Bár egyértelműnek tűnik, a szagérzékelés bonyolultabb, mint azt gondolnánk: biológiai megvalósulása valójában nem követi a többi érzékféleségnek a megvalósulását. „Nem pont úgy zajlik le, a szagérzékelés megvalósulását segítő idegpályák nem olyan konvencionális utakon haladnak, mint a többi érzésféleség esetében” – árulja el dr. Pelok Benedek ideggyógyász főorvos.
Dr. Pelok Benedek
Nagyon sokáig rejtély volt, hogy miként történik a szagérzékelés.
A jelenlegi információk szerint 900 féle különböző érzékelő receptorfehérje foglalkozik a különféle kémiai anyagok érzékelésével.
Valami olyasmiről van szó, mintha 900 különféle alapvető szagot tudna megkülönböztetni az orrunk, és ennek a kilencszáznak a kombinációit érezzük a valóságban, magyarázza a szakember.
Minek nekünk a szaglás?
A szaglásérzékelés nemcsak önmagában fontos, hanem azért is, mert az ízérzékelésnek is része.
„Az érzés, amit az ételek fogyasztása közben érzékelünk, nagyobb mértékben az aromáknak, azaz a szagoknak, és kisebb mértékben maguknak az ízeknek tudható be.
Jelenlegi legjobb tudásunk szerint öt meghatározott alapíz van, plusz az ételben található szabad zsírsavaknak a mennyiségét szintén érzékeli a nyelvünk. De ez a hat „íz” azonban még mindig nem tud egy olyan változatosságot adni, mint amit az ételek íze a valóságban hordoz. Erre jól rávilágít az a tapasztalat is, hogy az ízérzési zavarra panaszkodó betegek nyolcvan százalékának valójában szaglási zavara van” – jegyzi meg az ideggyógyász.
Szaporodó idegsejtek – ez is a szaglás sajátossága
Már a középiskolás biológiaórán megtanultuk, hogy az idegsejtek nem szaporodnak életünk során, így életünk végére jelentősen kevesebb neuronnal rendelkezünk, mint amennyivel a világra jöttünk. Ez a közismert tény azonban így nem teljesen igaz: a szagló nyálkahártya is neuronokból áll, ezek a speciális idegsejtek azonban szaporodnak az életünk folyamán. „Ez egy igen egyedi helyzet: a szaglással foglalkozó hámban idegsejtek képződnek egész életünk folyamán. De mégis, ez a képződési folyamat is lassul az idő teltével.
A klinikailag azonosítható szaglászavarok az életkor előrehaladtával párhuzamosan egyre gyakrabban fordulnak elő. Nemcsak azért, mert károsító hatások érik az orrunkat, hanem azért, mert telik az idő”
– summázva tehát: bár ezek a speciális idegsejtek életünk során képződhetnek, az öregedés a szaglás szempontjából is elkerülhetetlen.
A komfortérzetünk miatt fontos
A látásunk és a hallásunk mellett a szagérzékelés jelentősége eltörpül. „Hogyha valaki választhatna, hogy mit kell elveszítenie a fentiek közül, meggyőződésem, hogy a szagérzékelés mellett döntene. Valójában szaglás nélkül lehet élni, csak nem érdemes” – fogja humorosra a szakember.
A világjárványt megelőzően egyébként meglehetősen ritka panasz volt a szagérzékelés elveszítése. A covid felszínre hozta a szagérzékelés kérdését, elsősorban azért, mert a vírusfertőzés alaptünete volt a szaglásvesztés. A tünet egyébként legtöbb esetben a fertőzés lejárta után legtöbb néhány hónappal megszűnt vagy jelentősen enyhült.
„A covid által okozott szaglásvesztés nem maguknak a szaglásban részt vevő idegsejteknek a károsodása, hanem az idegsejtek környezetében elhelyezkedő támasztósejteknek a károsodása.
Vigasz ez, hiszen ezek a sejtek jobban gyógyulnak, mint az idegsejtek” – tudjuk meg.
A szagláskárosodás két kategóriára osztható: egyrészt, amikor az orrnyálkahártya, a homlok-, arc- vagy az orrüreg környékén történik trauma vagy krónikus gyulladás. Ebben az esetben a fül-orr-gégészeti szakorvoshoz kell fordulnunk. Jó hír azonban, hogy ezek az állapotok jól gyógyulnak. A szagláskárosodás oka azonban lehet idegrendszeri is: ilyenkor a szaglásban részt vevő perifériás neuronoknak a károsodása áll a háttérben. „Ilyenkor a szaglászavarnak a gyógyítása, javulása nagyon sok esetben esélytelen” – szögezi le a neurológus.
Van visszaút?
Az idegrendszeri károsodás okán kialakult szaglásvesztés esetében léteznek ugyan kísérleti terápiás módszerek, ezek azonban egyrészt nem hozzáférhetők nálunk, másrészt az eredményességük nem bizonyított. „Szaglástréningnek nevezhetnénk ezeket a módszereket, amelyek során különböző szagokat módszeresen szagolgatnak a páciensek, ezzel mintegy szoktatva az érzékszervüket. Őszintén, a módszer hatásosságáról nem tudunk adatokat” – teszi hozzá az orvos.
Aromaterápia: a testnek is jó?
Hinni lehet benne, tagadni is lehet, de nem áll rendelkezésre megfelelő hihető, kutatási adat az aromaterápia hatékonyságáról sem. Persze minden elképzelhető, teszi hozzá a szakember.
„A kívülről jövő impulzusok sok mindent befolyásolhatnak az idegrendszerben és az idegrendszeren keresztül más szervekben, elképzelhető tehát, hogy valami haszna legyen az aromaterápiának.
Nem azt mondom, hogy lehetetlen, de nem tartom nagyon valószínűnek” – teszi hozzá.
Tévhit ugyanakkor, hogy az erős szagoktól gyengülne a szaglásérzékelésünk,
ellenben az illatanyagokban lévő toxikus anyagok károsíthatják az orrnyálkahártyát, ami szagláskárosuláshoz vezet. A visszafordíthatatlan károsuláshoz azonban huzamosabb ideig kellene ilyen anyagokat – lásd például ammóniát – szagolgatnunk. Ellenben
az orrnyálkahártyára kifejezetten károsan hatnak az orron keresztül beszívott drogok.
Érdekesség, hogy az amerikai egészségügyi hatóságok legújabb ajánlása szerint a cinktartalmú orrcseppek használata is kerülendő, mert ezek károsíthatják a szaglást. De
a dohányzás is káros hatással van a szagérzékelésünkre:
egyrészt a belélegzett füstben számtalan toxikus anyag van, másrészt maga a füst krónikus nyálkahártya-gyulladást idézhet elő. Általában azonban már a dohányzással való felhagyás első napjaiban jelentősen javul a szagérzékelés. Ezt pedig mi is tanúsítjuk.
Kiemelt kép illusztráció: Shutterstock
korábban írtuk
Körömgomba, tyúkszem és szemölcs – gyógypedikűrös segít eligazodni
Kétféle ember létezik: akinek rendszeresen szüksége van lábápolásra, és akinek előbb-utóbb szüksége lesz a lábápolásra – vallja Kedei Delinke, székelyudvarhelyi gyógypedikűrös. Százak szenvednek tíz- vagy akár húsz éve a körömgombától, amíg szakemberhez fordulnak, pedig van módja annak, hogy szép és egészséges körömlemez nőjön a beteg köröm helyére. A lábápolás nem csak esztétikai okokból fontos, de komoly betegségeket is meg tudunk előzni vele, vagy épp kezelni tudjuk azokat – hangsúlyozza Delinke.
