni, az árpát pedig szigorúan József napja után szabad csak elvetni. A gyümölcsfákat pedig március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján szokták beoltani, hogy szép termést hozzanak és egészségesen fejlődjenek, hiszen Szűz Mária is ekkor fogadta méhébe Jézust. És ehavi hidelem az is, hogy aki az első márciusi hóban megmosdik, egész évben szép marad.
Végre, végre!
Bár a márciusi időjárás az elmúlt években igen-igen változó, a legsürgősebb a gyümölcsfák, díszfák és bokrok, szőlőoltványok és a rózsatövek elültetése. De ilyenkor kell a már termő gyümölcsfák koronáját is ritkítani, az egymással rivalizáló ágrészeket tőből kimetszeni, hogy elegendő napsütés érhessen majd minden gyümölcsöt. Ugyanakkor az első zöldségek vetése is rendszerint erre a hónapra esik: március második felében esedékes a zöldborsó, a murok, a petrezselyem, a hagyma és a fokhagyma elültetése is. Emellett az évelő virágokat is ekkor ültetik, kedvező idő esetén pedig ki lehet vinni a védett helyen teleltetett cserepes növényeket, például a leandereket is.
A díszletek még téliek – de már más a fény
„Észreveszem, hogy néhány napja másként ébredek. Ilyesmit gondolok félálomban: mégis! Vagy: fel kell hívni! Vagy: hátha, megpróbálom! Egy hét előtt még komoran hittem benne, hogy legokosabb, ha átadom magam végzetemnek, nem hívom fel, nem próbálom meg, belenyugszom. Közben történt valami. A külső világban még nincs nyoma. A természet, titkos műhelyeiben, még dolgozik új alkotásain, nem árulja el titkait, világraszóló újdonságait. A díszletek még téliek. Csak a fény más, mely a kopott díszletekre hull. Szemem dörzsölöm, dideregve nézek körül, boldogan ásítok, ezt gondolom: Isten neki, még egyszer! (…) A téli ruhákat még nem tanácsos kámforba tenni. A téli szerelmeket még nem tanácsos elfelejteni. Minderre szükség lehet még. De már ilyesmit gondolok: "Talpra, magyar!" (Márai Sándor: Március)
Megjelent a Nőileg magazin 2022. márciusi lapszámában.
Illusztráció: Shutterstock
korábban írtuk
Február, hol a nyár?
A megtisztulás ideje — Jégbontó, vagy Jégtörő hava, őseink pedig Szarvastor havának is nevezték februárt, a meteorológusok pedig télutóként tartják számon. A hónap neve, Februarius a „tisztulás” szóból ered. A február ugyanis már az antik Rómában is a decemberi, januári vígságot követő testi-lelki megtisztulás idejének számított. Valamikor az év utolsó hónapja volt, s ezért ragasztották hozzá a szökőnapokat. Az év utolsó hónapjában pedig illett az embereknek megtisztulniuk. Keresztény időkben a február a
