Pakot Mónika: Az illatanyagok befolyásolják az agyműködést – Hűsöljünk gyógynövényekkel! Teadélután

Nyáron a racionális énem teljesen csődöt mond. A döntéseim ilyenkor nem végiggondolt és megtervezett folyamatok, hanem valami tudatalatti által vezéreltnek az eredménye. Ez számomra az ízek, színek, illatok, formák nyújtotta elcsábulás.

Fotó: Illusztráció: Shutterstock

Ilyenkor mindent hatványozottan észlelek. Az impulzusok intenzívvé válnak, és észre sem veszem, hogy miként befolyásolnak, hogyan hatnak a hétköznapjaimra. Például amikor hazaérkezem, az udvaron mindig megváltoztatom az útvonalat az autótól a ház bejáratáig. Megérint a damaszkuszi rózsa illata, lelassulnak a lépteim a járda lépcsőfokain, megállok a levendulabokrok illatáradatánál, és jólesően engedem bele magam a zümmögő meditációba, amit a méhek nyújtanak. Magához csalogat a bordó színben mosolygó cseresznye- és meggyfa, és nem tudom abbahagyni a szedegetést.

Aztán kimegyek a kertbe, és elmélázok a réti legyezőfű, az orbáncfű, a mezei zsálya, cickafark, apróbojtorján, útifű, menta, vadmurok nyújtotta szín- és illatáradat hatására.

Gyakran mondják, hogy „a szemünkkel eszünk", hiszen a szín meghatározó szerepet játszik abban, hogy miként érzékeljük és tapasztaljuk az ételeket. A színek és ízek szoros kölcsönhatásban vannak egymással. Tudat alatt mindannyian bizonyos színeket különböző ízekhez és zamatokhoz társítunk. A legtöbb ember a piros színt az édességgel, a sárga és a zöld színt a savanyúsággal, a fehér színt a sóval, a barnát és a feketét pedig a keserűvel azonosítja. Éppen ezért általában a kisgyerekek nem szívesen eszik meg a spenótfőzeléket, mert azt a savanyúval asszociálják. A közelmúltban azt is kimutatták, hogy ízérzékelő receptorok nemcsak a nyelven, hanem számos más, nem ízérző szövetben is találhatók (pl. gyomor, belek, máj, hasnyálmirigy, légzőrendszer, agy). Az ayurveda hagyományban az íznek terápiás hozadéka is van. De mi is tudjuk, hogy például

a keserű anyagok elősegítik az emésztést, a sós íz nyugtat, a csípős élénkít.

Mindennapi életünkben az illatok, a szaglás fontos szerepet játszik a hangulat, a stressz és a munkaképesség fiziológiai hatásaiban. Ezért az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt az illatanyagok agyműködésben betöltött szerepével kapcsolatos vizsgálatok, kutatások száma. Kimutatták például, hogy az illatanyagok belélegzése befolyásolja az agyműködést, mivel az illatanyagok képesek átjutni a vér-agy gáton, és kölcsönhatásba lépni a központi idegrendszer receptoraival. De azt is tanulmányozták, miszerint az illatanyagok azonnali változásokat okoznak az olyan fiziológiai paraméterekben, mint a vérnyomás, az izomfeszültség, a pupillatágulat, a bőrhőmérséklet, a pulzusszám vagy épp az agyi aktivitás. Ezekre az eredményekre épít az aromaterápia is. Nem véletlen, hogy olyan fogyasztói termékeket állítanak elő, mint a gyertyák, parfümök és egyéb testápolási termékek, légfrissítők, mosószerek stb., amelyek aromaterápiás előnyökkel rendelkeznek.

Számos gyógynövény júliusban éri el fejlődésének csúcspontját, és különösen gazdag színben, illatban, ízben és gyógyhatású anyagokban egyaránt.

Ilyenkor szoktuk begyűjteni télre a legfontosabbakat, mint például a kakukkfű, orbáncfű, szurokfű, apróbojtorján, útifű, galajok, cickafark, zsurló. Ha tehetjük, kezdjük el otthon termeszteni a házi gyógynövények mellett a vadonban megtalálható gyógynövényeket is, így biztosra tudjuk a származási helyüket. A házilag termesztett gyógynövények nem igényelnek túl nagy oldafigyelést, általában szárazságtűrők, és remek alapanyagot képeznek nemcsak tea készítésére, hanem krémeknek, kenőcsöknek, hidrolátumoknak, tinktúráknak is. Ide sorolhatóak a levendula, a körömvirág, a kasvirág, a mentafélék, a citromfű, a méhbalzsam, a zsálya, az izsóp, a rozmaring.

A meleg nyári napokon különösen jól esnek a jéghideg, pezsdítő, frissítő italok. Készítsünk házi gyógynövényes limonádét a saját kertünkből, környékünkről származó alapanyagokból, amelyek a forró napok frissítő klasszikusai. A fanyar, friss italok változatosságot hoznak az asztalra, és lenyűgöznek zamatos ízeikkel.

Házi készítésű gyógynövényes limonádéhoz alkalmas növények: citromfű, kakukkfű, bodza, rozmaring, bazsalikom, zsálya, menta, de a rózsa illatos szirmai is alkalmasak az ízesített gyógynövényes italokhoz.

Ahhoz, hogy a gyógynövény limonádénk valóban finom legyen, a kiválasztott gyógynövényeket kötözzük össze, törjük össze egy mozsárban, és egy éjszakán át áztassuk fél liter vízbe vagy almalébe. Másnap vegyük ki, nyomjuk ki a nedvességet, és dobjuk a komposztba őket. Az így elkészült keveréket szűrjük át egy finom szitán. Ízlés szerint hígítsuk fel (szénsavas) vízzel, adjuk hozzá egy vagy két citrom levét, valamint cukrot (ízléstől függően), friss gyógynövényszirmokkal vagy levelekkel díszítsük, majd tálaljuk jól lehűtve.

korábban írtuk

Bartha Krisztina: Egy jól működő párkapcsolatban nincsen hely harmadik személynek
Bartha Krisztina: Egy jól működő párkapcsolatban nincsen hely harmadik személynek

Az édeshármas izgalmas akciónak tűnik addig, amíg csupán a fantáziavilágunkban van jelen. A képzeletünkben mi irányítjuk a szereplőket, akik teljes mértékben a mi vágyainkat követik, és semmilyen következménnyel nem kell számolnunk.