Az egyetemista lét volt az, ami „rákényszerítette” a napi rutinszintű főzésre, de az ételkészítésre már kezdettől alkotási folyamatként tekintett, amelyben nemcsak az a fontos, hogy mi kerül az asztalra, hanem a tálalás is. Albert Bea, az Egyél szépen nevű gasztroblog szerzője szó szerint értelmezi a családi asztalnál elhangzó intelmet, ételkreációi nemcsak az ízlelőbimbókat kényeztetik, a szemnek is tetszetősek. Öt éve működő blogján lévő ötleteit, receptjeit a Főtér hírportálon és a Kolozsvári Rádióban is közli, és gasztronómiai témájú cikkei jelennek meg az Üzenet folyóiratban.
Albert Bea, Fotó: Molnár Ferenc
„Akkor tölt fel, ha újszerűt hozok”
Kalotaszegiként került 14 évesen Kolozsvárra középiskolába, így korán megtanult főzni, és ötleteit, kreációit később a közösségi felületeken is megosztotta barátaival. Ők ösztönözték, hogy mutassa meg másoknak is, így jött létre a Facebook-album, amely bloggá nőtte ki magát. „Inspirál, hogy a virtuális térben is láthatóvá tegyem, ahogy egy fogást elkészítek és ezáltal ötletet adjak.
Számomra ez örömforrás, kreatív folyamat, ahogy elképzelem, hogy mit lehetne kihozni az alapanyagokból és utána hogyan lehetne tálalni”
– meséli. A kettő kölcsönösen befolyásolja egymást, és változó, melyik van előbb: van, amikor egy szezonális zöldség inspirálja az ételt, és utána az „kívánja meg”, hogy mibe tálalják, de olykor egy szép tányér „dönti el”, mit fog főzni.
Napraforgómagos tonhalfasírt parmezános tört krumplival
Főzőműsorokat nem követ, séfeket és bloggereket igen, – mivel autodidakta módon vágott bele a blogolásba – próbál odafigyelni másokra. „Nem amiatt teszem, hogy ötleteket merítsek, engem a főzés akkor tölt fel, ha újszerűen közelítem meg a témát” – vallja. Míg az aktuális trend szerint a bloggerek tálaláskor sok kiegészítőt használnak a fotókészítéshez, rá az egyszerűség, minimalizmus jellemző. „Legtöbbször fehér alappal dolgozom, hogy az ételre kerüljön a hangsúly – mutat rá visszautalva a gyerekkori intelemre. A szó szerinti értelmét próbáltam átkeretezni a mondásnak, hogy legyen igazi élmény az evés.”
Gyerekkori ízek és kellékek
A blogban két hobbija találkozik Beának, a főzés mellett a varrás, kézimunkázás is, amelyet tálaláskor hasznosít. Az említett fehér alap mellett a népi terítők is visszatérnek képein, amelyeket – kalotaszegiként – maga készít. „Gyerekkorom óta szeretek kézimunkázni, ezt a szeretetet, tudást Körösfőről hozom, és egyfajta nosztalgikus világba való visszacsöppenést jelent számomra, amikor ezt művelhetem. Újraélem a gyerekkori délutánokat, amikor a lányokkal a kapu előtt varrtunk, vagy amikor a nagymamám tanította a különböző mintákat. Amikor az időm engedi, kisebb terítőket, szalvétákat varrok, és mindenikhez kitalálok egy-egy ételt” – meséli.
Mindig jó ötlet a piknikezés, adjuk meg a módját szép s finom ételekkel és feltöltő élmény lesz
De családi örökségből származó darabokat is láthatunk a blogon, például a nagymamája legelső terítőjét. „Nekem a blogolás a gyerekkor világát is idézi, sokszor főzök olyan ételeket, amik visszavisznek oda” – mondja Bea. Ennek is köze lehet ahhoz, hogy főleg házi alapanyagokat használ, illetve hagyományos ételeket készít, igaz, újragondolva. „A nagymamámnál gyerekkoromban többször ettük az ún. zsírbakását, a pirított grízt. Viszont én vajon pirítom, ami egy teljesen új ízvilág, mégis megvan benne az, hogy nagymamámtól tanultam. Másképp készítem, de ragaszkodom is ahhoz, hogy honnan van ez a tudás.”
