Gyors diéta helyett inkább életmódváltás

Amikor eszem, eszem, amikor alszom, alszom – tartja a zen mondás. A tudatosság az étkezésben is fontos, életmódváltásnál pedig elengedhetetlen. Dr. Pap Enikő étkezési tanácsadóval jártuk körbe a témát. (Cikkünk a 2019-es Nőileg magazin áprilisi számában jelent meg.)
Hirdetés

Felgyorsult világunk, rohanó életformánk velejárója, hogy az emberek nagyon kis hányada étkezik tudatosan. A lakosság zöme szükséges rosszként tekint az étkezésre, nem számít, hogy mit és mikor vesz magához. A legtöbben az időhiányra fogják, vagy más kifogást keresnek arra, hogy valójában nem érdekli őket, mit esznek. Sőt, fontosabb, hogyan néz ki, milyen a csomagolása, mennyibe kerül, mit üzennek róla a reklámok. Az étkezésben is a külsőségek számítanak – vázolta a modern kor emberének szervezetre, egészségre káros szokásait dr. Pap Enikő étkezési tanácsadó.

Az étrendváltás járjon együtt a mozgással, mondja Dr. Pap Enikő

A vitaminellátás is művi, inkább étrend-kiegészítőként vesszük magunkhoz, arra hivatkozva, hogy már nincs annyi vitamin a gyümölcsökben, zöldségekben, mint régen.

„Ha odafigyelünk, bio- vagy organikus, helyi gazdálkodásból származó terméket fogyasztunk, könnyebben lehet biztosítani a szükséges vitaminokat. A gyógyszeres vitaminbevétel hátránya, hogy iszonyúan nehéz kontrollálni, sok a túlkapás” – mutatott rá a szakember.
Ha figyelünk rá, a szervezet jelez, hogy kapkodó életvitelünk károsan hat az egészségünkre. A gyakori fejfájás oka lehet, hogy nem iszunk elegendő vizet, nem alszunk eleget. A stressznek is iszonyú hatásai lehetnek, a külső stresszforrást nem lehet teljesen kizárni, de sokat számít, hogyan reagálunk rá. Arra, hogy ne érintsen olyan erősen minket, meg tudjuk oldani problémáinkat, a tudatossággal, életmódváltással is tudunk hatni.

Fontos a szakemberi segítség

Utóbbira inkább a külalakjuk, a túlsúly sarkallja az embereket, és mindenki látványos és gyors eredményt akar, minimális munkával. Van olyan is, amikor egészségi problémák késztetnek valakit arra, hogy módosítsa életmódját, étkezési szokásait. Ilyenkor mindenképp szakember segítségére van szükség, nem mindegy, milyen diétát választ, és annak milyen következményei lehetnek. De akkor is érdemes tájékozódni, ha nincsenek egészségi problémáink, állítja Pap Enikő. Mindig az egyén igényeihez kell alakítani a diétát, a nagy tömegeknek szóló tanácsok nem biztos, hogy beválnak. Hiszen teljesen egyéni a testfelépítésünk, az anyagcserénk, az életmódunk.

„Tulajdonképpen életmódot kellene váltani, és nem valami gyors diétának nekifogni. Ehhez az embernek tudnia kell, hogy mit akar, és reális célokat kell maga elé tűznie, amelyeket el is tud érni” – vázolta a járható utat. A fogyókúra, diéta rövid távú, nehéz vele hosszú távú eredményt elérni.

Mozogni is kell…

„Az étrendváltás mindig együtt jár a mozgással, anélkül nem megy. 80-20 százalékos az arány, 80 százalékot tesz ki az étkezés, 20-at a mozgás. Fontos még, hogy rendszeres legyen, hosszú távon tudjuk tartani. Ha az ember hűbelebalázs módra kezd bele, valószínű, hogy két hét után feladja, mert nem fog menni – mondja a szakember. – Az életmódváltás lényege, hogy olyan lépéseket tegyek, amit meg tudok tartani hosszú-hosszú éveken keresztül.”

Ehhez elengedhetetlen, hogy tudjuk, mi az, amit rosszul csinálunk. „Ha mélyen magunkba nézünk, akkor tudjuk: nem szoktam reggelizni, nem szoktam vizet inni stb. Ilyenkor mérlegelnem kell, ahhoz, hogy változást érjek el, fel kell adnom bizonyos szokásaimat. Megéri ez nekem, vagy nem éri meg? Mit vagyok hajlandó feladni azért, hogy elérjek egy bizonyos célt? Ha ezt mérlegelem, tudom, mi az, amit meg kell tennem” – vázolta az első lépést Pap Enikő.

