Minden a Barbie-babákkal indult, az első, saját alkotású ruhadarabok nekik készültek, „mert soha nem lehetett semmi jó ruhát kapni nekik” – mondja az első szett bemutatása után Helén, miközben arról kérdeztem, hogy miként jön az ihlet egy-egy ruhadarab alkotásakor. Helén divattervező szeretett volna lenni, de egy „földibb” szakma miatt lemondott róla.
Régebben mindene volt a divat és a fast-fashion, szeretett sokat vásárolni, jól öltözködni, követni a trendeket. „Sosem elégedtem meg azzal, amit az üzletben lehetett kapni. Ha megvettem valamit, biztosan átszabtam, alakítottam, levágtam, hozzátoldtam, ami éppen akkor a fejemben volt” – mesél a kezdetekről Helén.
Ilyet nem találni boltban
Több mint három éve történt nála teljes stílus- és mentalitásváltás: a divatos cuccokat saját alkotású ruhadarabokra cserélte, kirajzolt magából mindent, amit addig csak a szívében hordott: így születtek meg „a barátai” is, azok a viccesen kedves figurák, amelyek legtöbb kabátján vagy felsőjén kitűzőként vannak jelen.
A ruháin látható személyi ábrázolások is képzeletének szüleményei. Kedvenc színe nincs, egy szett „minél színesebb, annál jobb.”
Helén sosem az aktuális trendek ruháit veszi meg, inkább online, többnyire használt vagy alig használt ruhákat árusító oldalról rendel, majd azokat alakítja kedve szerint.
A nekünk összeválogatott darabokon ruhafestékkel díszített alkotásait láthatjuk, a fehér pólóra pedig a fotózás előtti éjszaka festette meg kutyáját, Brie-t és önmagát – elválaszthatatlanságuk jeléül. Helént nem foglalkoztatja, hogy mások hogyan látják a stílusát, szettjeit magabiztossággal viseli, úgy, ahogyan csak ő tudja.
Fotó: Kristó G. Hunor