Nyitott az újdonságra, de nem hajkurássza
A hagyományos társadalmak szigorúan megszabták, mit hogyan kell elkészíteni, gyerekkorában is mindennek megvolt a rendje, idézi fel. „Napjainkban ellenben gasztronómiai szempontból is kinyílt a világ, szinte bármilyen alapanyaghoz könnyedén hozzá tudunk jutni, így már kihívás hagyományosan főzni és ragaszkodni a régi szabályokhoz. Főleg, ha kíváncsi vagy és nem elveted az újdonságokat, hanem érdeklődve tekintesz rájuk”. Beában megvan ez a kíváncsiság, így a jól ismert alapanyagok mellett olyan távoli gyümölcsök, növények is feltűnnek kreációiban, mint a mangó vagy a chia mag. Odafigyel arra, hogy jó minőségű, friss alapanyagokkal dolgozzon, melyek többségét – mivel közeli faluból került Kolozsvárra – otthonról, ellenőrzött forrásból kapja, de a ma divatos „szuperételeket” is szívesen kipróbálja.
Lazac vajon párolt mangóval
„Nyitott vagyok, ha újdonságot tapasztalok, és ha elérhető, szeretem kipróbálni, de nem hajkurászom ezeket.
Nem vagyok ultratudatos, hogy minden bio legyen, de igyekszem odafigyelni arra, hogy honnan szerzem be a hozzávalókat.
Fontos számomra, hogy abból, ami itthon is megterem, a helyit válasszam, mert akkor tudsz fenntartható konyhát működtetni, ha elsődlegesen ezeket az alapanyagokat használod, nemcsak a frissességük miatt” – osztja meg konyhai ars poeticáját.
Fő szempont: a praktikusság
Egy Kolozsvárhoz hasonló nagyvárosban nem sok idő marad a konyhában ücsörögni, így Bea főztjénél is a praktikusság a fő szempont. Olyan fogásokat választ, amelyek könnyen elkészíthetők, nem igényelnek túl sok vesződést.
Mivel a főzésre alkotási folyamatként tekint, szemre főz, a médiába való bekerülés így igazi kihívásnak bizonyult, hiszen receptet is kértek a kreációk mellé.
Így, bár a főzéshez való hozzáállása nem változott, a munkamódszere igen, hiszen maga is le kellett mérje a hozzávalókat ahhoz, hogy receptet tudjon írni, költségeket számolni. „A Főtéren egy leves-második fogás menüt szoktam bemutatni, ami elérhető áron megvalósítható. Arra szerettem volna rávilágítani, hogy nem kell állandóan ételt rendelni, praktikusabb és gazdaságosabb otthon főzni” – meséli. A
Egyszerű és finom desszert a chiamagos puding almával, dióval
Kolozsvári Rádióban a blogról válogat anyagot, de ott is receptszerűen kell leírni, hogyan készült az adott étel. „Ez annyiban változtatta meg a főzési folyamatot, hogy nagyon kellett figyelnem, miből mennyi és hogyan kerül bele, hogy ezt más is reprodukálhassa. De az ars poetica inkább az, hogy ötleteket adhassak olyanoknak, akik hasonló módon főznek, mint én. Tisztelem azokat, akik recept szerint főznek, de én a kreatív főzés híve vagyok. Azáltal töltődök fel, hogy szabadon használhatom az alapanyagokat, fűszereket”– hangsúlyozza Bea, aki számára a főzés szabadidős tevékenység, mellette nyolcórás munkahelye van.
Színes reggeli ötlet a ráérős hétvégékre
Úgy érzi, addig van értelme a kulináris alkotásait kifelé is prezentálni, amíg másokat is inspirál ezzel, ötletet tud adni velük. A visszajelzések pedig egyelőre megerősítik ebben.
Fotó: Albert Bea
korábban írtuk
Hideg levesek hőség ellen
Kúszik a hőmérő higanyszála felfelé, előbb-utóbb érkezik a kánikula riadó. Ilyenkor legszívesebben a konyha közelébe sem megyünk, a hűtőnek van becsülete, nem a sütőnek. Nem vágyunk nehéz ételekre, sokkal inkább olyan zöldségekre, gyümölcsökre, amelyek nagy része víz. Az is fontos szempont, hogy az ételek pikk-pakk elkészüljenek, van jobb dolgunk is, mint a konyhában főni a saját levünkben. Ilyenkor jön el az ideje a hideg-, mi több, jéghideg leveseknek.
