Pakot Mónika: Minél közelebb kerülünk a természethez, annál boldogabbak vagyunk Teadélután

Májusban berobban a természet, és ez az erőteljes növekedés még azokat is kimozdítja a négy fal közül, akik nem vallják magukat természetbúvároknak. Nem véletlen, hogy május elsejét – bár a munka ünnepe és hivatalos munkaszüneti nap – a természetben ünnepeljük. Belső szükségletként éljük meg az ünnepélyes kivonulást a természetbe.

Fotó: Illusztráció: Shutterstock

John Muir, skót származású amerikai természettudós, környezetfilozófus egyebek mellett a vadon megőrzésének korai szószólója szerint „minden egyes lépésünkkel a természetben sokkal többet kapunk, mint amit keresünk”. Egy jó ideje egyfajta merengéssel gondolok a természetre. Milyen számomra a vele való kapcsolat? Hogyan vagyok a természetben, jelen tudok-e lenni? Tudok-e kapcsolódni hozzá,

vagy csak úgy tekintek rá, mint egy ingyenes szolgáltatóra,
akit rendszeresen meglátogatok, és begyűjtöm, leszedem mindazt, amivel gyógyítani tud engem?

Martin Buber vallásfilozófus azt írja egyik művében, hogy minden valóságos élet „találkozás”. Milyen az én találkozásom a természettel? Objektiváló, azaz tárgyiasító? Tehát a természetre úgy tekintek, mint egy erőforrásra, ami engem szolgál, vagy meglátom a kölcsönösségi viszonyt? Elfogadom az ajándékait, és én is visszaadok a természetnek az én erőforrásaimból? Például, hogy vigyázok rá, nem szemetelek, nem szakítok le feleslegesen növényeket, csendben járok benne, nem zavarom az állatvilágot. A figyelmemet a jelenre, az itt és mostra fókuszálom, és hagyom, hogy megérintsen, hasson rám.

A természet ontja a gazdagságát, szívesen megosztja velünk, a mi érzékenységünkön múlik, hogy mennyit fogadunk el ebből.

Tavasszal lehetőségünk van a nagyobb összefüggések felismerésére. A növényvilág érdeke, hogy a következő évben is gazdag legyen. Szakemberek, gyógynövénygyűjtők azt javasolják, hogy mindig csak az egynegyedét szedjük le az adott növénynek, legyen az virág, levél vagy gyökér, és háromnegyedét hagyjuk meg. Így nem károsítjuk vagy veszélyeztetjük a természetet, de mégis tudunk annyit gyűjteni, amennyi elegendő családunk számára.

Vannak olyan házi készítmények, amelyeket egy évszakon át tudunk előállítani, és nem kell hozzá egy növényből sokat gyűjteni.

Ilyen például a svédkeserű.

Májusban elkezdjük a készítését, és egész éven át lehet gyarapítani az adott növényekkel. Az alap a keserű gyógynövények levelei, amelyek tavasszal a legintenzívebbek. 38-40 fokos alkoholba (vodka, gabonapálinka, almapálinka vagy szesz) tesszük a pitypang virág és a cickafark föld feletti részét, majd később jön hozzá fekete üröm, kamilla. Hagyjuk ezt a tinktúrát egy meleg, közvetlen napfénytől védett helyen (pl. fűtőtest vagy kályha közelében, ha hűvösre jár az idő), naponta kicsit felrázva. Minél tovább áztatjuk a svédkeserűt, annál hatékonyabb lesz. A megfelelő idő elteltével (minimum 2 hét után) szűrjük le a keveréket vagy annak egy részét szűrőn keresztül, és töltsük színezett, azaz sötét üvegekbe. A svédkeserű hűvös, sötét helyen évekig eltartható.

Gyógyhatásait külsőleg és belsőleg is élvezhetjük. A tinktúra serkenti az anyagcserét és az emésztést, ezért nehéz étkezések után ajánlott fogyasztani. Külsőleg a svédkeserű házi gyógyír szemölcsök, herpesz és kisebb bőrsérülések, például forrázások és horzsolások kezelésére vagy épp szunyogcsípésre. De használhatjuk zúzódások, húzódások vagy rándulások esetén is.

A svédkeserű alap gyógynövénye a pitypang virág, amelyhez csodálatos mondák is kapcsolódnak.

Hiszen sárga virága a napra hasonlít, fehér bóbitája a holdra, és az apró kis magocskák állása a csillagokra emlékeztetnek. A pitypang egész évben gazdagítja étrendünket: a gyökér a hideg évszakban, tavasszal a bimbók és virágok zöldségként szolgálnak, a levelek pedig salátaként késő őszig használhatóak. Kezdőként sokaknak keserűnek tűnik a levél, de ha lassan hozzászokunk, élvezeti cikké és szükségletté tud válni. Hiszen a keserű az egyik alapíz, és óriási jelentősége van a közérzetünk szempontjából. Rendszeres használata hozzájárul az emésztésben és az immunrendszerben bekövetkező pozitív változásokhoz.

A keserűanyagok nemcsak az étrendünket gazdagítják, hanem segítenek egészségünk megőrzésében is.

A pitypang sárga virágából szirupot is lehet készíteni, amelyet légúti betegségek esetén használunk. Gyökere – kiásva, apróra darabolva és megszárítva – kávé helyettesítőként iható. Érdemes legalább egyszer kipróbálni!

A rétjeink, kaszálóink a mi patikánk. Ma már kutatások is bizonyítják, hogy minél közelebb kerülünk a természethez, annál boldogabbak vagyunk, annál értékesebbnek tűnik az életünk. A természettel való szorosabb kapcsolatra nagyobb szükség van, mint valaha. Ne hagyjuk kiürülni ezt a forrást.

korábban írtuk

Kalamár Hajnalka: A könyvem célkitűzése, hogy aki elolvassa, képes legyen magával szeretettel bánni
Kalamár Hajnalka: A könyvem célkitűzése, hogy aki elolvassa, képes legyen magával szeretettel bánni

A székelyföldi származású Kalamár Hajnalka klinikus pszichológus nemrég új kötettel rukkolt elő. Az Örökké Nő – Lelki edzésterv Nőknek Hajnalka tapasztalatait, tudását, valamint inspiráló történeteket gyűjt egybe, segítséget kínálva ezáltal a nőknek.