Ha valaki soha nem reggelizett például, találnia kell egy kompromisszumos megoldást – 10 órakor be kell kapnia valamit, és ahhoz tartania kell magát. Számolni kell azzal is, hogy iszonyú nehéz a szokásainkon változtatni, mivel a szokás biztonság.

„Ki kell lépnem a komfortzónából, fel kell adnom azt, ami jó nekem, és meg kell próbálnom egy másik módszert, ami az elején nehéz. Amíg megszokom, kontroll alatt kell tartanom magam, állandóan figyelni kell.

Miután eltelik egy bizonyos idő, már egyre könnyebb” – világít rá a kezdeti nehézségekre.

Íme egy példa: rohanó világunkban a legelemibb dolog is problémát okoz, a vízivás. A kérdés: mennyi vizet kell inni, és mikor? Az interneten olyan tanácsokat is olvasni, hogy akkor kell vizet inni, ha szomjas vagy. „Ez tény, de csak abban az esetben, ha valaki iszik vizet. Ha egyáltalán nem iszik, megszokja a szervezete, és soha nem szomjas. Neki meg kell erőltetnie magát, hisz minden szervezetnek szüksége van vízre” – példálózott a szakember. Ezért fontos a szakemberi segítség: hogy valaki meglássa, mi az aktuális helyzete, min kell feltétlenül változtatni ahhoz, hogy elérje célját.

Tudatosság, rendszeresség, mértékletesség

Bár mindig egyénileg kell döntést hozni, vannak általános tanácsok is. A legfontosabb szempont a tudatosság – nemhiába van divatban a mindfulness –, hogy mindig a jelenben legyünk, étkezésnél, vízivásnál is. „Tudatosság, rendszeresség és mértékletesség – ez a három az egésznek a lényege” – összegez Pap Enikő. A vízivásról például tudni kell, hogy minden embernek 35 milliliter vizet kell meginnia naponta minden egyes testtömegkilogrammra. És az sem mindegy, hogy mikor: nyáron és sportoláskor jobban izzadunk.

Másik fontos szabály, hogy minél több zöldség és gyümölcs legyen az étrendünkben, minél kevésbé feldolgozott állapotban. Ha egészségesebben akarunk élni, a finomított ételeket – liszt, cukor – is kerülni kell. És itt nemcsak az a fontos, hány kiskanál cukrot teszek a kávéba, hanem az is, hogy a táplálék – kenyér, joghurt stb. – mennyi hozzáadott cukrot tartalmaz, hisz a rejtett cukrokkal nehéz számolni.

Ne essünk túlzásokba!

Újabb szabály: kerüljük az extremitást! Nagy divat például a szénhidrátmentes diéta, de szénhidrátokra szüksége van a szervezetnek, az az üzemanyag. „A szervezetnek van egy egyensúlyállapota, ezt mindenáron fenn kell tartani! Ha megvonásos diétákba kezdünk, a kimaradt tápanyagot a szervezetnek pótolnia kell” – mutatott rá az étkezési tanácsadó. Az egyén egészségi állapota szintén döntő ilyenkor, az extrém megvonásos diéták több kárt okozhatnak, mint hasznot.

„A különböző diétákkal akkor van baj, ha túlzásokba visszük, itt is a tudatosság a kulcsszó” – mondja Pap Enikő. Ha a hagyományainkat vesszük alapul, nem véletlen a böjti időszak, de a méregtelenítő kúráknál, léböjtkúráknál nem mindegy, milyen egészségi állapotban vágunk bele. „Az a baj, hogy gyors eredményeket várunk ezektől a módszerektől, és nem mérjük fel a hátrányaikat” – ecseteli a veszélyeket a szakember, példaként az elsavasodás elleni kúrákat említve, melyek felboríthatják a szervezet egyensúlyát.

„Mindig ésszel kell csinálni. A szervezet méregtelenít, nem lehet ilyen mélyen belenyúlni ezekbe a dolgokba” – mutat rá.

Az étrendváltás, életmódváltás érthető, sőt javallott döntés, de nem jó, ha extrém módon, a saját fejünk után kezdünk ilyen-olyan kúrákba. „Nem azt szeretném sugallni, hogy ne tegyünk változásokat, csak mindig ésszel tegyük. És inkább kis lépésekben, amelyeket hosszú távon is tudunk tartani” – összegzett Pap Enikő.

Kiwemelt kép: Shutterstock

Hirdetés